Helyek/Településarculat

Nyugat-magyarországi falukép az agglomeráció fogságában

1/32

Harka, Alpesi Lakópark, 2020. Fotó: Horváth Máté

?>
Harka, Alpesi Lakópark, 2020. Fotó: Horváth Máté
?>
Harka, Alpesi Lakópark, 2020. Fotó: Horváth Máté
?>
Harka, Alpesi Lakópark, 2020. Fotó: Horváth Máté
?>
Harka, Alpesi Lakópark, 2020. Fotó: Horváth Máté
?>
Harka, Alpesi Lakópark, 2020. Fotó: Horváth Máté
?>
Harka, Alpesi Lakópark, 2020. Fotó: Horváth Máté
?>
Harka, Alpesi Lakópark, 2020. Fotó: Horváth Máté
?>
Harka, Alpesi Lakópark, 2020. Fotó: Horváth Máté
?>
Harka, Alpesi Lakópark, 2020. Fotó: Horváth Máté
?>
Harka, Alpesi Lakópark, 2020. Fotó: Horváth Máté
?>
Harka, Alpesi Lakópark, 2020. Fotó: Horváth Máté
?>
Harka, Alpesi Lakópark, 2020. Fotó: Horváth Máté
?>
Harka, Alpesi Lakópark, 2020. Fotó: Horváth Máté
?>
Harka, Alpesi Lakópark, 2020. Fotó: Horváth Máté
?>
Harka, Alpesi Lakópark, 2020. Fotó: Horváth Máté
?>
Harka, Alpesi Lakópark, 2020. Fotó: Horváth Máté
?>
Harka, Alpesi Lakópark, 2020. Fotó: Horváth Máté
?>
Harka, Alpesi Lakópark, 2020. Fotó: Horváth Máté
?>
Harka, Alpesi Lakópark, 2020. Fotó: Horváth Máté
?>
Harka, Alpesi Lakópark, 2020. Fotó: Horváth Máté
?>
Harka, Alpesi Lakópark, 2020. Fotó: Horváth Máté
?>
Harka, Alpesi Lakópark, 2020. Fotó: Horváth Máté
?>
Harka, Alpesi Lakópark, 2020. Fotó: Horváth Máté
?>
Harka, Alpesi Lakópark, 2020. Fotó: Horváth Máté
?>
Ágfalva 2011-ben és 2019-ben
?>
Harka 2011-ben és 2019-ben
?>
Harka 2011-ben és 2019-ben
?>
Harka 2011-ben és 2019-ben
?>
Harka összehasonlítás
?>
Hegykő 2003-ban és 2019-ben
?>
Nagycenk 2006-ban és 2019-ben
?>
Sopronkőhida 2004-ben és 2019-ben
1/32

Harka, Alpesi Lakópark, 2020. Fotó: Horváth Máté

Nyugat-magyarországi falukép az agglomeráció fogságában
Helyek/Településarculat

Nyugat-magyarországi falukép az agglomeráció fogságában

2020.05.31. 08:45

Cikkinfó

Szerzők:
Horváth Máté

Földrajzi hely:
Sopron, Magyarország

Vélemények:
1

Sopron a belső, munkavállalási célú migráció kiemelt célpontja és ez a tendencia a lakóterületek terjedésével jár. Ezeket a fővárosi agglomerációt idéző új lakónegyedeket építészeti, településrendezési problémák jellemzik, és az infrastruktúra fejlesztése sem megoldott. Valóban ez a jó irány? Horváth Máté írása.

Magyarország nyugati kapujának népessége az osztrák munkaerőpiac megnyitása óta meredeken emelkedik. Bár ez a hivatalos statisztikákban nem jelenik meg, megvizsgálva a város lakóterületeinek terjedését, nehéz lenne vitatni. Ez a jelentős növekedés nem hagyta érintetlenül az ingatlanpiacot sem, a megugró lakásárak elől egyre többen költöznek a Sopron agglomerációjának tekinthető határmenti falvakba. A lakóterületek kiterjedésének fokozott növekedése új, a főváros környéki agglomerációs településekhez képest részben eltérő problémákhoz vezetett.

A fokozott ütemű bővülés sok esetben nem járt együtt a szükséges infrastruktúra kiépülésével. Nem ritka az olyan új lakónegyed, ahol hiányzik, vagy még építés alatt áll a közműhálózat és a szilárd burkolatú utak rendszere, miközben a házakba a lakók esetleg már be is költöztek. Magyarországon a falvak ilyen léptékű és iramú bővülése nem általános, és csak néhány kiemelt, nagyváros környéki települést érint, miközben a többséget az elnéptelenedés fenyegeti. Ezek azonban gyakran nem kapcsolódnak szervesen a település szövetéhez, nem organikus bővülés eredményei, hanem olyan különálló egységet alkotnak, mint például a Sopron környékén Harka, Sopronkőhida, Fertőboz, Nagycenk, Hegykő, Ágfalva és más települések új lakóterületei.

Harka, Alpesi Lakópark, 2020. Fotó: Horváth Máté
6/32
Harka, Alpesi Lakópark, 2020. Fotó: Horváth Máté

Ezek – a zártkertek országos problémát jelentő beépülésével ellentétben – új telekalakítással, korábbi mezőgazdasági területek helyén jönnek létre, így a történeti településmaggal alkotott kapcsolatuk sokszor megoldatlan. Ezt sokszor a falusiastól eltérő beépítési mód és a más karakterű, minőségű épületállomány okozza, amely sok esetben az elhibázott helyi szabályozásra vezethető vissza. Más esetben az új lakónegyed a történeti településmagtól fizikailag is teljesen elkülönül (pl. Nagycenk, Sopronkőhida), lakói Sopronhoz vagy Ausztriához kötődő munkaviszonyuk miatt az átlagosnál is jobban kimaradnak a falu mindennapi életéből. 

Az egyik legjellemzőbb és legnagyobb léptékű példa a Sopron táblától mindössze két és fél kilométerre található Harka „Alpesi Lakóparkja". Itt a magánfejlesztő, több tulajdonosváltás és áttervezés után a végső koncepció szerint 220 építési telket alakít ki a falutól délnyugatra található egykori rétek és mezőgazdasági területek helyén, nagyjából a település negyedének megfelelő kiterjedéssel. Nem előzmények nélküli ez a fővárosi agglomerációt idéző bővítés, a falu lakossága néhány év alatt, az osztrák munkaerőpiac 2011-es megnyitása óta 40%-kal emelkedett. Felmerül a kérdés, jó irányt jelent-e a határ menti falvak számára az Ausztriában dolgozók igényeinek kiszolgálása olyan telekalakítás engedélyezésével, amelyet sok esetben az infrastruktúra fejlesztése képtelen követni?

Harka, Alpesi Lakópark, 2020. Fotó: Horváth Máté
13/32
Harka, Alpesi Lakópark, 2020. Fotó: Horváth Máté

Ez a helyzet az új lakók és a fejlesztő, illetve az önkormányzat között feszültséget, vitás helyzeteket generál, hiszen a telekhez sokszor ígért teljes közművesítés, a szilárd burkolatú utak és a közvilágítás kiépítéséhez sokszor sem a beruházónak, sem az érintett településnek nem állnak rendelkezésére a szükséges források. Más esetben, mint például Harkán is, a közmű gerinchálózat kapacitáshiánya is akadályozza az ígért fejlesztéseket. Azonban a helyi sajtóban időről-időre megjelenő panaszos olvasói levelek, írások felvetik a beköltözők felelősségét is, akik felkészületlenül, vagy csupán szóban létező ígéretek alapján vásárolták meg közművel, úttal, világítással nem, vagy csak részben ellátott ingatlanukat.

Harkán az infrastrukturális problémák mellett építészeti, településrendezési problémák is nehezítik az új lakóterületek, és a falubővítés megítélést. A történeti településközponttól a nagyjából 1970-2000 között épült átmeneti területek választják el, amelyek azonban karakterben, utcaképben sokkal közelebb állnak a korábban kialakult falusias megjelenéshez, köszönhetően a nagyjából egységes léptéknek, hasonló formavilágnak és a kialakulthoz közelítő telekméreteknek. Ezzel szemben az új lakópark az építészeti kakofónia mintapéldája, amely legtöbb esetben a skála alsó végén álló minőséggel párosul. Ezt súlyosbítják a Harkára és általában a falvakra jellemzőnél jelentősen kisebb telekméretek, amely egyébként a szabályozási tervvel is ellentétes és a nyeles telkek nagy száma. Míg a történeti faluközpontot szalagtelkek oldalhatárán álló hosszúházak alkotják, addig az új lakóparkban 30%-os beépíthetőségű telkeket és szabadon álló épületeket találunk, amely azonban az átmeneti területeken is jellemző.

Nagycenk 2006-ban és 2019-ben
31/32
Nagycenk 2006-ban és 2019-ben

A hagyományos falvakban meghatározó a gyümölcsöskertek és az út menti gyümölcsfák, díszfák látványa. Ezzel szemben az „amerikai álom" provinciális megjelenését a zsúfolt házak és a kopár, főként autóbeállónak használt miniparcellák látványa határozza meg. A régi és új területek megjelenése közti feszültséget a helyi vezetés is felismerte, a Településarculati Kézikönyvben már megfogalmaznak olyan javaslatokat, amelyek azonban csak tűzoltásra jók, a szabályozás be nem tartására visszavezethető konfliktusok kijavítására nem elegendőek. A régi lakóterületeken meghatározó intenzív utcafásítás, az előkerteket díszítő virágos növények az új lakóparkból hiányoznak, a zsebkendőnyi parcellák kertje gyakorlatilag csak autóbeálló és játszótér, a növények „zavaró" jelenléte nélkül. A 30%-os beépíthetőség mellett előírt 50%-os zöldfelületi arány és a 720 négyzetméteres minimális telekméret szinte sehol nem teljesül. Az elérhető ingatlanhirdetéseket böngészve leggyakrabban használhatatlanul kicsi, 350-500 m2 közötti építési telkekkel lehet találkozni. Bár a szabályozás a hasonló területeken megszokott mintákat követi, a betartása nem tűnik megoldottnak. Mindemellett felmerül a kérdés, egy Harkához hasonló méretű kistelepülés esetén miért jó megoldás, hogy az addig meghatározó falusias beépítés helyett az új területeken attól gyökeresen eltérő, kertvárosias beépítési alakul ki?

A telkek országos viszonylatban nem mondhatók olcsónak, soproni és környéki szempontból nézve már nem ez a helyzet. A szűkebb költségvetéssel rendelkező családok számára a soproni albérlet- és ingatlanárak mellett sok más lehetőség nem marad a saját otthon megteremtésére. Ez a szerényebb anyagi lehetőség magyarázhatja a lakópark kirívóan alacsony építészeti színvonalát is, a házak előtt parkoló méregdrága autók és a befejezett házak hirdetési árai azonban árnyalják a helyzetet. Az új lakóparkban a „mediterrán" tetőkompozíciók és lapostetők, oromfalas nyeregtetők és sátortetők színes kavalkádja uralkodik, a házak kialakítása a szélesen elterülő földszintestől a kis alapterületű emeletesig számtalan formát ölthet. Erre a TAK sem határoz meg konkrét ajánlást, csak a környezőekhez való illeszkedést javasolja, amely ilyen heterogén utcaképben nem egyszerű feladat.

Harka 2011-ben és 2019-ben
27/32
Harka 2011-ben és 2019-ben

Bár a fent felsorolt problémák a harkai példát veszik alapul, az említett szomszédos települések hasonló problémával küzdenek, amelyet a kiüresített, meggyengített önkormányzatiság és települési szabályozási rendszer nem is tud befolyásolni. Az elhibázott helyi építési követelmények, vagy a be nem tartott előírások következményeinek kezelése a hazai viszonyok között lehetetlen vállalkozásnak tűnik. Sokan elítélik és negatívan értékelik a"Kádár-kocka", vagy a ’80-as évek emeletes-oromfalas, többgenerációs házai alkotta utcaképet. Elég azonban a harkai átmeneti területeket, ahol ezek dominálnak és az új lakóparkot összehasonlítani, és a kortárs tendenciák fényében talán érdemes más megvilágításba helyezni őket. Egységes megjelenésükkel folytatták a tradicionális parasztházas falukép hagyományos monotonitását, kialakításuk a megváltozott életmódot követte. Napjaink egyéni ízlésre szabott házai éppen ellenkező hatást érnek el, hiányzik az egységes utcakép, beosztásuk és formájuk sokszor nem új igényekre adott válasz, hanem nemzetközi trendek néhány évvel elkésett, hazai körülményekre degradált változata.

Horváth Máté

A szerző a Szent István Egyetem, Tájépítészeti és Tájökológiai Doktori Iskola doktorandusza, témavezetője Dr. Balogh Péter István, kutatási témája Az építészeti típustervek és a települési szabadterek, táji elemek kölcsönhatásának vizsgálata – fenntarthatósági szempontok lehetőségei a típusterves településépítészetben.

Forrás: 
Harkai Önkormányzat dokumentumai (TAK, Helyi Építési Szabályzat, Szabályozási Terv)
https://www.kisalfold.hu/sopron-es-kornyeke/elkezdodott-az-epitesi-telkek-kialakitasa-1473700/
https://www.kisalfold.hu/kozelet/helyi-kozelet/uj-polgarmester-nagy-tervekkel-harkan-6547752/
https://www.kisalfold.hu/sopron-es-kornyeke/sar-sotetseg-es-csuszas-harkan-a-naphegy-utcaban-6205299/
Műhöldképek: Google Earth
Fotók: Horváth Máté 2020.

szerk.: Fürdős Zsanett

 

Vélemények (1)
ilyes.gergo
2020.05.31.
17:52

Csak gratulálni tudok a cikk szerzőjének, Horváth Máténak a cikk egyoldalúságáért. Adott egy település jó pár problémával, amit próbál megoldani, erre közölnek egy olyan cikket, ami negatívabban nem is festhetné le a települést és az adot helyzetet. Véleményem szerint ez a cikk igen csak abba az irányba mutat, hogy valakinek az érdeke a település negatív fényben való feltüntetése. egy harkai lakos

Új hozzászólás
Helyek/Infrastruktúra

MOSÓHÁZAK // Egy hely + Építészfórum

2020.09.16. 13:04
00:05:55

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Helyek/Köztér

A GÖMBKILÁTÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.03. 14:12
00:05:11

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk