Épületek/Örökség

Győr lakói köszönik, de inkább megőriznék az ikonikus színházat

1/2

A győri Nemzeti Színház napjainkban. Fotó: Schmal Fülöp, © Győr-Moson-Sopron Megyei Építész Kamara, Modern Győr

?>
	A győri Nemzeti Színház napjainkban. Fotó: Schmal Fülöp, © Győr-Moson-Sopron Megyei Építész Kamara, Modern Győr
?>
A grafikon az ugytudjuk.hu cikkének illusztrációja.
1/2

A győri Nemzeti Színház napjainkban. Fotó: Schmal Fülöp, © Győr-Moson-Sopron Megyei Építész Kamara, Modern Győr

Győr lakói köszönik, de inkább megőriznék az ikonikus színházat
Épületek/Örökség

Győr lakói köszönik, de inkább megőriznék az ikonikus színházat

2020.06.16. 12:09

Úgy tűnik, elhamarkodott volt a kijelentés...Tegnap látott napvilágot ugyanis egy reprezentatív felmérési eredmény, amely a polgármester korábbi nyilatkozata ellenére a lakosság szimpátiáját tükrözi az örökség irányába.

Győr új polgármestere, Dézsi Csaba András még áprilisban közölte egy a Kisalföld számára készített interjúban, hogy tervei szerint lebontaná a Győri Nemzeti Színházat. Mint az olvasható, helyette egy nagy zöld parkot hozna létre a belvárosban, ami alatt van három szint garázs is. Az ötletszerűnek hangzó mondatokban egy új kulturális köhzpont víziója tűnt fel hangverseny- és konferencia-teremmel, színházzal valamint kiállítóterekkel. A felvetés futótűzként terjedt a médiában, elvégre Győr egyik legikonikusabb  és a magyar későmoderrn építészet egyik nagyon fontos épületéről van szó, egy hónappal később Dézsi pedig már egy látványtervet is posztolt közösségi oldalán komolyabbra forduló terveiről.

„Lebontása helyrehozhatatlan űrt ütne a városképben, és legalább ekkorát a város és régió önképén is. A történeti templomtornyok mellett már a „kultúra templomának" sílesiklósánc tornya is a város-sziluett elengedhetetlen része. Éppen sokat vitatott, de semmivel össze nem téveszthető formája forrt össze a várossal, és leginkább emiatt vált az 1945 utáni építészetünk egyik kulcsemlékévé." – írta honlapunkra a sorokat Hartmann Gergely építész,  a korszak jeles építészettörténésze, a Modern Győr alapítója és szerzője.

Az épület nem csak az építészettörténetben, de a nemzetközi képzőművészeti szcénában is értéket képvisel. Az oldalhomlokzaton ugyanis ott van Victor Vasarely látványos, kerámiából készült iker-muráliája is, melynek sorsa is homályos lenne a bontással, holott falkép és architektúra közösen alkotnak kompozit örökséget!

A bontás mellett két érv hangzott el: az egyik az épület energetikai állapota – melyet Hartmann szerint is többek között új homlokzati szigeteléssel, gépészettel és nyílászáró cserével javítani lehetne, ehhez bontani nem szükséges, - a másik ok pedig az volt, hogy a győriek amúgy sem szeretik az „ormótlan épületet".

Több portál ezek után nem reprezentatív, online szavazásokat indított el, köztük az ugytudjuk.hu is, amelyekből úgy tűnt, körülbelül azonosan 70-75 százalékos többséggel inkább a megtartás mellett voksolnának Győri lakói. Az ugytudjuk.hu most arról számolt be, hogy készült egy reprezentatív, telefonos közvélemény-kutatás is, ami hasonló eredményre jutott. A válaszolók 70 százaléka nem bontaná le a színház épületét, 23 százalék igen, hét százalék pedig nem tudta a választ.

A grafikon az ugytudjuk.hu cikkének illusztrációja.
2/2
A grafikon az ugytudjuk.hu cikkének illusztrációja.

A honlap szerint a mérést a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet 2020. június 10-én és 11-én telefonos kutatással készítette, amelynek során Győr város 18 éves és idősebb lakosságát reprezentáló 600 fős mintát kérdeztek meg az ügyben. Külön érdekesség, hogy a felmérést egy magánszemély rendelte meg, a Prágában élő Szakács András, aki egyébként a közérdekű adatigénylést is beadta a színház energetikai állapotával kapcsolatban. 

Vélemények (3)
Reki
2020.06.16.
15:48

A magyar építészet a XIX. században és a XX. század elején csodálatos épületek hozott létre. A Kádár korszak építészetéről ez nem mondható el. Alig lehet maradandó művészi értékű épületeket találni. Talán az új Erzsébet Híd a kivétel. De a győri színház ormótlan síugrósánca, és Virág Csaba üvegkalitkái nem tartoznak ebbe a körbe. Bármennyire is védik ezeket a "haladó" építészek itt is.

Smiló Dávid
2020.06.18.
08:21

@Reki: Hát, úgy tűnik az emberek 70%-a nem ért egyet veled.

gesztro
2020.06.18.
15:27

@Reki: Az Erzsébet-híd szerintem is a korszak egyik legszebb építészeti-műszaki teljesítménye. Azonban ha csupán egy "talán"-nal elintézünk egy egész korszakot, akkor az inkább a meg nem értettségről szól.

Új hozzászólás
Épületek/Ipari és kereskedelmi épület

TRANZIT ART CAFÉ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.30. 19:04
00:06:46

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Helyek/Infrastruktúra

MOSÓHÁZAK // Egy hely + Építészfórum

2020.09.16. 13:04
00:05:55

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk