Budapesti Építész Kamara 1088 Budapest Ötpacsirta u. 2. Tel.: 1/318-2444 Fax: 1/338-2775
  e-mail: bek@bek.hu




K e r e s é s
 
 
F ó r u m
 
 
G a l é r i a
 
 
A l k o t á s ok
 
 
S a j t ó l á d a
 
 
K é r d é s e k -
v á l a s z o k
 
 
H o n l a p -
t é r k é p
 
Budapesti Építészkamara Facbook oldala
F r i s s    h í r e k H í r l e v e l e k H í r a r c h í v u m H a n g a n y a g o k
Adótanácsok Jogi tanácsok Sajtófigyelő Állás keres-kínál
BÉK Titkárság
Változások az egyszerű bejelentés kapcsán - Kibővített tartalommal frissítve 2016. szeptember 12.

Július 1-jétől a jogszabályváltozások értelmében az egyszerű bejelentést az elektronikus építési napló alkalmazásban kell megtenni az e-napló készenlétbe helyezésével.

Az új szabályok sok kérdést vetnek fel többek között az e-építési napló vezetése vagy a kötelező tervezői művezetés kapcsán.

Az alábbiakban néhány kérdést/választ gyűjtöttünk össze azzal a szándékkal, hogy segítsük az eligazodást az új jogszabályi környezetben.


Fel kell hívnunk azonban a figyelmet, hogy az egyedi tervezői megbízások ismeretének hiányában ezen információk csupán tájékoztató, általános jellegűek lehetnek.

Természetesen hozzánk forduló tagjainknak igyekszünk minden információt és segítséget megadni - amennyiben arra hatáskörrel rendelkezünk - de kérjük, hogy jogszabályokkal kapcsolatos kérdéseket csak a vonatkozó törvények, rendeletek, szabályzatok alapos megismerése után tegyenek fel.

E tárgyban továbbképzések is elérhetők, ezek látogatása - a MÉK által szervezett képzések előnyben részesítésével - sok kérdésre választ adhatnak.

 

Vonatkozó jogszabály:

- 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet A lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről - hatályos 2016. július 1-től


Vonatkozó kamarai szabályzat:

- MÉK Tervdokumentációk tartalmi és formai követelményei II. - hatályos 2016. augusztus 5 -től (az eredeti, június 14 -én hatályba lépett Szabályzat 4.8 és 4.9 pontjai módosultak)


Minta szerződés:

- TERVEZÉSI- ÉS FELHASZNÁLÁSI-, valamint TERVEZŐI MŰVEZETÉSI SZERZŐDÉS az egyszerű bejelentéssel érintett esetekre

 

Főbb változások:

- az egyszerű bejelentéseket ezentúl nem az ÉTDR-ben, hanem az e-építési napló alkalmazásban kell benyújtani (az E-építési naplót továbbra is építtető vagy meghatalmazottja nyitja meg);
- az elektronikus építési napló készenlétbe helyezésének feltétele, hogy a jogszabályban meghatározott tartalmú és összetételű kivitelezési dokumentáció feltöltésre kerüljön;
- a kivitelezési dokumentáció kötelezően feltöltendő munkarészeit a jogszabály 1. sz. melléklete írja elő;
- a kivitelezési dokumentációt PDF/A formátumban az építész tervezőnek kell feltöltenie az e-építési naplóba (az építész tervező, NÜJ száma alapján kap meghívást a naplóba);
- az építési tevékenység az e-napló készenlétbe helyezést követő naptól számított tizenöt nap után kezdhető meg;
- a kivitelezés során kötelező tervezői művezetőt alkalmazni, és a tervezői művezetés feltételeit tervezési szerződésben kell rögzíteni;
- a tervezői művezetőnek - a Magyar Építész Kamara szabályzata szerint -– az építési folyamatot a helyszínen legalább hat alkalommal kell figyelemmel kísérnie, és az ellenőrzéseiről az elektronikus építési naplóban eseti bejegyzést kell tennie;
- a tervezői művezetőnek az épület megvalósulását követően, az utolsó helyszíni művezetés alkalmával az e-építési naplóba eseti bejegyzést kell tennie a kivitelezési dokumentáció szerinti megvalósulásról.

 

Kérdések és válaszok:

Milyen naplótípust kell kiválasztani?
2016. július 1-jét követően benyújtandó egyszerű bejelentések esetén az e-építési napló alkalmazásba belépve – a nyitóoldalon vagy a „Készenlétbe helyezések” feliratra kattintva – az „Új e-napló egyszerű bejelentés kérelem benyújtása” lehetőséget kell választani.


Ha az egyszerű bejelentés megtétele jogszerűen az ÉTDR-ben történt meg, akkor az e-napló készenlétbe helyezési kérelemként mit kell választani?

Ebben az esetben az e-építési napló alkalmazásba belépve a „Készenlétbe helyezések” feliratra kattintva az „Új e-napló készenlétbe helyezési kérelem benyújtása” lehetőséget kell választani. Az „E-napló típus” melletti mezőben a „2016. 07.01. előtt ÉTDR-ben jogszerűen bejelentett egyszerű bejelentés” opciót kell választani.


Mi az e-napló készenlétbe helyezés feltétele?

A készenlétbe helyezés feltétele az e-napló alapadatok megadása, az építész tervező által a jogszabályban előírt kivitelezési dokumentáció feltöltése, szükség szerint a kötelező egyéb mellékletek feltöltése, valamint a készenlétbe helyezési díj beérkezése.


Kinek kell feltölteni az e-építési naplóba a kivitelezési terveket?

A jogszabályban meghatározott tartalmú és összetételű kivitelezési dokumentációt PDF/A formátumban az építész tervezőnek kell feltöltenie. Ahhoz hogy az építész tervező ezt a feladatot el tudja végezni, rendelkeznie kell NÜJ számmal (azaz regisztrálnia kell az e-építési napló alkalmazásba), amit meg kell adnia az építtetőnek, azért hogy az építtető ezen adatok rögzítésével meg tudja hívni az e-építési naplójába.


Melyek az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység kivitelezési dokumentációjának kötelezően feltöltendő munkarészei?
Az „Egyszerű bejelentés mellékletei” naplórészbe az alábbi dokumentumokat kell feltölteni:
1. Aláírólap tervjegyzékkel
2. Helyszínrajz
3. Kitűzési helyszínrajz
4. Utcakép
5. Eltérő szintek alaprajzai
6. Metszetek
7. Homlokzatok
8. Tartószerkezeti tervek
9. Épület műszaki berendezéseinek rendszerterve
10. Műszaki leírás
11. Tervezői költségvetési kiírás
A felsorolt dokumentumokon kívül a 191/2009. (IX.15.) Kormányrendelet szerinti egyéb kiviteli tervek feltöltése is szükséges lehet.


Mi az egyszerű bejelentés megtételének menete?
Az alaplépések röviden:
1. első használat esetén ügyfélkapus belépést követően regisztráció elvégzése az általános építmények e-építési napló alkalmazásba (saját adatok megadása),
2. az e-napló készenlétbe helyezésének kezdeményezése az „Új e-napló egyszerű bejelentés kérelem benyújtása” lehetőség kiválasztásával, és az e-napló alapadatok megadása,
3. további adatok megadása, így többek között az összes hasznos alapterület és a létesítendő lakások vagy önálló rendeltetési egységek száma,
4. az építésztervező behívása az e-építési naplóba, adatainak megadásával (név, elérhetőség, névjegyzéki jelölése, NÜJ szám = Napló Ügyfél Jel ),
5. építésztervező a saját felületén PDF/A formátumban feltölti a kivitelezési dokumentációt az „Egyszerű bejelentés mellékletei” - ként a tervnaplóba, kategorizálva
6. az építésztervező értesíti az építtetőt a tervdokumentáció feltöltéséről,
7. építtető megrendeli a készenlétbe helyezést (ez csak akkor lehetséges, ha minden adat és dokumentum fel van töltve, mert ezt a rendszer ellenőrzi),
8. rendszerhasználati díj befizetése a díjbekérőn szereplő adatok alapján,
9. a rendszerhasználati díj beérkezését követően a rendszer automatikusan készenlétbe helyezi az e-naplót, ezzel megtörtént a bejelentés! – az ezt követő naptól kell számítani a 15 napos várakozási időt.
A készenlétbe helyezésről a rendszer belső üzenetet küld az illetékes építésügyi hatóságnak, az illetékes építésfelügyeleti hatóság felületén pedig megjelenik az adott e-napló.
Az illetékes építésügyi hatóság a bejelentésről és a bejelentés módosításáról tizenöt napon belül tájékoztatja
- a telek fekvése szerinti területi szakmai kamarát,
- a telek fekvése szerinti települési önkormányzat jegyzőjét, valamint
- a telek tulajdonosát, amennyiben nem az építtető a tulajdonosa vagy az építtetőn kívül más
személy is tulajdonjoggal rendelkezik.


Mikor kezdhető meg a kivitelezés?
Az építtető az építési tevékenységet a készenlétbe helyezést követő naptól számított tizenöt nap elteltét követően kezdheti meg és folytathatja az Étv. (1997. évi LXXVIII. törvény), az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendelet (191/2009. (IX.15.) Kormányrendelet) és a vonatkozó egyéb jogszabályok rendelkezései szerint. A készenlétbe helyezett e-építési napló jelenti a bejelentés benyújtását.


Kötelező-e tervezői művezetőt alkalmazni a kivitelezés során?

Igen, kötelező. A tervezői művezetés feltételeit a tervezési szerződésben kell rögzíteni.


Mikortól kell tervezői művezetőt alkalmazni?
Az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység kapcsán előírt kötelező tervezői művezetést az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 33/A § -a (Étv.), 2016. május 13-–án hatályba lépett módosítása írja elő először. A tervezői művezetés feltételeit - az Étv. 62§ (1) bekezdés 32. (1e) pontja alapján adott felhatalmazás alapján -  a 456/2015 (XII.29) Kormány rendelet (R1) illetve a 155/2016 (VI.13) Kormány rendelet (R2) tartalmazza.
Az R1. 7§ -ban foglaltak szerint, az előírt rendelkezéseket (azaz a kötelező tervezői művezetést) 2016. június 14.-–ét követően megtett bejelentés alapján megkezdett építési tevékenységekre kell alkalmazni.
Az R2. 2016. július 1-–én lépett hatályba, mely az R1. hatályon kívül helyezése mellett, a tevékenység végzésére vonatkozó kötelezés folytonosságát biztosítja.


Milyen kötelezettségei vannak a tervezői művezetőnek?

A tervezői művezetőnek - a MÉK Szabályzata szerinti módon - az építési folyamatot a helyszínen legalább hat alkalommal kell figyelemmel kísérnie, és az ellenőrzéseiről az elektronikus építési naplóban eseti bejegyzést kell tennie. Az épület megvalósulását követően, az utolsó helyszíni művezetés alkalmával az elektronikus építési naplóba eseti bejegyzést kell tennie a kivitelezési dokumentáció szerinti megvalósulásról.


Súlytható-e építésfelügyeleti bírsággal a tervezői művezető?

Igen, az alábbi esetekben:
- nem rendelkezik jogosultsággal,
- nem köt írásbeli szerződést,
- megsérti az építési napló bejegyzésére vonatkozó követelményeket, 
- az egyszerű bejelentéssel létesülő lakóépületek esetében legalább hat alkalommal nem tesz eleget kötelezettségének.
A tervezői művezetőre kiszabható bírság összege 80.000-100.000 Ft
Nem bírságolható, ha - az egyszerű bejelentéssel létesülő lakóépületek esetében - a kivitelezés során bármilyen szabálytalanságot követnek el az általa ellenőrzött építkezésen. (Az észlelt szabálytalanságokról, eltérésekről bejegyzést kell tenni az e-építési naplóba.) 


A tervezői művezetés, a tervezési megbízás (és díjazás) része?

Nem. A tervezői művezetés feltételeire ugyan a tervezői szerződésben kell kitérni, de annak díjazása elkülönül a tervezési díjtól. A tervezői művezetés díja megbízási díjnak minősül. A Korm. rendelet, a hat alkalomra szóló tervezői művezetés számított munkadíjának felső határát adja meg, mely a szerződés megkötésekor hatályos jogszabályban meghatározott, legalább középfokú végzettséggel rendelkező, havi legkisebb munkabérének másfélszeresét meg nem haladó összeg, azaz 2016 -ban max. bruttó 193.500,- Ft. A tervezői művezető a jogszabályban meghatározott max. összegtől lefelé eltérhet. A művezetéseket terhelő költségekre, valamint a hat alkalmon felüli művezetésekre külön megállapodás köthető. Ugyanakkor ezen 6 alkalomba beletartoznak a generál építész tervező szakági tervezőinek művezetési alkalmai is.


Friss tartalom
A kötelezően előírt tervezői művezetéshez szükséges-e a felelős műszaki vezetői kamarai jogosultság, vagy azt a tervezői jogosultság alapján kell/lehet gyakorolni?
Az egyszerű bejelentéssel érintett lakóépületek kivitelezéséhez kapcsolódó kötelező tervezői művezetési tevékenység végzésének feltétele a tervezői jogosultság érvényessége. Ez a fajta tervezői művezetés nem helyettesítheti vagy veheti át a felelős műszaki vezető feladat és hatáskörét, illetve felelősségét. Alapjában véve a két szerepkör egy személyben történő ellátása összeférhetetlen, mely tevékenységek együttes végzése esetén az építésfelügyelet bírságot szabhat ki.
A tervező (tervezői művezető), műszaki ellenőri feladatokat láthat el ugyanazon épületnél, de azt is csak külön megbízás keretében, érvényes műszaki ellenőri jogosultsággal.


Milyen jellegű változás esetén kell egy újabb egyszerű bejelentést tenni az e-építési naplóba?
Az építkezés során előfordulhat, hogy az építtető a feltöltött kivitelezési dokumentációtól eltérően kívánja az épületet megvalósítani. Amennyiben a változás a lentebb felsoroltak valamelyikét érinti, akkor a kívánt módosításról új bejelentést (változás bejelentést) kell tenni, legalább a módosítást érintő épületrész kivitelezésének megkezdése előtt 16 nappal.
Változás bejelentése szükséges, ha a módosítás érinti
- az épület alaprajzi méretét,
- az épület beépítési magasságát,
- a lakások, önálló rendeltetési egységek számát,
- az épület telken belüli elhelyezkedését, vagy
- az épület homlokzati geometriáját, anyaghasználatát, színét.


Mikor és hová kell benyújtani a változást tartalmazó bejelentést?

Ha az építőipari kivitelezési tevékenységet a bejelentéstől eltérően kívánják folytatni, és az eltérés bejelentési kötelezettséggel jár, akkor ezt a szándékot a módosítást érintő épületrész kivitelezésének megkezdése előtt 16 nappal kell megtenni. – a változást bemutató tartalmú kivitelezési dokumentáció elektronikus építési naplóba történő feltöltésével.
Az építésügyi hatóság az e-építési napló felületén értesül a változás bejelentéséről. A változást bemutató tartalmú kivitelezési dokumentációt az építész tervező tölti fel az e-építési naplóba az "Egyszerű bejelentés mellékletei" naplórészbe az adott melléklet típus melletti "változás felvitel"
menüpontban, és a feltöltéssel egyidőben erről eseti bejegyzést is kell tennie.


Mi a teendő, ha az eredeti egyszerű bejelentéstől eltérő változás nem lett bejelentve?

Ha a lakóépületet a bejelentéstől eltérő változás előzetes bejelentése nélkül valósították meg, és az Étv. valamint az egyéb jogszabályban meghatározott műszaki és egyéb feltételek teljesülnek, vagy az építtető az építményt, építményrészt építési vagy más tevékenységgel szabályossá teszi, vagy ha az addig megépített épület műemlékvédelmi érdeket nem sért, akkor az építtető fennmaradási engedély iránti kérelmet terjeszthet elő az illetékes építésügyi hatóságnál. Ha az építtető az ilyen fennmaradási engedély iránti kérelmet a lakóépület rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá válása előtt nyújtja be, akkor az épületre vonatkozó egyszerű bejelentést a jogerős fennmaradási engedély birtokában kell megtennie, és az egyszerű bejelentés szabályainak betartásával lehet az épületet továbbépíteni.


Hogyan igazolható, hogy elkészült az épület?

Az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről, kérelemre - az építés helye szerinti illetékes elsőfokú általános építésügyi hatóság hatósági bizonyítványt állít ki és azt feltölti az elektronikus építési naplóba.


Hol kell hatósági bizonyítvány kérelmet benyújtani?

A kérelmet elektronikusan ügyfélkapus belépést követően az ÉTDR felületen lehet benyújtani, vagy lehetőség van személyesen az illetékes építésügyi hatóság ügyfélszolgálatán, kormányablaknál, az Építésügyi Szolgáltató Pont feladatait ellátó települési önkormányzatnál, illetve postai úton benyújtani.


Mit kell mellékelni a hatósági bizonyítvány iránti kérelemhez?

A hatósági bizonyítvány iránti kérelemhez mellékelni kell
- az elektronikus építési napló összesítő lapját,
- az épületre elkészített energetikai tanúsítványt,
- ha az Étv. alapján a hatósági bizonyítványért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, az Étv.-ben meghatározott díj megfizetésének igazolását, valamint
- a 312/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet 4. melléklete szerinti statisztikai adatlapot.
A hatósági bizonyítványt az építésügyi hatóság a kiállítással egyidejűleg feltölti az elektronikus építési naplóba.
A napló összesítő lapját PDF formátumban a naplóból lehet letölteni.


A hatósági bizonyítvány feltöltését követően hogyan, kinek kell lezárni a „teljes” e-építési naplót, azaz ki szünteti meg a napló készenlétet?

Az e-építési napló készenlétét az - épület elkészültét igazoló hatósági bizonyítvány feltöltését követően az építésfelügyeleti hatóság fogja megszüntetni, a 191/2009. (IX.15.) kormányrendeletben meghatározott feltételek szerint.
A napló készenléte a hatósági bizonyítvány feltöltésével nem szűnik meg, az építési tevékenység a készenlétbe helyezés megszüntetésével tekinthető befejezettnek. Az építésfelügyeleti hatóság a hatósági bizonyítvány feltöltését követően mind a naplót, mind az építkezést ellenőrzi.
A napló készenlétét megszünteti, ha
- a napló tartalmára és vezetésére vonatkozó követelmények teljesülnek és
- a helyszínen építkezés végzését nem tapasztalja.
A napló készenlétének megszüntetését követően a naplóba további dokumentumok feltöltésére, bejegyzések rögzítésére, e-főnapló nyitására már nincs lehetőség.
Az építésfelügyeleti hatóság amennyiben szabálytalanságot tapasztal, akkor a napló készenlétét nem szünteti meg, építésfelügyeleti hatósági intézkedést tesz, építésrendészeti eljárást folytat le.


Mi történik, ha az egyszerű bejelentés megtörténte után a készenlétbe helyezett e-építési naplóban nem történt munkaterület átadás?

Ha a készenlétbe helyezést követő legfeljebb 180 napon belül az e-főnaplót nem nyitották meg, akkor az építésfelügyeleti hatóság –191/2009. (IX.15.) kormányrendeletben meghatározott feltételek szerint megszünteti az e-építési napló készenlétét, amennyiben kivitelezési tevékenységet nem észlel.


Érinti-e a fordított adózás az egyszerű bejelentéssel épített épületekhez kapcsolódó kifizetéseket?
Igen.
A fordított adózás általános szabálya:
A fordított adózás lényege az, hogy a kiállított számlában a szolgáltató áfát nem számol fel.  Az áfa megállapítása, bevallása és befizetése a megrendelő feladata, aki, amennyiben annak feltételei fennállnak egyidejűleg levonásba is helyezheti a felszámított adót.
A kiállított számlán áfa tehát nem szerepel, rajta kell, hogy legyen viszont a vevő adószáma és az a tény, hogy a tevékenység az Áfa tv. 142. §-a alapján fordítottan adózik.

Ahhoz, hogy a fordított adózás szabályai szerint állítsuk ki a számlánkat, az alábbi feltételek mindegyikének, egyidejűleg teljesülnie kell:
1. Az ügylet áfa adóalanyok között valósuljon meg.
Vagyis az ügyletben résztvevő felek mindegyike olyan jogállású, akitől az adó fizetése követelhető. Ezért ebből a körből kiesnek a magánszemélyek és az alanyi adómentes vállalkozások.
2. Következő feltétel, hogy ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatásról legyen szó.
Az ingatlanok alá nem csak a klasszikus értelemben vett föld és épületek tartoznak, hanem pl. a kutak, tartályok, vezetékek, utak stb. is.
Szolgáltatások kapcsán itt az ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására irányuló építési-szerelési, egyéb szerelési tartalmú munkákat valamint a bontást kell érteni.
3. A megrendelt szolgáltatás építési hatósági engedélyhez, építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz vagy egyszerű bejelentéshez kötött.
Ezalatt minden olyan hatóságot kell érteni, amelyek építési, hatósági engedély kiadására jogosultak. Pl. általános építésügyi hatóság, közlekedési hatóság, hírközlési hatóság.

Fontos tudni, hogy alvállalkozói láncolat esetén - amennyiben fentiek szerinti építési tevékenységről van szó - akkor a lánc minden egyes tagja fordítottan adózik és nemcsak az építtető és a vele szerződésben álló vállalkozások.

 

 

Kapcsolódó információk:

- MÉK: Építész tervezők figyelem, fontos változás 2016.07.01-től!

- MÉK: Új rendeletben az egyszerű bejelentés szabályai – megjelent az Étv. új salátarendelete

- MÉK: Jogszabályváltozás az egyszerű bejelentés kapcsán és a kapcsolódó szabályzat

- e-epites.hu: Egyszerű bejelentés az e-építési naplóban - lépésről lépésre; Építész tervezők és tervezői művezetők részére

 

 

forrás:
http://www.e-epites.hu/
http://www.mek.hu/

 

 

 
Magyar Építész Kamara honlapja FUGA Budapesti Építészeti Központ epiteszforum.hu Építész Továbbképző BÉK Nívódíja 2018 BÉK Nívódíja 2017 BÉK Nívódíja 2016 BÉK Nívódíja 2015