Épületek/Örökség

Hihetetlen: megkezdődik a Karczag-villa felújítása!

1/2

A kép az iroda egyik lakóház projektjéről készült Monsarazban, Portugáliában. Fotó: João Guimarães, Archdaily

?>
A kép az iroda egyik lakóház projektjéről készült Monsarazban, Portugáliában. Fotó: João Guimarães, Archdaily
?>
Az Aires Mateus tervei szerint éled újjá a Karzag-villa, Fotó: Barbay Csaba és Torma Beatrix
1/2

A kép az iroda egyik lakóház projektjéről készült Monsarazban, Portugáliában. Fotó: João Guimarães, Archdaily

Hihetetlen: megkezdődik a Karczag-villa felújítása!
Épületek/Örökség

Hihetetlen: megkezdődik a Karczag-villa felújítása!

2020.06.11. 06:50

Méghozzá nem is akárhogy. Elhivatott tulajdonosokra volt szükség ahhoz, hogy ne csupán a főváros egyik legrégebben várt felújításnak nézhessünk elébe, de a világhírű Aires Mateus iroda kezei között lássuk újjáéledni a Diana utca kincsét.

Még omladozó állapotában is a Svábhegy legfestőibb házáról van szó, ami olyan sokszor járta már be a magyar sajtót pusztuló szerkezetének és angol kertjének köszönhetően, hogy sokan biztosra vehették: a legközelebb napvilágot látó publikáció bizonyára a bontásról fog majd szólni. Csakhogy a történet végre jó fordulatot vett!

Valószínűleg a hegy legszebb kilátásával rendelkező ingatlana a Diána utca 17/a, amelyre 1844-ben maga Hild József tervezett nyaralót a kereskedő Karczag család számára. Ez a családnév egyébként több más beruházás élén is feltűnik a Svábhegy történetében, amely környék a pesti úri nép közkedvelt kikapcsolódási és szórakozási pontjának volt tudható akkoriban. Több mint fél évszázaddal később a ház aztán a szalámigyártásról híres Herz Ármin tulajdonába került. Ő Wellisch Arnold ácsmesterrel egy fafaragott verandát építtetett a homlokzathoz, 1913-ban pedig Löllbach Kálmán egyszerű tervei szerint bővítették a hátsó traktust. A legújabb tulajdonos szintén bővítésbe kezdene, akárcsak elődei, viszont nem kis kiegészítésekről lesz szó, és nem is akárkinek a tervasztaláról kerülnek majd le ezek az elképzelések.

„Akkoriban a tulajdonosok hétvégenként felhajthattak ide lovaskocsival Pestről, hogy mulassanak, kártyázzanak egyet, valamint pihenjenek a telek elképesztő kilátása felett."- kezdi mondandóját az épületről Barcza Mihály ügyvéd, aki 2015-ben lett az ingatlan főtulajdonosa. A vásárlás után el is készíttette a műemléki dokumentációt és értékleltárat, mivel a kezdetektől teljes felújításban gondolkodott. Mindez azonban időt igényelt mind az engedélyeztetések, mind a tervezés procedúrájának teljesítése miatt, amely idő sajnos az önkényes behatolók rongálásának adott további lehetőséget, köztük egy sajtóvisszhangra is lelt tűzesetnek. Mindez azonban nem tántorította el a céljától.

Barcza Mihály nem ma kezdte a gyakorlatot a rehabilitációk terén: erősen felszabdalt és átalakított állapotából helyreállíttatta már egy korábbi otthonát is, amely Hültl Dezső saját Gellért-hegyi villája volt, és a tervek szerint a Karczag-villa sem az utolsó hasonló beruházás lesz. Persze, az egy dolog, ha valaki kezelésbe vesz egy műemléket. Nem mindegy ugyanis az sem, hogy milyen oldalról közelíti majd meg a 21. századi igényekhez történő átalakítást. Amikor az ember azonban Barcza Mihállyal beszélget, könnyen eszébe juthatnak a korábbi századok nagy mecénásai – tudják, akikről az ember a művészettörténet órákról, mint a nagy projektek mögött álló, hajthatatlan motorról szerzett tudomást: okkal nyugodhatunk meg, hogy ez a vállalkozás olyan szintet üthet meg, amely még a nemzetközi sajtót is be tudja járni.

 „Elképesztő ritkaság Budapesten olyan műemléki magánházat találni, amely még nincs felismerhetetlenségig felszabdalva sem alaprajzában, sem a telket illetően. A Hültl-villa felújítása után mindenképpen egy ízig-vérig eredeti, régi homlokzatát őrző műemléket szerettem volna újjáéleszteni, és ekkor találtam a Diána utcai villára."

Bár maga a telek már nem őrzi régi határait, mégis a klasszicizmus egyik legszebb lakóházáról és napjainkban sajnos egyik legismertebb műemléki romjáról van szó Budapesten, így bárminemű beavatkozás elképesztő érzékenységet kívánna meg. Elég egy rossz továbbépítési részlet vagy alaprajzi változtatás és a főváros ellenszenvét vívhatja ki a projekt. Nem véletlen, hogy a befutó tervezőiroda végül a világhírű Aires Mateus kollektíva lett, akit a kezdetektől rabul ejtett a magyar villa múltja és jövője.

A kép az iroda egyik lakóház projektjéről készült Monsarazban, Portugáliában. Fotó: João Guimarães, Archdaily
1/2
A kép az iroda egyik lakóház projektjéről készült Monsarazban, Portugáliában. Fotó: João Guimarães, Archdaily

A portugál irodát Manuel és Francisco Aires Mateus testvérek alapították 1988-ban. A kortárs építészet vitathatatlanul unikális párosáról van szó, akik az 1990-es években kezdték beindítani karrierjüket kisebb-nagyobb pályázatokkal, ám a valódi fordulatot egy romokból megtervezett magánház hozta meg a Lisszabonhoz közeli Alenquerben. Az iroda mára világhírűvé vált az Estilo Chão stílusból, azaz a tradicionális portugál, díszítetlen és nemes arányokkal operáló építészetből táplálkozó és szoborszerű formái révén, valamint az olyan ismert projektek okán is, mint például az Alcácer do Salba tervezett idősek otthona. Mindemellett azonban jelentős műemléki felújításoknak és továbbépítéseknek köszönhetően is méltán váltak ismerté, melyek közül csak párat kiemelve a lisszaboni Santa Clara 1728 apartmanokat, a lisszaboni Universidade Nova rektrori épülete, vagy a Coimbriába tervezett trinitárius kolostorukat említhetnénk.

A terveket a testvérpár közül Francisco fogja jegyezni, magyar részről pedig Reisz Ádám fog segédkezni a kidolgozásban, akit a tulajdonos kért fel a közös munkára. Francisco számára minden bizonnyal kihívást jelenthet egy másik kultúra eltérő szabályai szerint mozogni. Reisz Ádám és csapata éppen a megrendelői elvárások, a hatósági követelmények, szigorú szabványok, valamint azon építészeti nyelv között fog hidat képezni, amelyet az Aires Mateus irodán kívül csak nagyon kevesen beszélnek ilyen folyékonyan.

„A tulajdonossal együtt kiutaztam Portugáliába a tervezőkhöz, ahol egy nagyon jó hangulatú beszélgetésben fektettük le a közös munka alapjait. Azóta is ennek megfelelően dolgozunk, és a pandémia után talán kevésbé meglepő, de nagyon hatékonyan tudtunk mi is digitális eszközökkel kommunikálni." 

A magyar építész szerint roppant izgalmas az is, ahogyan a külföldi iroda közelíti meg a tervezés egyes kérdéseit. „A legnagyobb kihívást az jelenti, hogy miként tudjuk nyitott szellemiségüket adaptálni azokban a részletekben, amelyeknél mi vagyunk előnyösebb helyzetben, hiszen a projekt Magyarországon épül.  Ezek olyan építészeti, műszaki és úgy általában helyi sajátosságok, amiket Portugáliából nem, vagy csak nehezen lehet átlátni. A koncepció kialakításánál a részvételünk az épület műemléki, engedélyezési és egyéb aspektusaiban meghatározó. Rengeteget tanulunk ebből a munkából, köztük azt a szemléletet is, amelyet az önálló projektjeinkben is igyekszünk elérni: vagyis a teljességre való törekvést megingások nélkül."

Az egykori nyaralószerepet egy körülbelül 2-3 gyermekes család számára tervezett, reprezentatív lakófunkció váltja fel, és mivel egy viszonylag kis alapterületű alaprajzról van szó, az új tervek szerint az érintetlenül hagyott műemléképületet a felszín alatt kortárs hangnemben bővítik. Az utcafrontra tervezett, monolit jellegű kortárs tömböt – az építésziroda védjegyének számító fehér vakolás helyett – mészkő borítással fogják burkolni a hazai éghajlat okán.

„Francisco és Manuel is nagyon elkötelezett a projektet illetően. A koncepció kidolgozása során a térszint alatti bővítés is igyekeztek az eredeti stílus szimmetriatiszteletével, és Palladio arányrendszereivel összhangban felvázolni, hiszen Hild is minden bizonnyal tanulmányozta az olasz mester munkáit az épület megtervezése előtt." – mesélte Barcza Mihály.

A jelenlegi épület reprezentatív célokat fog szolgálni, benne egy felülvilágítós szalonnal és étkezővel. A térszint alatti bővítés helyiségei a könyvtár-folyosóra fűződnek fel, természetes fényhez pedig a futónövényekkel befuttatott, süllyesztett udvarokon keresztül jutnak. A bővítés egyetlen, térszint feletti eleme az utcafronti melléképület lesz, amely a család közösségi funkcióit szolgálhatja, akár a reprezentatív szalonnal ellentétben egy bensőségesebb nappaliként. A kertet a tulajdonos szeretné az angol kert esztétikájának megfelelően továbbalakítani, a jelenlegi fák közül pedig egyet sem fog kivágni.

A koncepciót tehát már örökségvédelmi szakemberekkel egyeztették, túl van a tervtanácsi véleményeztetés előtt is, lapunk pedig első kézből számolhat be arról, hogy az építési engedélyt hivatalosan is megkapta! Minden lépés a szabályoknak megfelelően zajlik és reméljük, nem kell sokat várni az európai színvonalú felújítás megkezdésére. A fejleményekről és a látványtervek ismertetéséről a jövőben oldalunkon is olvashatnak.

Pleskovics Viola

 

Építtető: Barcza Mihály, Kovács Attila Gábor

Építészet: Aires Mateus + Rapa

Fransisco Aires Mateus, Reisz Ádám,

Pedro Frade, Varga Koritár Krisztián, Arató Levente, Juhász Janka

Építéstörténeti dokumentáció: Bibó István, Bor Ferenc, Tóth Tímea

Vélemények (2)
Pleskovics Viola
2020.06.11.
16:40

Tisztelt P. Imre! Természetesen igaza van, nagyon jó lett volna tervet és látványtervet is mellékelni a cikkhez. A főtulajdonossal hetek óta egyeztetek, de ennek a mostani cikknek az engedély megadása adta az aktualitását. A látványtervek csak később következhetnek Ő és az építésziroda engedélye által. Reméljük miharabb láthatja a nagyközönség is a koncepciót!

P. Imre
2020.06.11.
07:31

Bízunk a legjobbakban, de nem lehetett volna néhány alaprajzot, netán látványtervet is mellékelni a lelkes hangú beszámolóhoz? Amely azért nem mentes a kételyeket ébresztő részletektől: “Az utcafrontra tervezett, monolit jellegű kortárs tömböt (…) mészkő borítással fogják burkolni a hazai éghajlat okán." (…) "A bővítés egyetlen, térszint feletti eleme az utcafronti melléképület lesz, amely a család közösségi funkcióit szolgálhatja, akár a reprezentatív szalonnal ellentétben egy bensőségesebb nappaliként.”

Új hozzászólás
Épületek/Ipari és kereskedelmi épület

TRANZIT ART CAFÉ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.30. 19:04
00:06:46

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Helyek/Infrastruktúra

MOSÓHÁZAK // Egy hely + Építészfórum

2020.09.16. 13:04
00:05:55

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk