Gazdaság

Eladták Budapest egyik legnagyobb beépítetlen telkét – a Népsziget következik?

2020.02.18. 16:43

Az egyre gyorsabb ütemben terjeszkedő Marina-negyed lassan eléri határait. Vagy mégsem? Pozitívan befolyásolja-e a lakónegyed a Népsziget beépítetlen telkeinek sorsát?

A Reno Udvar kapcsán írt hírünkben már szót ejtettünk a Duna Pláza mögötti és a Marina lakóparkok által közrefogott hatalmas, mintegy 12 hektáros beépítetlen területről.A  CIB Csoport visszavett ingatlanok értékesítésével foglalkozó leányvállalatának  honlapján akkor már nem voltak láthatóak a telek értékesítési adatai, nemrégiben pedig a portfolio.hu oldalán jelent meg egy cikk arról, hogy a Cordia egyik ingatlanalapja már megvásárolta a hatalmas területet. 

A komplett városrésszé növekedett Marina-negyedben jelenleg elképesztő gyors ütemben halad a Marina Life, Garden és Portside felépítése és már csak idő kérdése volt, hogy a folyamat mikor éri el a Duna Pláza mögötti hatalmas, kihasználatlan terület határait. Ezen a majd 12 hektáros telken a 2000-es évek végén a Home Center épített volna mintegy 2500 lakást és 250 ezer négyzetméter irodát 360 fok projektnéven, azonban a válság közbeszólt. Minden bizonnyal a Cordia is a Home Center hajdani terveihez hasonló számokkal fog operálni az új fejlesztést illetően. 

Van azonban még egy helyszín, amely lekerült az említett, visszavett ingatlanokal foglalkozó cég értékesítő honlapjáról. Ez pedig a közeli Népszigeten álló hajógyári torzó és a hozzá tartozó beépítetlen telek hirdetése. A magyarországi hajógyártás legfontosabb helyszíne több éve kihasználatlan, rendkívül elhanyagolt állapotú romaival kísért több éve a szigeten. Pedig a helyszínben hatalmas a potenciál, a sziget szabadidős zöldövezet lett több újonnan megnyitott vengéglátó egységgel a szemközti Római part mintájára.

A 19. századtól kezdve több nagy cég telepedett le itt le, ilyen volt például  a Schlick és Nicholson Hajógyár, de a kiegyezés utáni cégalapítási hullámnak köszjönhetően  a hajójavító szakember,Hartmann József is ideköltöztette székhelyét.  Az általunk ismert hajógyárat ő alapította, halála után pedig ez a vállalkozás olvasztotta magába a szomszédos üzemeket is. A következő évtizedek átstrukturálási folyamatai után a 20. századi magyar hajó,-, majd a háború okán hadihajógyártás fellegvára lett a hely. Szó esett arról is, hogy az 1928-as olimpiai játékokat is a Népszigeten lehetne megtervezni. 1985-től az üzemet Ganz Danubius Hajó- és Darugyárnak nevezték és nem sokkal később a rendszerváltás pecsélte meg a sorsát. Az évek teltek, az épületek egyre elhagyatottabbak lettek. Volt tervben jachtkikötő, lakópark, sportcentrum, de a befektetők többsége eltűnt a gazdasági válságnak köszönhetően.

Hogy a mostani fellendült ingatlanpiac mit hozhat ki, vagy vehet el a helyszínből, abban fontos szerepe lehet a helyi önkormányzat kompromisszumkézségének is. A félszigetet az Újpesti vasúti híd választja ketté, az északi része a IV. kerülethez, a déli viszont a XIII. kerülethez tartozik és régóta tartják fenn sport és rekreációs központú ígéreteiket az egész Népszigetet illetően. Kérdés, hogy ebben milyen szerepe lesz a XIII. kerülethez tartozó értékesített hajógyári terület új tulajdonosának és a többi magántulajdonú telek birtokosának.  A főépítészi iroda lapunknak azt nyilatkozta, hogy a "telek átminősítésére nincsen szándék, a DKÉSZ jelenlegi szabályozása alapján a terület rekreációs és szabadidő terület besorolású övezetként van meghatározva, lakóépületek építését nem teszi lehetővé."

A cél az önkormányzat részéről tehát továbbra is sportcélú és rekreációs funkciók kialakítása lenne, ám a  félsziget fejlesztéseit nehezíti, hogy nagy költségigényű beruházások szükségesek: közművesítés, biztonságos közúti megközelíthetőség, vagy az árvízvédelem megoldása. A másik nehézséget pedig az jelenti,  az önkormányzat tulajdoni hányada nem meghatározó a szigeten, így önkormányzati fejlesztésre sajnos kevésbé nyílik lehetőség ehhez bizony valószínűleg a magántulajdonban lévő telkek birtokosainak bevonására is szükség lenne.