/ MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek
Technológia

Árgus szemekkel figyel

1/13

ARGOS - építész: Zaha Hadid - fotó: Alukönigstahl

?>
ARGOS - építész: Zaha Hadid - fotó: Alukönigstahl
?>
ARGOS - építész: Zaha Hadid - fotó: Alukönigstahl
?>
ARGOS - építész: Zaha Hadid - fotó: Alukönigstahl
?>
ARGOS - építész: Zaha Hadid - fotó: Alukönigstahl
?>
ARGOS - építész: Zaha Hadid - fotó: Alukönigstahl
?>
ARGOS - építész: Zaha Hadid - fotó: Alukönigstahl
?>
ARGOS - építész: Zaha Hadid - fotó: Alukönigstahl
?>
ARGOS - építész: Zaha Hadid - fotó: Alukönigstahl
?>
ARGOS - építész: Zaha Hadid - fotó: Alukönigstahl
?>
ARGOS - építész: Zaha Hadid - fotó: Alukönigstahl
?>
ARGOS - építész: Zaha Hadid - fotó: Alukönigstahl
?>
ARGOS - építész: Zaha Hadid - fotó: Alukönigstahl
?>
ARGOS - építész: Zaha Hadid - fotó: Alukönigstahl
1/13

ARGOS - építész: Zaha Hadid - fotó: Alukönigstahl

Árgus szemekkel figyel
Technológia

Árgus szemekkel figyel

2020.09.29. 14:12

Cikkinfó

Támogatott tartalom

Szerzők:
Tálos Lőrinc

Földrajzi hely:
Graz, Ausztria

Építészek, alkotók:
Zaha Hadid

Cég, szervezet:
Alukönigstahl

2004-ben nyert nemzetközi pályázaton a 2016-ban elhunyt Zaha Hadid terve a Graz történelmi belvárosába tervezett apartmanházra, az ARGOS-ra. A különleges épület „szemei" egy újszerű technológiával készültek.

Argosz – régiesen és latinosan Árgus – a görög mitológia százszemű óriása, akinek halála után Héra úgy állított örök emléket, hogy szemeivel díszítette fel szent állata, a páva faroktollait. A Graz építészeti stílusokat felvonultató belvárosában látható épületnek ugyan csak 43 szeme van, mégis megbabonázza azt, aki beléjük néz. 

Zaha Hadid terve 2004-ben nyert a nemzetközi pályázaton, az épületet azonban csak 2020-ban adták át. A zsűri indoklásában kiemelte, hogy az épület homlokzata „a modern válasz a szomszédos neobarokk stílusú házéra". A Pritzker-díjas építész és az UNESCO által a Design Város címmel kitüntetett stájer tartomány székhely egymásra találása egyik példája annak, miért hívják Grazot Ausztria titkos építészeti fővárosának. 

ARGOS - építész: Zaha Hadid - fotó: Alukönigstahl
1/13
ARGOS - építész: Zaha Hadid - fotó: Alukönigstahl

Ősi és futurisztikus

A saroképület egyszerre idézi az ősi Jerikó vagy Çatal Hüyük rendszertelenül egymásra épült, közel azonos, ám mégis eltérő méretű, ezáltal a síkot megtörő házait és egy holdra épült város egymáshoz illesztett, előregyártott lakókapszuláit. Az ARGOS két emelet magas, üveg függönyfalakkal határolt lábazati része fölötti „szemei" közül némelyik jobban kilóg – vagy stílszerűen kidülled – a fal síkjából, ritmust és lüktetést kölcsönözve a homlokzatnak.

Az épület a látszat ellenére mégsem panelekből, lekerekített sarkú konténerekből épült fel, amelyeket elcsúsztattak egymáshoz képest. Mindössze az ablakok találhatók más és más síkban egymáshoz képest, így keltve azt az érzetet, hogy az épület szemei közül valamelyik mindig figyel minket, pont, mint a mitológiai óriás esetében. A szobányi szemek valójában nem mások, mint gigantikus keretekkel körülölet ablakok, modern loggiák. 

ARGOS - építész: Zaha Hadid - fotó: Alukönigstahl
3/13
ARGOS - építész: Zaha Hadid - fotó: Alukönigstahl

Nehézsúlyú könnyedség

Zaha Hadid eredeti terve szerint a homlokzat egyetlen monolit vasbeton relief lett volna, amely ezáltal lett volna képes megtartani saját – nem csekély – súlyát és annak kitüremkedő, domború idomait. A részletes kidolgozás során azonban változtattak ezen és a súlyból is lefaragtak. Igaz, a 43 különálló, buborékokat idéző üvegszálas „homlokzati szobor" súlya sem kevés: az összesen 40 tonnányi homlokzat legnagyobb eleme önmagában 3 és fél mázsa. 

Nem csak a homlokzat játékossága teszi könnyeddé az épület összhatását. Valamennyi buborék, egy-egy hatalmas, hosszanti osztás nélküli panorámaablakot rejt, amelyek egy-egy külön is nyitható kisebb, lekerekített szélű ablakot foglalnak magukba. A különleges „ablak az ablakban" megoldást ráadásul úgy kellett kivitelezni, hogy a lehető legkevésbé zavarja a kilátást. 

ARGOS - építész: Zaha Hadid - fotó: Alukönigstahl
5/13
ARGOS - építész: Zaha Hadid - fotó: Alukönigstahl

Szokatlan épület szokatlan megoldásokat igényel

A „szemeket" CNC technológiával megmunkált, ragasztott és laminált fából alakították ki majd üvegszálas műanyaggal burkolták kívülről. A belső burkolatot gipszkartonból alakították ki, a két réteg között hőszigeteléssel. A faszerkezetbe kétrétegű hőszigetelő üvegből készült teherhordó üvegezést építettek be, amelyet napfény és hő elleni védelemmel is elláttak. Az ablakelemeket a kinyíló, felül függesztett szárnyakkal, a térzáró üvegezés milliméterpontos kivágásába illesztették és üvegező lécekkel rögzítették. A 48 nyitható ablakszárnyat lekerekített sarkokkal kellett gyártani úgy, hogy az illeszkedés mégis pontos maradjon. Zaha Hadid „ablak az ablakban" elképzelését végül úgy sikerült megvalósítani, hogy a Jansen Janisol Arte 2.0 acél profilrendszerből készült rendkívül keskeny ablakszerkezet csak finom vonalként legyen látható a nagyméretű panorámaablakok közepén. 

A Jansen Janisol Arte ablakrendszer második generációja rozsdamentes és Corten acélból is készül. Úgy alkották meg, hogy filigrán profiljaival alkalmas legyen Bauhaus stílusú házak felújítására és modernizációjára, valamint egyre gyakrabban használják a modern építészetben is. Műszaki jellemzőinek köszönhetően megfelel a mai kor olyan elvárásainak, mint a hang- és hőszigetelés, a betörésgátlás, hő- és füstelvezetés vagy a variálható beépítési lehetőségek. 

Graz legújabb építészeti remeke, a Zaha Hadid tervezte ARGOS az Alukönigstahl referenciaépületeként hirdeti: lehetséges hatalmas üvegfelületeket beépíteni finoman, szinte észrevétlenül oly módon, hogy fizikai behatások elleni védelem sem szenved csorbát. 

Alukönigstahl Kft.


 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Irodaépület

VISION TOWERS IRODAHÁZ // Egy hely + Építészfórum

2020.10.14. 15:17
00:03:53

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

Épületek/Ipari és kereskedelmi épület

TRANZIT ART CAFÉ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.30. 19:04
00:06:46

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk