Budapesti Építész Kamara 1088 Budapest Ötpacsirta u. 2. Tel.: 1/318-2444 Fax: 1/338-2775
  e-mail: bek@bek.hu




K e r e s é s
 
 
F ó r u m
 
 
G a l é r i a
 
 
A l k o t á s ok
 
 
S a j t ó l á d a
 
 
K é r d é s e k -
v á l a s z o k
 
 
H o n l a p -
t é r k é p
 
Budapesti Építészkamara Facbook oldala
F r i s s    h í r e k H í r l e v e l e k H í r a r c h í v u m H a n g a n y a g o k
Adótanácsok Jogi tanácsok Sajtófigyelő Állás keres-kínál
MÉK Elnökségi határozat
Határozat 2010. január 12.

A Magyar Építész Kamara a Tervpályázati eljárások egységes joggyakorlatának biztosítása érdekében az alábbi állásfoglalást adja ki:


1/2009. (XI.16.) sz. MÉK ELNÖKSÉGI SZAKMAI ÁLLÁSFOGLALÁS A TERPÁLYÁZATOKRÓL


1. TERVPÁLYÁZATI KÖTELEZETTSÉG MEGÁLLAPÍTÁSA

A Közbeszerzési Törvény 10. Cím tartalmazza a tervpályázati eljárásra vonatkozó szabályokat.
A 154.§ (2) szerint külön jogszabály meghatározhatja a tervpályázati eljárás lefolytatásának kötelező eseteit.

A 82/2009. (IV.10.) Korm. rendelet 12.§ módosította a 137/2004. Korm. Rendelet 7.§ (1) pontját, így tervpályázati eljárást kell lefolytatni, ha a tervpályázat eredményeként megrendelésre kerülő szolgáltatás becsült értéke a Kbt. szerinti szolgáltatás megrendelésre vonatkozó közösségi értékhatárt eléri, vagy meghaladja.

2009. évben a közösségi értékhatár:  53 012 225,- Ft.

A Kbt. 35.§  A közbeszerzési érték cím alatt szabályozza a szolgáltatás becsült értékének a meghatározását.

35.§ (1) Közbeszerzés értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért, illetőleg kínált – általános forgalmi adó nélkül számított, a 36-40.§-ban foglaltakra tekintettel megállapított – legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatást kell érteni.

38.§  A szolgáltatás becsült értékének megállapításakor a következőket kell figyelembe venni:
(2) c) a tervezést is magában foglaló szolgáltatás esetén a fizetendő díjat vagy jutalékot és az egyéb ellenszolgáltatásokat.
(3) Ha a szolgáltatás több részből áll, illetőleg több szerződés alapján kerül teljesítésre, mindegyik rész becsült értékét egybe kell számítani.

38/A § A tervpályázat becsült értékébe be kell számítani
a) a pályázóknak fizetendő díjat vagy jutalékot és egyéb ellenszolgáltatásokat is, ha a tervpályázati eljárás eredményeként szolgáltatás megrendelésére kerül sor,
b) annak a szolgáltatásnak a becsült értékét is, amelynek megrendelésére a tervpályázati eljárást követően kerül sor, és amelyre a nyertessel vagy - a bíráló bizottság ajánlása alapján – a nyertesek (díjazottak) valamelyikével kell szerződést kötni, kivéve, ha az eljárást megindító felhívásban az ajánlatkérő (kiíró) kizárja az ilyen szerződés megkötését.

40.§ (1) Tilos e törvény megkerülése céljával alkalmazni a 35-39.§-ban meghatározott becslési módszert, valamint ilyen célból a közbeszerzést a (2) bekezdésbe ütköző módon részekre bontani.
40.§ (2) A becsült érték kiszámítása során mindazon szolgáltatások értékét egybe kell számítani, amelyek
b) beszerzésére egy ajánlattevővel lehetne szerződést kötni, továbbá
c) rendeltetése azonos vagy hasonló, illetőleg felhasználásuk egymás közvetlenül összefügg.


FENTIEK ALAPJÁN A TERVPÁLYÁZATI KÖTELEZETTSÉGET AZ ALÁBBIAK SZERINT KELL MEGHATÁROZNI:

1. A tervezői szolgáltatás becsült közbeszerzési értékének megállapításakor a MÉK Építészeti Alkotások és Szolgáltatások Díjszámítási Szabályzata ajánlott tervezési díjait kell figyelembe venni.
2. A tervezői szolgáltatás becsült közbeszerzési értékének megállapításakor a szabályzatban meghatározott teljes honoráriumot kell figyelembe venni, amelynek küszöbértéke 53.012.255, - Ft

Előkészítő tervkészítés       15%    7.228.940,- Ft
Engedélyezési tervkészítés      30%  14.457.878,- Ft
Kivitelezési tervkészítés       55%  26.506.111,- Ft
Tervezői művezetés   (+10%)    4.819.293,- Ft
Becsült közbeszerzési érték Teljes honorárium 53.012.225,- Ft

3. Becsült közbeszerzési értékhez tartozó becsült építési költségek meghatározása

I. Díjosztályban   1.343.171.000,- Ft  nettó értékű épület
II. Díjosztályban   1.019.920.000,- Ft  nettó értékű épület
III. Díjosztályban      806.000.000,- Ft  nettó értékű épület
IV. Díjosztályban     671.585.000,- Ft  nettó értékű épület
V. Díjosztályban     575.645.000,- Ft  nettó értékű épület 

 
2. AJÁNLÁSOK A TERVPÁLYÁZATI ELJÁRÁSOKHOZ – ZSŰRITAGOK ÉS KIÍRÓK RÉSZÉRE


2.1. A kiíró csak építész vázlattervet kérjen, alaprajzot max. 1:200 léptékben. Szakági, pl. külső közmű, vagy gépész terveket még műleírás szinten se kérjen a kiíró. Nem kérhető szakhatósági egyeztetés és költségbecslés sem a pályázóktól.

Az utóbbi időben nagyon gyakori, hogy részletes szakági terveket, vagy komplett engedélyezési terveket kérnek a pályázóktól. Ez a kérdésekre adott válaszok után rendelkezésre álló 30 nap alatt nem reális elvárás! Sok felesleges munkát követelnek meg a pályázóktól, melyekre nincs is szükség a bírálatkor. Többször kiderül, hogy a zsűri nem is olvasta el a benyújtott anyagokat, mert több ezer oldalt nem is lehet megismerni egy zsűrizés alatt.
Egy tervpályázatnál az építészeti koncepcióról és az alkalmas tervezőről kell dönteni, ehhez elegendőek az 1:200 léptékben benyújtott tervlapok és egy rövid műszaki leírás.


2.2. A tervpályázati eljárás a tervpályázati kiírással, a tervpályázati eljárás előkészítése a szakmai titkár kinevezésével indul.

A tervpályázatok előkészítésében való közreműködés, illetve a közreműködő személyének megítélése nem egzakttól meghatározott a rendeletben, ennek következtében tág jogértelmezés történik, aminek következtében indokolatlan kizárásokra is sor kerül. A problémát az okozza, hogy míg a közbeszerzési törvényből, illetve a közbeszerzések tanácsának állásfoglalásaiból pontosan levezethető a közreműködés tényének megállapítására, illetve megelőzésére vonatkozó szabályok, addig ezek a tervpályázati rendeletben már nem jelennek meg. Nem egyértelműen megállapítható a rendelet alapján, hogy mikor indul a tervpályázat előkészítése, ezáltal mi az időkorlátja az összeférhetetlenségnek. Számos esetben előfordult, hogy a tervpályázat helyszínéhez, programjához kapcsolódó műszaki tervezési munkát akkor is előkészítésnek minősítette utólag a kiíró, amikor ezek közvetlenül nem kapcsolódtak a kiírás elkészítéséhez, a terveket készítő építészeket semmilyen formában nem kérték fel a tervpályázat előkészítésére. Hasonló kérdések vetődnek fel az ötletpályázat készítőivel szemben is.

A tervpályázat előkészítésében való közreműködés megvalósításának fogalmát, időbeli korlátait a rendeletben szabályozni kell.  Egyértelművé kell tenni, hogy a tervpályázat előkészítése a tervpályázati kiírás előkészítésével indul, és ennek időpontja a szakmai titkár kinevezésének – aki a kiírás előkészítéséért felelős – az időpontja.


2.3. Az ötletpályázat a tervezési feladatok tervkoncepciójának szakmai megalapozására, a kiírói igények előzetes tisztázására szolgál, olyan esetekben, amelyekben a tervpályázati eljárásnak nem célja tervezési szolgáltatás megrendelése. Az ötletpályázat konkrét tervjavaslatokat nem tartalmaz, így nem tekinthető az adott programra esetlegesen később lebonyolítandó tervpályázat előkészítésének.

Az ötletpályázaton résztvevő építészeket nem szabad kizárni egy esetlegesen később kiírandó tervpályázati eljárásból arra hivatkozva, hogy részt vettek az eljárás előkészítésében. Az ötletpályázat résztvevői csak ötleteket adtak a kiírónak igényei és lehetőségei tisztázására, konkrét tervjavaslatokat nem, és szerzői joguk sem keletkezett.


2.4. A pályázók nevét, lakcímét, székhelyét, a kiírásban kért egyéb adatait, illetve a digitális adathordozót a pályaműhöz lezártan kell csatolni.

A digitális adathordozó – a titkosság védelme érdekében – a zárt borítékban nyújtandó be.


2.5. Szavazásra jogosult az elnök (társelnök), a szakmai titkár és a tagok. A szavazásra jogosultak száma 5-11 fő lehet és legalább kétharmadának rendelkeznie kell a pályázókkal szemben szakmai követelményként előírt vagy azzal egyenértékű szakképesítéssel. Fontos, hogy a zsűri többségében gyakorló építészekből álljon.

2.6. A bíráló bizottság feladata:
a) a kiírásban meghirdetett tervpályázati célt legjobban megvalósító pályaművek meghatározása egyértelmű, 1-től 6-ig terjedő rangsorának megállapítása, az értékes részeredményeket tartalmazó pályaművek megvételének a megállapítása.

A gyakorlatban a bíráló bizottság nem minden esetben állapít meg egyértelmű rangsort. Gyakori, hogy több első díjas tervet jelölnek meg, nem adnak ki első díjat, hanem kettő második díjas tervet jelölnek. Így a döntés kicsúszik a szakmai testület hatásköréből, holott a tervpályázati eljárás lényege, hogy szakmai alapon kerüljön a legjobb terv, legalkalmasabb tervező kiválasztásra. Egyértelműen elő kell írni, hogy eredményes tervpályázat esetében a bíráló bizottságnak 1-től 6-ig rangsorolni kell a pályaműveket. Ezen felül az értékes részeredményeket tartalmazó pályaműveket megvételben lehet részesíteni.

A Kbt. értelmező rendelkezése szerint:

36. tervpályázat: olyan sajátos, külön jogszabályban részletesen szabályozott tervezési versenyforma, amely tervezési feladatok előkészítésére szolgál, illetőleg pályamű alapján a tervező kiválasztásának egyik módja;

A tervpályázat célja egyértelműen a nyertes tervező kiválasztása. A Tervp. 1.§ (1) bekezdése kimondja, hogy a tervpályázat tervezési versenyforma, melyben a tervjavaslatokat összevetik és rangsorolják, célja a feladat megvalósítására alkalmas javaslat, alkalmas tervező kiválasztása, valamint a tervezői megbízás szakmai feltételeinek előzetes tisztázása.
A Tervp. 11.§ (1) bek. szerint a bizottság feladata a tervpályázati célt megvalósító pályaművek meghatározása rangsorolással, vagy rangsorolás nélkül. Amennyiben rangsorolás van, akkor ott elsőtől a legutolsóig kell rangsorolni. A Tervp. 20.§ (2) bek. kimondja, hogy a tervezési szerződést a nyertes pályázóval kell megkötni. A hivatkozott jogszabályhelyekkel ellentétes az a gyakorlat, ha több első helyezett van, vagy nincs első helyezett csak második, ráadásul az is több. Ilyen esetekben annak eldöntése, hogy kivel kötik a szerződést, átcsúszik a kiíró kezébe, a döntés már nem feltétlenül szakmai lesz, megsértve a Tervp. 11.§ (2) bekezdését (bíráló bizottság hozza a szakmai döntést, állítja fel a rangsort, mely köti a kiírót), és az egyenlő bánásmód, esélyegyenlőség, továbbá a verseny tisztaságának alaplevét. Kbt. 1.§ (1) és (3) bekezdések, mely irányadó a tervpályázatokra is (Kbt. 160.§ (2) bek. alapján).

Az értékes részeredményeket tartalmazó pályaművek megvételét mindemellett a jogszabály lehetővé teszi.


2.7. A kiíró felelős azért, hogy a titkosság követelményeit a bírálat folyamán is megtartsák, a bíráló bizottság záró üléséig a pályaműveket csak a bíráló bizottság tagjai és a szakértői ismerhetik meg.

A pályaműveket a kijelölt bíráló bizottságon kívüli személyek nem véleményezhetik, mert velük szemben nem biztos, hogy fennáll az összeférhetetlenség.


2.8. Nem indulhat pályázóként
a) az a személy vagy szervezet, akit a tervpályázati eljárás előkészítésébe vagy más szakaszába bevontak. Az eljárásba bevont személytől vagy szervezettől összeférhetetlenséggel kapcsolatos nyilatkozatot kell kérni, amelyben nyilatkozni kell arról, hogy a tervpályázati eljárásban nem vesz rész pályázóként.

Elő kell írni, hogy az előkészítésbe bevont személyekről nyilvántartást kell vezetni, meg kell határozni a bevont személy feladatát és felelősségi körét, továbbá meg kell követelni az összeférhetetlenségi nyilatkozat aláírását, amely tartalmazza, hogy az illető személy vállalja, hogy nem indul a tervpályázaton.
- Az eljárás előkészítésére vonatkozó fogalmat csak a Kbt. tartalmaz: 4. §
14. közbeszerzési eljárás előkészítése: az adott közbeszerzési eljárás megkezdéséhez szükséges cselekmények elvégzése, így különösen az adott közbeszerzéssel kapcsolatos helyzet-, illetőleg piacfelmérés, a közbeszerzés becsült értékének felmérése, az eljárást megindító (meghirdető) hirdetmény, felhívás és a dokumentáció előkészítése;

Ezt irányadónak lehet tekinteni a tervpályázati eljárásokban is.

Kbt. 10. §
(7) Az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevonni kívánt személy vagy szervezet írásban köteles nyilatkozni arról, hogy vele szemben fennáll-e az e § szerinti összeférhetetlenség. Az összeférhetetlenséggel kapcsolatos nyilatkozathoz - a (2) vagy (4) bekezdés szerinti esetben - csatolni kell az érintett érdekelt gazdálkodó szervezet nyilatkozatát arról, hogy az eljárásban nem vesz részt ajánlattevőként vagy alvállalkozóként (távolmaradási nyilatkozat).
(8) Ha az (1), (4) vagy (7) bekezdést megsértették, vagy a (2), illetőleg (4) bekezdés szerinti nyilatkozata ellenére az érdekelt gazdálkodó szervezet indul a közbeszerzési eljárásban, az eljárás további részében nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó az (1) bekezdés hatálya alá tartozó vagy az ott felsorolt személyekkel, szervezetekkel az (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti viszonyban álló érdekelt gazdálkodó szervezet.


2.9. A dokumentáció részletes programjának tartalmaznia kell különösen:
g) a formai (mi legyen a borítékban, grafikai megjelenítés, lapméret) és tartalmi (minden szint alaprajza, metszetek, homlokzatok, látványterv, maximálisan beadható lapok száma) előírásokat, megkülönböztetve az ajánlott, illetve kötelezően betartandó követelményeket.

A tartalmi előírások megszegése esetén a pályázót a 18.§ (1) b) bekezdése értelmében mérlegelés nélkül ki kell zárni. Egyértelművé kell tenni, hogy mi a formai követelmény, mert az azokat nem teljesítő illetve hiányos pályaművek kizárásáról a bíráló bizottság a 18.§ (3) bekezdése értelmében mérlegelés után dönt. Amennyiben a hiányok és a formai követelmények  megsértése nem olyan mértékű, hogy a pályamű elbírálását lehetetlenné teszi, akkor a pályaművet nem kell a bírálatból kizárni.


2.10. A dokumentációnak tartalmaznia kell a szakértők nevét.

A tervpályázati hirdetmény kiadását követően nem lehet új szakértőt bevonni a bíráló bizottságba. Mivel a kiírásban nem szereplő, esetlegesen később bevont szakértőket a pályázók nem ismerhetik, így véletlenül is fennállhat az összeférhetetlenség a pályázó és a szakértő között.


2.11. Javasoljuk a kiírónak, hogy a tervpályázatot 1 példányban, maximum 4 db A1 vagy 70x100 cm méretű tervlapon kérje be, műleírás is csak a kasírozott lapokon szerepeljen, külön lapokon nem. Az ettől több munkarészt benyújtó pályázatot a bíráló bizottság a pályázat bírálatából zárja ki.
Az előírt korlátózástól a kiírásban indokolt esetben a bíráló bizottság határozatával lehet eltérni. Az eltérés okát részletesen indokolni kell.

A tervpályázatok lényege, hogy az építészeti elképzelések és gondolatok, megoldások versenyét biztosítsa. A nemzetközi gyakorlattól eltérően kialakult egy sajátos magyar gyakorlat, amelyben a munkamennyiség lényeges elemmé vált.

 A kiírók részéről sokszor indokolatlanul jelennek meg olyan elvárások, amelyeknek megoldása, kidolgozása a tervpályázat elbírálása szempontjából teljesen közömbös. Ilyen a közművek megoldására, a terület tágabb környezetére vonatkozó közlekedési kapcsolatok megoldása, energetikai számítások és üzemelési költségszámítások beadásának előírása. Tapasztalat szerint ezek a munkarészeknek csak a bontás során van jelentősége (hiány esetén kizárást okoznak), aztán a bíráló bizottság nem foglalkozik (nagyon helyesen) velük.

Másik jellemző kiírói elvárás a minél nagyobb számú látványterv benyújtásának követelése. A tervpályázatok kidolgozása rendkívüli költségekkel jár. Általában egy közepes nagyságú feladat esetében is 1 – 2 millió Ft, nagyobb pályázatnál ennek a többszöröse. Az indokolatlanul elvárt munkamennyiség egyrészt korlátozza a pályázókat az indulásban, másrészt alkalmas a bíráló bizottság döntésének a befolyásolására. A bizottságra zúdított mennyiség „átcsap minőségbe”.

Tehát a kiírásban meg kell határozni a benyújtandó pályázat terjedelmét. A kidolgozás elvárt léptékét az elvárt lapszámhoz kell igazítani.

2.12. A dokumentáció beszerzésének árát a kiíró határozza meg, amely legfeljebb a dokumentáció elkészítésének költségéig terjedhet. Javasoljuk, hogy ez csak a sokszorosítási, dokumentálási költséget tartalmazza, hiszen az a cél, hogy minél több pályázó induljon, ezzel minél több terv érkezzen be.

Többször irreálisan magas kivételi díjat határozott meg a kiíró arra való hivatkozással, hogy pl. talajmechanikai szakvéleményt, vagy felmérést kellett készíttetnie.

 

Eltér István elnök
Magyar Építész Kamara

 
Magyar Építész Kamara honlapja FUGA Budapesti Építészeti Központ epiteszforum.hu Építész Továbbképző BÉK Nívódíja 2017 BÉK Nívódíja 2016 BÉK Nívódíja 2015