Budapesti Építész Kamara 1088 Budapest Ötpacsirta u. 2. Tel.: 1/318-2444 Fax: 1/338-2775
  e-mail: bek@bek.hu




K e r e s é s
 
 
F ó r u m
 
 
G a l é r i a
 
 
A l k o t á s ok
 
 
S a j t ó l á d a
 
 
K é r d é s e k -
v á l a s z o k
 
 
H o n l a p -
t é r k é p
 
Budapesti Építészkamara Facbook oldala
F r i s s    h í r e k H í r l e v e l e k H í r a r c h í v u m H a n g a n y a g o k
Adótanácsok Jogi tanácsok Sajtófigyelő Állás keres-kínál
Dobosné Fontana Vera BÉK Titkárság
Épületenergetikai tanúsítvány 2008. július 15.

A Kormány június 30 -án kihírdette Az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008 (VI.30) Kormány rendeletet, mely rendelkezései 2009. január 1 -én lépnek hatályba.

E szerint az épület energetikai jellemzőit tanúsítani kell az alábbi esetekben:

  • új épület építése
  • meglévő épület (önálló rendeltetési egység, lakás) ellenérték fejében történő tulajdon-átruházása, vagy egy évet meghaladó bérbeadása
  • 1000 négyzetméternél nagyobb hasznos alapterületű hatósági rendeltetésű, állami tulajdonú közhasználatú épület

A tanúsítási tevékenység végzéséhez szükséges építészeti-műszaki szakértői engedélyt (épületenergetikai szakértő: SZÉSZ8) kizárólag az energetikai ismereteket tartalmazó jogosultsági vizsgával rendelkező szakmagyakorló kérvényezheti. (E szabály alól felmentés nem adható!) 

A jogosultsági vizsga és a szakértői névjegyzéki kérelem benyújtásának feltételeit a 104/2006 (IV.28) Kormány rendelet tartalmazza az alábbiak szerint:

(2) A településtervezési, az építészeti-műszaki tervezési és az építésügyi műszaki szakértői jogosultság megállapítása során - a (3)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel - szakirányú
a) a legalább 5 éves akkreditált tantervű egyetemi szintű, illetve mesterfokozatú,
b) a legalább 4 éves akkreditált tantervű egyetemi szintű alapképzés, illetve főiskolai szintű, valamint
c) a legalább 3 éves akkreditált tantervű egyetemi szintű alapképzés, illetve főiskolai szintű
oklevéllel - esetenként az oklevél mellékletével, illetve leckekönyvvel - tanúsított végzettség, amelynek képzési célja, illetve az oklevél szintje szerinti kreditpontokban (vagy félévórákban) meghatározott követelményt kielégíti.
(...)
(7) Az építésügyi igazgatási és a korlátozott tevékenységi körű épületenergetikai szakterületi építésügyi műszaki szakértő a (2) bekezdés szerinti végzettségű.
(...)

(1) Szakmai gyakorlati időként a szakirányú felsőfokú végzettség megszerzését követően, a kérelmezett szakmagyakorlási tevékenységi szakterületnek megfelelő
a) településtervezői,
b) építészeti műszaki tervezési és ahhoz esetenként kapcsolódó,
c) felsőoktatási intézményben építészeti-műszaki szaktárgy-oktatói,
d) felsőoktatási intézményben településtervezési szaktárgy-oktatói,
e) építésügyi-műszaki szakértői,
f) építési műszaki ellenőri,
g) felelős műszaki vezetői,
h) beruházás lebonyolítói,
i) építésügyi igazgatási,
j) az építésüggyel kapcsolatos kutatási, fejlesztési,
k) tájvédelmi igazgatási
tevékenység folytatásának időtartamát, valamint a (7) bekezdésben foglaltakat kell figyelembe venni.
(2) Szakmai gyakorlati időként figyelembe vehető továbbá a szakirányú akkreditált
a) kiegészítő képzés - a 3. § (3) bekezdésének b) pontja és a 19. § (3) bekezdésének b) pontjában említett képzés kivételével -,
b) posztgraduális képzés,
c) a szakmai kamara által elismert mesterképzés (mesteriskola stb.)
elvégzésének időtartama is.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti szakmai gyakorlati idő
(...)
d) 1 év, a 3. § szerinti végzettségű korlátozott tevékenységi körű épületenergetikai szakterületi építésügyi műszaki szakértő esetén.
(...)
(8) Az építésügyi műszaki szakértői jogosultság megállapításánál a (3) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott gyakorlati idő szakmai tartalma - a (9) bekezdésben foglalt eltérésekkel - az (1) bekezdésben felsorolt, a kérelmezett szakterületnek megfelelő tevékenységekkel, illetve ezek egyikével igazolható.
(...)

5. § (1) A jogosultsági vizsgát - amely a szakmagyakorlás szakterületeihez kapcsolódó jogi, pénzügyi, szabvány- és minőségügyi szakmai ismeretek, továbbá építésügyi műszaki szakértők esetében építésügyi műszaki szakértői szakmai ismeretek elsajátításának az igazolása - az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól szóló jogszabályban meghatározott eljárási rend szerint az országos szakmai kamarák bonyolítják le.
(2) A jogosultági vizsga általános és különös részből áll. A jogosultsági vizsga követelményrendszerét e rendelet 4. melléklete tartalmazza.
(...)
(7) A jogosultsági vizsga díja 33 000 Ft, amelyből a vizsga általános részének díja 10 000 Ft. A jogosultsági vizsga - sikertelenség esetén részben vagy egészben - megismételhető. A pótvizsga díja a jogosultsági vizsgadíjjal azonos.
(...)

10§ (1) Önálló építésügyi műszaki szakértői tevékenység a 4. § (3) és (10) bekezdésében meghatározott gyakorlati időtől függően szakértői jogosultsággal folytatható.
(2) A korlátozott tevékenységi körű épületenergetikai szakterületi építésügyi műszaki szakértő a 4. § (3) bekezdésének c) pontja szerinti gyakorlati idő és a 3. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti végzettség megszerzéséig csak a külön jogszabály szerinti energetikai tanúsítvány kiállítására jogosult.
(...)
(4) A szakértői véleményen fel kell tüntetni a szakértő nevét, szakértői nyilvántartási számát, a szakértői szakterületének megnevezését.

4. sz. melléklet
A jogosultsági vizsga követelményrendszere

A jogosultsági követelmények két főrészből állnak: általános és különös követelmények.
Az általános rész a településtervezői, az építésügyi műszaki szakértői, a településrendezési szakértői és a területi mérnöki kamara által nyilvántartott építészeti-műszaki tervezői tevékenységet végzők (a továbbiakban: szakmagyakorlók) közös ismeretanyagát tartalmazza.
A különös rész külön-külön tartalmazza az építészeti-műszaki tervezőre, a településtervezőre az építésügyi műszaki szakértőre, a településrendezési szakértőre vonatkozó speciális ismereteket.

Általános követelmények

A vizsgázó ismerje:
1. a jogi környezet általános felépítését (jogszabályi hierarchia),
2. a kötelmi jogon belül a szerződésekre vonatkozó általános szabályokat (tartalmi és formai követelmények, érvényesség),
3. vállalkozási alapismereteket és az adózásra vonatkozó általános követelményeket, előírásokat,
4. a munkavállaló, munkáltató alapjogait és kötelezettségeit,
5. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás, valamint az építésügyi hatósági eljárások általános szabályait (az első fokú eljárás megindítása, kérelem és mellékletei, a tényállás tisztázása, az egyes szakmagyakorlási tevékenységek közötti kapcsolatrendszer, a határozat tartalma és közlése, jogorvoslati lehetőségek, ügyfél fogalma),
6. az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.)
6.1. szerkezetét,
6.2. általános fogalmait,
6.3. a településrendezéssel kapcsolatos általános előírásait,
6.4. építményekkel szemben támasztott általános követelményeit,
6.5. az építésügyi hatósági engedélyezésre vonatkozó előírásait,
6.6. az építésfelügyeleti ellenőrzésre vonatkozó általános szabályait,
6.7. az építésügyi hatóság szervezeti rendszerét (ideértve a sajátos építményfajtákat és a műemlékvédelmet is),
7. a tűzvédelem körében:
7.1. az építmények tűzveszélyességi osztályba sorolására vonatkozó előírásokat,
7.2. a tűzállósági fokozatokat, és a tűztávolságokra vonatkozó előírásokat,
7.3. az építmény használatára vonatkozó általános tűzvédelmi szabályokat,
8. a szakmagyakorlásra vonatkozó lehetőségeit az Európai Unióban (jogharmonizáció),
9. a közbeszerzés általános (tevékenységével összefüggő) szabályait,
10. a műemlékvédelem, továbbá a környezet-, természet- és tájvédelem általános követelményeit,
11. a minőségirányítás rendszerét,
12. a kötelező alkalmassági időre vonatkozó előírásokat,
13. a megfelelőség igazolására, megfelelőségi tanúsítványra és megfelelőségi nyilatkozatra, továbbá a CE megfelelőségi jelölés alkalmazására vonatkozó előírásokat,
14. a szabványokra vonatkozó alapvető fogalmakat, a szabványok alkalmazására vonatkozó általános szabályokat, a szabványtípusokat,
15. a munkavédelmi és egészségügyi koordinátor feladatait.

Kapcsolódó jogszabályok:
A vizsgázótól számon kérhető követelményekre vonatkozó jogszabályok, jogszabályrészek, szabványok és szabályzatok a szakmai kamarák honlapján találhatók. A listát a szakmai kamarák évente aktualizálják a jogszabályok és szabványok változásainak megfelelően.
(...)

Különös követelmények

(...)

3. Energetikai tanúsításához szükséges jogosultsági vizsga követelményei

3/A. A vizsgázó az épületek energetikai tanúsításához ismerje:
a) az energetikai követelményekre és a tanúsításra vonatkozó szabályozás hatályát,
b) a belső környezet kritériumait (hőkomfort, belső levegő minőség és légcsere, páratartalom, világítás),
c) az épületek, az épülethatároló szerkezetek, valamint az épületgépészeti rendszerek energiaigényének számítási módszereit,
d) az épületgépészeti (fűtési, szellőzési, használati melegvíz-ellátási, hűtési, világítási) rendszerek azonosítását, energiatudatos korszerűsítését, az egyes rendszerekre vonatkozó primer energiaigény számításait, az épület energetikai rendszereiből származó nyereségáramok számítását, üzemeltetési tanácsok,
e) az épületek energetikai minősége tanúsítási rendszerét (módszerét),
f) a meglévő épülethatároló szerkezetek hőtechnikai azonosítását, energiatudatos felújítását,
g) az épületre vonatkozóan a légcsereszám becslését, a fajlagos hőveszteség-tényező meghatározását,
h) az energetikai minőség szerinti osztályokat, az osztályba sorolás szabályait,
i) a tanúsítás dokumentálását.

3/B. A vizsgázó a hőtermelő berendezések energetikai tanúsításához ismerje:
a) a kazánok csoportosítását,
b) a hőtermelő berendezések felülvizsgálatának lépéseit,
c) a kazánok tüzeléstechnikai hatásfokának meghatározását,
d) a kazánok éves hatásfokának meghatározását,
e) a kazánok felülvizsgálatának kiértékelését, lezárását, felülvizsgálati igazolását,
f) a fűtési rendszerek felülvizsgálatának előkészítését (adatok, dokumentációk),
g) a fűtési rendszer működésének és hőleadóinak felülvizsgálatát,
h) a fűtési rendszerek energiafelhasználását,
i) a fűtési hálózat felülvizsgálatát,
j) a fűtési rendszerek felülvizsgálatának kiértékelését, lezárását, felülvizsgálati igazolását.

Kapcsolódó jogszabályok:
A vizsgázótól számonkérhető követelményekre vonatkozó - a miniszterrel egyeztetett - jogszabályok, jogszabályrészek, szabványok és segédanyagok jegyzéke a szakmai kamarák honlapján találhatók. A listát a szakmai kamarák évente aktualizálják a jogszabályok és szabványok változásainak megfelelően.


A kigyűjtés tájékoztató jellegű!

 
Magyar Építész Kamara honlapja FUGA Budapesti Építészeti Központ epiteszforum.hu Építész Továbbképző BÉK Nívódíja 2017 BÉK Nívódíja 2016 BÉK Nívódíja 2015