Épületek/Örökség

Kilencvenéves a Chrysler Building

1/10

Van Alen tervváltozatai a Chrylser Buildingre. Forrás: Progressive Architecture, 1929. július-december, 525. o.

?>
Van Alen tervváltozatai a Chrylser Buildingre. Forrás: Progressive Architecture, 1929. július-december, 525. o.
?>
Az épület spiráljának összeállítását szemléltető ábra. Forrás: Popular Science Monthly, 1930. augusztus, 52. o.
?>
A központi lobbi díszítésének részletterve, Winold Reiss munkája, 1929-1930 körül. Forrás: Library of Congress
?>
A Chrysler Building 1930 körül. A Detroit Publishing Co. fényképe, forrás: Library of Congress
?>
A világrekorder Chrysler Building más felhőkarcolókkal New Yorkban. Fotó: Irving Underhill, 1930. Forrás: Library of Congress
?>
Mid-town Manhattan, felhőkarcolók a Chrysler Buildinggel. Fotó: William Frange, 1931. Forrás: Library of Congress
?>
Chrysler-bemutatóterem az épületben. Építész: Reinhard & Hofmeister. fotó: Samuel H. Gottscho, 1936. Forrás: Library of Congress
?>
A Chrysler Airflow négyajtós szedán a toronyban található bemutatóteremben. Fotó: F. S. Lincoln, 1937. Forrás: Library of Congress
?>
Carol M. Highsmith fényképe a Chysler Building toronycsúcsáról, 1980 körül. Forrás: Library of Congress
?>
Személygépkocsi-parafrázisok az épület homlokzati dekorációjában. Fotó: cogito ergo imago, Flickr.com
1/10

Van Alen tervváltozatai a Chrylser Buildingre. Forrás: Progressive Architecture, 1929. július-december, 525. o.

Kilencvenéves a Chrysler Building
Épületek/Örökség

Kilencvenéves a Chrysler Building

2020.05.27. 15:33

Cikkinfó

Szerzők:
Kovács Dániel

Földrajzi hely:
New York, Amerikai Egyesült Államok

Építészek, alkotók:
William Van Alen, Gensler

Az art déco emblematikus felhőkarcolója, aminek legfőbb ékét nem az építész, hanem a beruházó találta ki – mégis az előbbi roppant bele. A húszas évek ragyogó pazarlásának jelképét már a nagy gazdasági világválság idején, 1930. május 27-én adták ki – azaz ma épp 90 éves a New York-i Chrysler Building.

Átadása idején 318,9 méteres magasságával a Chysler Building a világ legmagasabb épületének számított – 11 teljes hónapig, amikor is az Empire State Building leelőzte. Ma is tartja azonban a szerkezeti rekordot, a földkerekség legmagasabb, téglával kitöltött fémvázas struktúrájaként. A Chrysler Building azonban nem egyszerű csúcstartó csupán: New York egyik aranykorának emblematikus épülete, az art déco nemzetközi irányzatának talán legismertebb alkotása, végül, de nem utolsósorban pedig egy tehetséges, de bukásra ítélt építész és egy önerejéből lett milliárdos közös produktuma.

A Chrysler Building 1930 körül. A Detroit Publishing Co. fényképe, forrás: Library of Congress
4/10
A Chrysler Building 1930 körül. A Detroit Publishing Co. fényképe, forrás: Library of Congress

A többször megnyújtott világrekorder

Amit ma Chrysler Building néven ismerünk, azt valójában William H. Reynolds ingatlanfejlesztő beruházásaként indult, aki 1921-ben vásárolta meg a New York-i Lexington Avenue és a 42. utca sarkán található, rombusz formájú telket. Tervezési megbízást azonban csak 1927-ben adott az akkor 40 körüli brooklyni építésznek, William Van Alennek, aki akkor épp egy csúnya szétváláson volt túl korábbi üzlettársával, H. Craig Severance-szal. Kettejük közül Van Alen volt a művész, Severance pedig az üzleti elme – ennek a szakításnak aztán a Chrysler Building története mind pozitív, mind negatív következményeit magán viselte. 

Van Alen sosem tervezett felhőkarcolót korábban, ezért érthető izgalommal fogadta a felkérést a 40 szintes épületre. A fejlesztő Reynolds-ot pedig csakhamar magával ragadta annak a láza, amit a korabeli sajtó csak a „hajsza az égért" néven emlegetett: minél magasabb tornyot építeni. Csak 1928 februárjában háromszor változtatták meg az épület méreteit: előbb 54, majd 63, végül 65 emeletesre. Az ekkor 246 méter magas építményre szintén Reynolds elképzelései alapján került fel az „ezüst korona", az a fémmel burkolt toronycsúcs, amely voltaképp az épület összképének legjellemzőbb eleme. A terveket 1928 júniusában jóváhagyták, ekkorra azonban Reynolds belátta, hogy az építkezés meghaladja anyagi lehetőségeit, és az év októberében telkestül és tervestül a teljes beruházást eladta Walter Cryslernek kétmillió dollárért.

Chrysler és Van Alen végül még többször módosították az épület magasságát, hogy az világrekorder lehessen. Az utolsó machinációkra már az építés közben került sor: Van Alen a készülő szerkezeten belül állíttatta össze a fémkorona struktúráját, hogy annak végleges magassága titokban maradjon. A diszkrécióra nagy szükség volt, hiszen New York-ban ekkoriban kis túlzással havonta jelentettek be egy újabb rekorder-aspiránst. A munka azonban végül meghozta eredményét, hiszen az 1930. május 27-i átadást követően a Chrysler Building csaknem egy évig világrekordernek számított. 

 

A felhőkarcoló, amit egy autómágnás építtetett

A Chrysler Building valójában sosem volt az autógyár tulajdona: azt Walter Crysler saját költségéből finanszírozta, és az önerejéből milliomossá lett vállalkozó 1940-es halálát követően a család örökölte meg. Chrysler, aki vasúti gépészként kezdte pályafutását, egészen korán, 1911-ben bekapcsolódott a fejlődő autómobil-üzletbe, mégpedig a Buick alkalmazásában. Saját vállalkozását, addigra már igen tehetős üzletemberként, csak 1925-ben alapította meg. 

Személygépkocsi-parafrázisok az épület homlokzati dekorációjában. Fotó: cogito ergo imago, Flickr.com
10/10
Személygépkocsi-parafrázisok az épület homlokzati dekorációjában. Fotó: cogito ergo imago, Flickr.com

Az új felhőkarcoló gyakorlatilag a frissen létrehozott Chrysler Corporation hatalmas, ragyogó reklámja lett, a szó legszorosabb értelmében: nem csupán a cég (és a tulajdonos) nevét vette fel, de Chrysler ráhatására az autókra utaló elemek az épület külsejére is felkerültek. A gépkocsi dinamizmusára utaló, fél-absztrakt motívum téglából kirakva jól megfigyelhetőek a homlokzat több részén. Ennél is egyértelműbb a Chesley Bonestell és Warren Straton által tervezett vízköpők ügye, amelyek konkrétan a Chrysler autóin megjelenő motorháztető-emblémák felnagyított verziói. Az autódesignra utaló elemek a belsőépítészetben is megjelentek. 

 

A híres visszalépcsőzés

Az 1916-os építési rendeletnek köszönhetően vált a New York-i felhőkarcolók jellegzetességévé a lépcsőzetes kialakítás, amely azt hivatott elősegíteni, hogy több természetes fény jusson az utca szintjére, illetve a szomszédos, kisebb épületeknek. A húszas évek végére aztán ez a megformálás világszerte elterjedt, egy eredetileg helyi érvényű rendelkezésből a magasházak globális jellemzőjévé válva. A Chrysler Building megformálását is alapvetően meghatározták az előírások: a 16. emelet felett több lépcsőben, zikkuratszerűen visszahúzódik a homlokzat, amelyre aztán a 31. emelettől újabb torony ül rá.

 

Az építész, akinek ráment a karrierje az épületre

Van Alen üzleti járatlanságára jellemző, hogy nem kötött újabb szerződést Walter Chryslerrel, amikor az átvette a beruházást, abban bízva, hogy a korábbi megállapodás érvényben marad. Így aztán a felhőkarcoló befejezését követően hiába követelte az akkori szokásokhoz híven a teljes beruházási költség 6%-át kitevő, 840 ezer dolláros járandóságot. Az ügy a bíróságig jutott, amely végül is Van Alen javára döntött. A procedúra, és különösen Chrysler vádaskodása, aki szerint az építészt lefizették a beszállítók, tönkretette Van Alen karrierjét, amely aztán a nagy gazdsági válság alatt már nem tudott új erőre kapni. Az épület befejezését követően szobrászatot tanított a Beaux-Arts Institute of Design tanáraként 1954-es haláláig. 

Van Alen tervváltozatai a Chrylser Buildingre. Forrás: Progressive Architecture, 1929. július-december, 525. o.
1/10
Van Alen tervváltozatai a Chrylser Buildingre. Forrás: Progressive Architecture, 1929. július-december, 525. o.

Van Alen szakmai hírneve ezzel együtt a mai napig él, elsősorban annak köszönhetően, hogy végakaratának megfelelően özvegye a családi vagyon egy részét az 1894-ben alapított, nonprofit építészeti szervezetre, a Society of Beaux-Arts Architects-re hagyományozta. Van Alen nagyon pozitív emlékeket ápolt a társaságról, amely elsősorban építészeti pályázatok és ösztöndíjak szervezésével, odaítélésével foglalkozik – nekik köszönhetően juthatott el ő maga is fiatal építészként, 1908-1909-ben Párizsba. A társaság 1995-ben az adományozó tiszteletére a Van Alen Institute nevet vette fel, és ma is működik. 

 

Mitől csillog?

A Chrysler Building híres koronáját a német Krupp cég által fejlesztett Nirosta rozsdamentes fémötvözettel burkolták. A jellemzően késpengék készítéséhez használt króm-nikkel-vasötvözetet a nyílászárók keretezéséhez, illetve a toronycsúcs burkolásához használták fel. Bár sokan ezt is a Chyrsler-gépkocsikkal kötik össze, a szikrázó fémmel való burkolás valójában még korábban a terv szerves részévé vált, és Van Alen fontos innovációjának tekinthető. Az Amerikai Anyagvizsgáló Társaság 1929 és 1960 között ötévente felmérte az épületet burkoló elemek romlását, ám az annyira kismértékűnek bizonyult, hogy aztán felhagytak vele. 1961-ben, majd 1995-ben újrapolírozták a fémburkolat elemeit, de alapvetően ekkor is csak az megrongálódott elemek cseréjére, illetve néhány szétnyílt illesztés javítására volt szükség. 

 

A kritikai visszhang

A kortársak vegyes érzelmekkel fogadták az épületet: sok kritikus számára a magassági rekord korántsem bizonyult egyenértékűnek a művészi értékkel. Az Architect szaklap „a magasság doktoraként" méltatta Van Alent, Lewis Mumford, a modern építészet elkötelezett híve viszont „haszontalan romanticizmussal, értelmetlen érzékiséggel, üres szimbolikával" vádolta. Az átadást követő harmincas évek, bár a torony üzletileg jobban hasznosíthatónak bizonyult a nagy vetélytárs Empire State Building-nél, valamelyest a húszas évek pazarlásának szimbólumává is tették a tornyot; a jó reputációhoz szükség volt néhány évtizedre.

Az utókor megengedőbbnek bizonyult: Ada Louise Huxtable szerint az épület gyönyörű, dekoratív és inspiráló esztétikával bír, de egy leírásában Paul Goldberger sem szűkölködött a pozitív jelzőkkel.  Az 1976 óta védett Chrylser Building ma egyértelműen New York legismertebb jelképeinek egyike, sőt, a New York Times szerint a toronycsúcs a város legfontosabb építészeti ikonja. A Skyscraper Museum 2005-ös közvéleménykutatásán ez lett a város legkedveltebb felhőkarcolója, az American Institute of Architects 2007-es szavazásán pedig az ország 9. legkedveltebb épülete.

 

Ki a tulajdonos? 

A Chrysler család 1953-ban eladta az épületet, amely a rákövetkező évtizedekben többször gazdát váltott. 2009-ben az Abu Dhabi Befektetési Tanács 90%-os tulajdonába került, ami jelentős összegeket fordított a szerkezet felújítására, majd tíz évvel később hatalmas veszteséggel: a 800 millió dolláros vételárhoz képest mindössze 150 millió dollárért adott túl a tornyon. Az épület jelenleg a nyugatnémet születésű, New York-ban élő ingatlanmágnás, Aby Rosen cége, az RFR Holding LLC, valamint az ausztriai SIGNA Group konzorciumának tulajdonában áll. Utóbbi alapítója René Benko, Ausztria egyik leggazdagabb embere.

A Chrysler Airflow négyajtós szedán a toronyban található bemutatóteremben. Fotó: F. S. Lincoln, 1937. Forrás: Library of Congress
8/10
A Chrysler Airflow négyajtós szedán a toronyban található bemutatóteremben. Fotó: F. S. Lincoln, 1937. Forrás: Library of Congress

Hamarosan újra lesz kilátó

A Chrysler Building kilátója „Celestial" néven az épület megnyitásától egészen 1945-ig működött, a 71. emelet magasságában. Tiszta napokon állítólag akár 160 kilométer távolságra el lehetett látni innen; a toronycsúcs háromszög alakú ablakai azonban nem igazán tették tökéletes kilátóhellyé a Celestialt, ráadásul az Empire State Building 1931-es megnyitását követően nem is vált közkedveltté. A helyiség jelenleg is irodaként szolgál. 2020 májusában azonban azt jelentették be: a 61. emelet egyik teraszát, a közismert sasszobrok mögött, hamarosan a Gensler bevonásával átalakítják a nagyközönség számára. Így 75 évvel a kilátó bezárását követően a Chyrsler Building hamarosan újra feltárja a hétköznapi járókelő számára a világ egyik legizgalmasabb panorámáját: New Yorkot, 61 emelet magasságból.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Helyek/Infrastruktúra

MOSÓHÁZAK // Egy hely + Építészfórum

2020.09.16. 13:04
00:05:55

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Helyek/Köztér

A GÖMBKILÁTÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.03. 14:12
00:05:11

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk