Budapesti Építész Kamara 1088 Budapest Ötpacsirta u. 2. Tel.: 1/318-2444 Fax: 1/338-2775
  e-mail: bek@bek.hu




K e r e s é s
 
 
F ó r u m
 
 
G a l é r i a
 
 
A l k o t á s ok
 
 
S a j t ó l á d a
 
 
K é r d é s e k -
v á l a s z o k
 
 
H o n l a p -
t é r k é p
 
Budapesti Építészkamara Facbook oldala
F r i s s    h í r e k H í r l e v e l e k H í r a r c h í v u m H a n g a n y a g o k
Adótanácsok Jogi tanácsok Sajtófigyelő Állás keres-kínál
Dobosné Fontana Vera BÉK Titkárság
Felelős műszaki vezető 2008. február 7.

A felelős műszaki vezetői tevékenység végzésének jogszabályi háttere:


Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény

39. § (1) Az építésügyi hatósági (létesítési) engedélyhez kötött építmények építőipari kivitelezési tevékenysége akkor folytatható, ha (…)
b) a kivitelezési tevékenységet névjegyzékbe vett olyan felelős műszaki vezető irányítja, aki a kivitelezővel tagsági, alkalmazotti vagy megbízotti jogviszonyban áll, és aki a kivitelezési tevékenység szakirányának megfelelő jogosultsággal és egyéb feltételekkel, továbbá a kivitelezési tevékenységet végzők felett közvetlen irányítási joggal rendelkezik,
c) a kivitelező és a felelős műszaki vezető rendelkezik kötelező szakmai felelősségbiztosítással,
40. § (…)
(2) A felelős műszaki vezető felel:
a) az építményfajtának, építési tevékenységnek megfelelő jogosultságának meglétéért,
b) a szakmunka irányításáért,
c) az építmény, építményrész jogerős és végrehajtható építési engedélynek és a hozzá tartozó jóváhagyott engedélyezési terveknek, illetve a jogszabályban meghatározott kivitelezési terveknek megfelelő megvalósításáért, továbbá
d) az építési tevékenységre vonatkozó szakmai, minőségi és biztonsági előírások megtartásáért és
e) a munkálatok végzésének szakszerűségéért.
(3) A kivitelező - jogszabályban meghatározott esetekben és módon - építési naplót vezet, abban a napi munkát rögzíti, a naplót állandóan a munka helyszínén tartja, és azt az ellenőrző hatóság, illetve az építési műszaki ellenőr kérésére rendelkezésre bocsátja. Az építési napló részét képezik az elvégzett építőipari kivitelezési tevékenységekre vonatkozó felelős műszaki vezetői nyilatkozatok is. (…)
(5) A felelős műszaki vezetői, illetve műszaki ellenőri tevékenységet folytató személyeket törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott szerv névjegyzékbe veszi.
(6) Az építőipari kivitelezési tevékenység folytatására vonatkozó jogszabályi előírások megsértése esetén a felelős műszaki vezetővel, az építési műszaki ellenőrrel, a kivitelezővel szemben kormányrendeletben meghatározott jogkövetkezményeket kell alkalmazni.
58§ (…)
(9) A közbeszerzésről szóló törvény hatálya alá tartozó építőipari kivitelezési tevékenység, illetve külön jogszabályban meghatározott építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésével és folytatásával összefüggésben az építőipari kivitelezési tevékenység végzése jogszerűségének ellenőrzése céljából a felelős műszaki vezető és az építési műszaki ellenőr a következő személyes adatainak az építési naplóban történő rögzítésére köteles:
a) név, lakcím (székhely),
b) jogosultság külön jogszabály szerinti igazolása.


Az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól szóló 244/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet

„A” kategória tevékenységi köre: Az építmények megépítésére, átalakítására, bővítésére, felújítására, helyreállítására, korszerűsítésére, lebontására, elmozdítására irányuló építési munkák, valamint tereprendezési, felszíni vízelvezetési munkák felelős műszaki vezetése korlátozás nélkül.

„AM” kategória tevékenységi köre: Műemléki védelem alatt álló építmények megépítésére, átalakítására, bővítésére, felújítására, helyreállítására, korszerűsítésére, lebontására, elmozdítására irányuló építési munkák, valamint tereprendezési, felszíni vízelvezetési munkák felelős műszaki vezetése korlátozás nélkül.

„B” kategória tevékenységi köre: Az építmények megépítésére, átalakítására, bővítésére, felújítására, helyreállítására, korszerűsítésére, lebontására, elmozdítására irányuló építési munkák, valamint tereprendezési, felszíni vízelvezetési munkák felelős műszaki vezetése:
a) legfeljebb négy beépített szintig, 6,6 m falköz (oszlopköz) távolságig, és összesen 2000 m2 szintterület nagyságig,
b) az építmény tartószerkezeti rendszere nem változik meg, vagy
ba) az építmény tartószerkezetének teherbíró képességét befolyásoló olyan mértékű teherváltozás - írásos szakértői véleménnyel igazoltan - nem következik be, mely a tartószerkezet megerősítését, elbontását, megváltoztatását tenné szükségessé, továbbá
bb) ha égéstermék elvezetésére szolgáló bármilyen szerkezetű égéstermék-elvezető berendezés építésére nem kerül sor, illetve
bc) az építmény homlokzatának megváltoztatása (kivéve a védett építményeket) nem jár együtt annak teherhordó szerkezeti változtatásával, építési munkák esetében korlátozás nélkül.

„C” kategória tevékenységi köre: Az építmények megépítésére, átalakítására, bővítésére, felújítására, helyreállítására, korszerűsítésére, lebontására, elmozdítására irányuló építési munkák, valamint tereprendezési, felszíni vízelvezetési munkák felelős műszaki vezetése:
aa) legfeljebb összesen 1000 m2 szintterület nagyságig, 7,5 m építménymagasságig és 6,6 m falköz (oszlopköz) távolságig,
ab) teherhordó és szakipari szerkezeteinek megváltoztatására nem irányuló (pl. karbantartás, felújítás) építési-szerelési munkák esetében korlátozás nélkül.

 „ÉG” kategória tevékenységi köre: Az építmények víz, csatorna, gáz, központi fűtés, szellőző, klíma berendezéseinek építés-szerelési munkáinak felelős műszaki vezetése korlátozás nélkül.

„ÉG/C” kategória tevékenységi köre: Legfeljebb négy beépített szint építménynagyságig az építmények víz, csatorna, gáz, központi fűtés, szellőző, klímaberendezéseire irányuló építési munkák a szakmunka szakágának megfelelő mesteri képesítés

,,ÉV” kategória tevékenységi köre: Az építmények villamos, hírközlő és épületfelügyeleti rendszer berendezései - az épület fogyasztásmérő készülékéig - szerelési munkáinak felelős műszaki vezetése korlátozás nélkül.

„ÉV/C” kategória tevékenységi köre: Legfeljebb négy beépített szint építménynagyságig építmények villamos, hírközlő és épületfelügyeleti rendszer berendezései - az épület fogyasztásmérő készülékéig - szerelési munkáinak felelős műszaki vezetése villanyszerelő mesteri képesítéssel és ellátható.

„KÉ” kategória tevékenységi köre: Közlekedési építmények és az azokhoz szerkezetileg vagy funkcionálisan kapcsolódó építményrészek, mérnöki létesítmények - az I. részbe tartozó építmények kivételével - építés-szerelési munkái
1.1. Utak, vasutak, repülőterek, kikötők
1.1.1, „A” kategória:
a) Tevékenységi kör: az alábbi építmények építés-szerelési munkáinak felelős műszaki vezetése korlátozás nélkül:
aa) út, kerékpárút, gyalogosút, térburkolat,
ab) vasút, földalatti vasút, sikló, függőpálya, sífelvonó,
ac) repülőtér, kikötő,
ad) az aa)-ac) pontokban meghatározott építmények műtárgyai (híd, áteresz, alagút, aluljáró, támfal stb.),
ae) az aa)-ac) pontokban meghatározott építmények berendezései, tartozékai, zajvédelmi létesítményei és vízelvezetése a befogadóig.

1.1.2. „B” kategória:
a) Tevékenységi kör: az „A” kategóriában meghatározott építmények építési-szerelési munkáinál az alábbi korlátozásokkal: aa) út: gyorsforgalmi utak és létesítményeik kivételével,
ab) közúti műtárgy: szabadnyílású híd 4 m-ig, áteresz 2 m átmérőig, támfal 3 m magasságig,
ac) vasút: 1000 m vágányhosszúságig és 5 csoport kitérőig,
ad) vasúti műtárgy: a vasúti építmények engedélyezéséről szóló jogszabályban a hatósági engedély nélkül létesíthető műtárgyak,
ae) felújítás, átalakítás, bővítés, javítás-karbantartás, elbontás építési-szerelési korlátozás nélkül.

„VZ” kategória tevékenységi köre: Vízgazdálkodási építmények (vízi létesítmények) és az azokhoz szerkezetileg vagy funkcionálisan kapcsolódó építményrészek, mérnöki létesítmények - az I. részbe tartozó építmények kivételével - építési-szerelési munkái
2.1. „A” kategória:
a) Tevékenységi kör: korlátozás nélkül végezhető a felelős műszaki vezetői tevékenység az alábbi építmények építés-szerelési munkái esetén:
aa) duzzasztó- és vízerőművek, hajózsilipek, árvízkapuk, kikötői partfalak,
ab) öntözőtelepek, öntözőcsatornák, halastavak, tógazdaságok,
ac) víziközművek közüzemi hálózatai (beleértve az ipari, ivó- és tűzivíz hálózatokat, az egyesített és elválasztott rendszerű csatornahálózatokat, a nyílt és zárt rendszerű csapadékvíz-elvezető hálózatokat),
ad) szennyvíztisztító telepek, víztermelő telepek, vízkezelő létesítmények, víztárolók, hévízhasznosítási létesítmények,
ae) árvízvédelmi töltések, árvízvédelmi falak és műtárgyaik,
af) belvízvédelmi csatornák és műtárgyaik, szivattyútelepek,
ag) folyó- és tószabályozási művek, partvédőművek,
ah) vízrendezési és vízkormányzó földművek és műtárgyaik,
ai) árvízvédelmi szükségtározók, tározók, záportározók és műtárgyaik.

2.2. „B” kategória:
a) Tevékenységi kör: az „A” kategóriánál meghatározott építmények építés-szerelési munkáinak felelős műszaki vezetése az alábbi korlátozásokkal:
aa) olyan vízi létesítmények építés-szerelési munkái, amelyek tönkremenetele életveszélyt nem idéz elő, vagy rendkívüli védelmi intézkedést nem követel, továbbá
ab) vízi létesítmények építés jellegű felújítása, javítása, karbantartása.

Összeférhetetlenség
- a felelős műszaki vezető nem végezhet építésügyi műszaki szakértői és építési műszaki ellenőri tevékenységet azon építmény kivitelezése során, ahol részben vagy egészben építési-szerelési munkát vezet,
- a felelős műszaki vezető nem láthat el felelős műszaki vezetői feladatokat olyan építési-szerelési munka esetében, ahol az építésügyi műszaki szakértői, illetve építési műszaki ellenőri tevékenységet olyan gazdálkodó szervezet (Ptk. 685. § c) pontja) végzi, amelynek tagja, illetve amellyel munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll.
- a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó építési beruházások esetében a felelős műszaki vezető az építésügyi műszaki szakértői, építési műszaki ellenőri tevékenységeket folytatóknak hozzátartozója nem lehet, velük munkavégzésre irányuló jogviszonyban nem állhat.


Az építésfelügyeleti bírságról szóló 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet

Jogsértő cselekmény

5. Tervezői nyilatkozat ellenére a kivitelezési terv nincs összhangban az építési engedélyezési tervvel
7. Építőipari kivitelezési tevékenység végzése kivitelezési dokumentáció nélkül
10. Nem megfelelő jogosultsággal rendelkező felelős műszaki vezető megbízása, megbízás elfogadása
11. Építési szakmunka végeztetése a tevékenységre előírt szakmai feltétel hiányában, szabálytalanul foglalkoztatott személyenként megállapítva
12. A felelős műszaki vezetőre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok megsértése
13. Nem megfelelő építési anyagok, szerkezetek és termékek felhasználása, beépítése
14. Kivitelezési dokumentációtól eltérő kivitelezés
16. Az állékonyságot, az életet vagy egészséget veszélyeztető állapot előidézése


Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet

Összeférhetetlenség

8. § (1) Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági tevékenység körében a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 21. § (6) bekezdés a) pontjában említett pártatlan, befolyástól mentes tevékenységet veszélyeztető tevékenységnek minősül különösen, ha az építésügyi hatóság köztisztviselője vagy az építésfelügyelő olyan telekkel, építménnyel kapcsolatban lát el építésügyi vagy építésfelügyeleti hatósági feladatokat, amellyel összefüggésben (…)
d) felelős műszaki vezetői, tevékenységet végez, vagy öt éven belül végzett.


Az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról szóló 290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet

12. § (1) Az építési munkaterületen végzett építési-szerelési munkát - az Étv. 39. §-ának (3) bekezdésében foglaltak kivételével - felelős műszaki vezető irányítja.
(2) A felelős műszaki vezető tevékenysége a vállalkozó (alvállalkozó) kivitelező építési szerződésében vállalt építőipari kivitelezési tevékenységnek vagy meghatározott részének irányítására terjed ki.
(3) A felelős műszaki vezető feladata:
a) az építési-szerelési munkára vonatkozó jogszabályok (szakmai és minőségi követelmények), munkavédelmi, tűzvédelmi, környezetvédelmi, műemlékvédelmi, természetvédelmi, közegészségügyi és más kötelező hatósági előírások, továbbá az építésügyi hatósági (létesítési) engedélyek betartatása, azok betartásának az általa vezetett építkezésen való ellenőrzése,
b) az építési napló vezetése, ellenőrzése és lezárása, ha erre a kivitelezőtől megbízást kapott,
c) az építőipari kivitelezési tevékenység munkafolyamatainak szakszerű megszervezése,
d) a kivitelezés során a minőségi követelmények biztosítása, a technológiai, a munkavédelmi és az egészségügyi előírások betartatása,
e) a kitűzés helyességének, valamint a talajmechanikai és egyéb vizsgálatok megtörténtének ellenőrzése,
f) a szükséges minőségi vizsgálatok és mintavételek elvégeztetése,
g) az azonnali intézkedést igénylő építési műszaki feladatok meghatározása és irányítása,
h) a kivitelezési tervektől eltérő, nem építési (létesítési) engedélyköteles kivitelezésnek az építési naplóban történő feltüntetése,
i) az építőipari kivitelezési tevékenység befejezésekor, az építési napló alapján az 5. melléklet szerinti hulladék-nyilvántartó lap kitöltése és az építtetőnek történő átadása,
j) az építmény használatbavételi (fennmaradási) engedélyezéséhez (bejelentéséhez) a felelős műszaki vezetőnek szakterületére vonatkozó - 13. § szerinti tartalmú - nyilatkozat megtétele,
k) az átadás-átvételi eljárásban és a használatbavételi engedélyezési eljárásban való közreműködés és az ehhez szükséges nyilatkozatok megtétele.
(4) A felelős műszaki vezető - a külön jogszabályban meghatározottak szerint - az építési munkaterületről származó természetes építőanyagok és a bontott építési termékek - szükség szerint szakértővel történő - vizsgálatát követően dönt azok kezeléséről, építési célra való megfelelősségéről, ismételt felhasználhatóságáról, beépíthetőségéről. Döntését az építési naplóba be kell jegyeznie.
(5) A vállalkozó kivitelező felelős műszaki vezetőjének feladata az (1)-(4) bekezdésben meghatározottakon túlmenően az alvállalkozó kivitelezők
a) felelős műszaki vezetőivel, valamint a szakági felelős műszaki vezetőkkel való együttműködés,
b) a velük történő egyeztetések koordinálása,
c) tevékenységük összehangolása,
d) a használatbavételi engedélyezési eljáráshoz szükséges felelős műszaki vezetői nyilatkozat megadása az alvállalkozói és a szakági felelős műszaki vezetői nyilatkozatok alapján.
(6) A felelős műszaki vezető tartós akadályoztatása esetén a kivitelezőnek gondoskodnia kell a helyettesítésről. A helyettesítés ideje alatt elvégzett építőipari kivitelezési tevékenységért a felelős műszaki vezetőt helyettesítő - a külön jogszabály szerinti jogosultsággal rendelkező - személy felel.
(7) A felelős műszaki vezető egyes tevékenységek (pl. munkahelyi irányítás), illetve építési-szerelési szakterületek irányításával a tevékenységnek megfelelő - külön jogszabály szerinti - képesítéssel rendelkező személyt is megbízhat.
13. § A külön jogszabály szerint építésügyi hatósági engedélyhez kötött építőipari kivitelezési tevékenységek befejezését követően a felelős műszaki vezető arról nyilatkozik, hogy
a) az építőipari kivitelezési tevékenységet a jogerős és végrehajtható építési engedélynek és a jóváhagyott építészeti-műszaki tervdokumentációnak, valamint
b) e rendelet 1. melléklete szerinti tartalmú és rendelkezésre álló kivitelezési (megvalósítási) terveknek megfelelően,
c) az építőipari kivitelezési tevékenységre vonatkozó jogszabályok, általános érvényű és eseti előírások, így különösen a statikai és az épületenergetikai követelmények, szakmai, minőségi, környezetvédelmi és biztonsági előírások megtartásával szakszerűen végezték,
d) az építmény kivitelezése során alkalmazott műszaki megoldás az Étv. 31. §-a (2) bekezdésének c)-h) pontjában meghatározott követelményeknek megfelel,
e) az épület (épületrész) a kivitelezési dokumentáció részeként készült energetikai számításban figyelembe vett méreteknek, adatoknak és anyagjellemzőknek megfelelően valósult meg és a tervezett műszaki jellemzőjű épületgépészeti berendezéseket szerelték be,
f) a külön jogszabályban előírt egyeztetés eredményeképpen a közműellátás szakszerűen biztosított,
g) az építési munkaterületen keletkezett építési-bontási hulladék mennyisége elérte-e a külön jogszabályban előírt mértéket, az előírások szerint kezelték és az építőipari kivitelezési tevékenység befejezésekor a munkaterületről a külön jogszabályban foglaltak szerint elszállították,
h) az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas.


Az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet

20. § (1) A felelős műszaki vezető a használatba vételi (fennmaradási) engedély megkérése (bejelentés) előtt az érdekelt közműszolgáltatóval a 19. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott követelmények teljesítése tekintetében egyeztet.
(2) Az építmény használatba vételi (fennmaradási) engedélyezéséhez (bejelentéséhez) a felelős műszaki vezetőnek szakterületére vonatkozóan az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról szóló külön jogszabály szerinti nyilatkozatot kell tennie.
(3) Ha az építőipari kivitelezési tevékenységet több kivitelező végezte, illetve ennek megfelelően több felelős műszaki vezető irányította, az építtető vagy helyszíni megbízottja (az építési műszaki ellenőr) köteles gondoskodni arról, hogy az összes felelős műszaki vezetői nyilatkozat - a használatbavételi engedélyezési eljárás során - az építési napló részét képezze és az építésügyi hatóság rendelkezésére álljon.
(4) Fennmaradási engedélyezéskor felelős műszaki vezető hiányában építésügyi műszaki szakértő nyilatkozik arról, hogy az építési tevékenységet a (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelően végezték.
(5) A felelős műszaki vezető, illetve szükség esetén az építésügyi műszaki szakértő a használatbavételi engedély megkérését (bejelentését), illetve a fennmaradási engedélykérelem benyújtását megelőzően beszerzi a kéményseprő-ipari közszolgáltató nyilatkozatát arról, hogy a kivitelezéssel érintett épített vagy szerelt égéstermék-elvezető megfelel-e a szakszerűség követelményeinek.
(6) Ha a felelős műszaki vezetői, illetve építésügyi műszaki szakértői nyilatkozat tartalma nem felel meg a fenti előírásoknak, vagy a tényállás tisztázása során bebizonyosodik, hogy tartalma valótlan, továbbá ha az építési műszaki ellenőr nem tett eleget a (3) bekezdésben foglaltaknak, az építésügyi hatóság eljárást kezdeményez a felelős műszaki vezetői, illetve az építésügyi műszaki szakértői jogosultságról névjegyzéket vezető szervnél.

 
Magyar Építész Kamara honlapja FUGA Budapesti Építészeti Központ epiteszforum.hu Építész Továbbképző BÉK Nívódíja 2018 BÉK Nívódíja 2017 BÉK Nívódíja 2016 BÉK Nívódíja 2015