Budapesti Építész Kamara 1088 Budapest Ötpacsirta u. 2. Tel.: 1/318-2444 Fax: 1/338-2775
  e-mail: bek@t-online.hu




K e r e s é s
 
 
F ó r u m
 
 
G a l é r i a
 
 
A l k o t á s ok
 
 
S a j t ó l á d a
 
 
K é r d é s e k -
v á l a s z o k
 
 
H o n l a p -
t é r k é p
F ó r u m bejelentkezés: regisztráció:
témacsoportok legfrissebb témák legnépszerűbb témák  
 
  A tervezői verseny (5. mcs.)    (11)     
 
admin 2009-02-26   (13)
5. A tervezői verseny

- A verseny (tervpályáztatás) szükségessége (témák, volumenek, helyszínek KVSZ-ek- szerint).

- A verseny fajtái (új megjelenési formái).

- A verseny következményei, kötelemi (a szerzői jog építészeti értelmezése ezzel kapcsolatban).

- A tervtanácsok: terv tanácsok? (a megrögzült működések újraértelmezése, kiszélesítése, demokratizmusa, a \"tervező-szerző\" védelme).

- A tervek nyilvánossága: emblematikus, szűkszavú képi megjelenés helyett a tervek részletező nyilvánossága, \"eszme\" cseréje, fórumai (FUGA, internet, kiadványok üzemeltetése).

- A tervpályázati, tervtanácsi, publikációi tervtartalmak felülvizsgálata (dokumentációk helyett gondolatiság).


A Budapesti Építész Kamarába eddig beérkezett jelentkezések alapján a munkacsoport koordinátorai és tagjai:

1. Kruppa Gábor koordinátor
2. Bardóczi Sándor koordinátor

3. Antalné Dr. Czétényi Piroska
4. Baranyai Balázs
5. Bődey Attila
6. Dobos Botond
7. Domonkos Ádám
8. Dulácska Zsolt
9. Eltér István
10. Fábián László
11. Gábor Péter
12. dr. Gajdos István
13. Gyulai István
14. Hlavács Károly
15. Horváth Lajos
16. Jeney Lajos DLA
17. Józsa Ágota
18. Kalmár László
19. dr. Kiss Antalné Beöthy Mária
20. Lehoczky Ödön
21. Magyari Éva
22. Mórocz Tamás
23. Nagy Gábor
24. Pazár Béla
25. Pethő László
26. Riedel Miklós
27. S. Vasi Ildikó
28. Sajtos Gábor
29. Sajtos-Grand Gabriella
30. Sugár Péter DLA
31. Szabó Levente DLA
32. Terbe Rita
33. Tímár Béla
34. Tolnai Zsolt
35. Ujhelyiné Gáspár Éva
 
admin 2009-01-08   (9)
A Budapesti Építész Kamara eddig beérkezett egyéni elképzelés:

Mórocz Tamás

Mórocz Tamás építész vagyok, talán a Kamara munkásságába bekapcsolódó legfiatalabb generáció tagja. Jelentkezésemet a tervezői versennyel, tervpályázatokkal foglalkozó munkacsoporthoz az is indokolja, hogy generációnknak ez talán az egyetlen lehetőség az önálló tervezői tevékenységre.

- A tervpályázatok szükségességével kapcsolatban nagyon jó ötletnek tartom a megbízók érdekelté tételét, de emellett olyan szabályozásra van szükség, ami alapján elkerülhetetlen a pályáztatás. Nem csupán közbeszerzés, vagy volumen alapján. Szükséges ez azért is, mert nem csupán a Megrendelő miatt maradnak el a pályázatok, a tervezői verseny; hanem maguk az építészek miatt is. Alulfizetett megbízásokat, szakmát megalázó, etikátlan körülményeket lehetne pályáztatási kényszerrel elkerülni. A Megbízó érdekeltté tétele az egyik kiskaput bezárná ugyan, de a szakmán belüliek nyitva maradnának.
-A tervpályázatok tartalmi és formai követelményeit volna szükséges a következő lépésben - a kellő és lehetséges mértékben - szabályozni. A tervpályázat Magyarországon sok esetben egy önálló, sajátos műfajjá vált: elvi engtervek vagy látványtervek versenyeznek; ami egyrészt a zsüri, másrészt a pályázók hibája is. A tervpályázat tartalma a terv gondolatiságára kellene hogy koncentráljon, a jelenleginél nagyobb hangsúllyal a városépítészeti szempontokra, a HELYRE. Költségbecslések, felesleges munkarészek, túlzott mértékű szakági fejezetek nélkül. Ezen utóbbi munkarészek az érdemi munkától veszik el az időt, valamint –a kivételi díjakkal egyetemben- eleve kizárnak a lehetséges pályázók sorából építészeket. Természetesen a pályázatokhoz a kiírónak kötelező – a témától függő mértékű - egyértelmű, kérdőjeleket nem hagyó funkcionális leírást adnia.
- A tervpályázatok zsürijébe a Mék, Mész által delegált tag(ok) legalább társelnöki pozícióba kell hogy kerüljenek. Szavazatuk ereje tagként a zsüri létszámának növekedésével kevesebbet ér.
- A meghívásos tervpályázatokon a meghívottakon kívül - nyilvános pályázatként - más tervezők is szabadon indulhassanak. Ne legyen kikerülhető a pályáztatás meghívásos tervpályázat kiírásával.
- A tervpályázatok eredményeinél az elmaradt, vagy több tervezőnek kiosztott első díj, megosztott helyezések elkerülhetetlensége esetén a szerzői jogok, tervek felhasználhatóságának egyértelmű tisztázása a pályázat zárójelentésében a zsüri feladata lenne.
- A tervtanács feladata a pályázatokkal indult épületek esetén a terv nyertes pályázatban megfogalmazott gondolatiságának megőrzése, annak ellenőrzése (is) lenne. Kontrollálnia kell, hogy a pályázat után sem fordul más, rossz irányba a terv; nem kerül másik vágányra.
 
admin 2009-01-08   (8)
A Budapesti Építész Kamarába eddig beérkezett egyéni elképzelés:

Gajdos István

A pályázati csoportba azért jelentkeztem, mert fontos, a KAMARA számára elsőrendű területnek tartom. Akkor fog a kamara és sok minden más is működni, ha munkákhoz egyforma eséllyel fér hozzá minden tag, idős és fiatal, tapasztalt és kevés tapasztalattal rendelkező, „felkent nagyjainkról” már ne is beszéljünk. Akkor, ha eltűnnek a levajazott pályázatok és megbízások, ha verseny nyílt és semleges, ha nem lesz „mi kutyánk kölke”. Sem a szakmában, sem a politikában, sem az önkormányzatoknál. Akkor, ha egymással is tisztességesek vagyunk, ha tényleg tiszteljük a másik munkáját, még akkor is, ha úgy gondoljuk, mi sokkal jobbak lennénk. Ha majd a zsűrik és a „tervtanács”-ok nem felelőtlenül ajánlanak, „tanácsolnak”, ha a munkát és a tehetséget nem csak elismerik, hanem pártatlanul felismerik. Mi vagyunk ezek, nem csak a körülmények, a feltételek rosszak, mi magunk is segítünk ebben!

A változtatáshoz a pályázat lehet a legjobb eszköz, ez a meggyőződésem.

Nem kesergek, tapasztalok és próbálok megmaradni. Nincs kidolgozott szabályzatom, az úgysem elég, több kell!


Valóban kezdjük el, próbáljunk profi kamarát „csinálni”, mert a tagok között bizony van elégedetlenség, amit egyre inkább kinyilvánítanak. Bizonyára nem erre gondoltatok és tekintsük ezt csendes karácsonyi fohásznak. (A tényleges munkához amúgy, a tapasztalatok összegyűjtése lenne fontos, lehet ezzel is kezdeni.)
 
admin 2009-01-08   (7)
A Budapesti Építész Kamarába eddig beérkezett egyéni elképzelés:

Tímár Béla levele:


Kedves Gábor!

Értelmezésem szerint felvállalva a kezdeményezést, a 16-i leveledben foglaltak szerint \\\'indítottad\\\' a csoportmunkát.

A leveledben említettek mellé, az interaktivitás jegyében és gondolatébresztőnek szánom Neked és Mindenkinek a következőket:
- az építészeti tervezéssel összefüggő pályáztatás/verseny (legkisebb/legnagyobb/stb-bármi) munkára való \\\'kiterjesztése\\\' értelmezése szerintem nem feltétlenül jelenti azt, hogy ezáltal a lehető legjobb terv lesz \\\'elérhető\\\'; néhány gondolat ahhoz, hogy önmagában a pályáztatás miért nem elegendő a \\\'lehető legjobb terv\\\' eléréséhez:
- mit jelent a \\\'legjobb terv\\\':
- a legolcsóbb áron elérhető \\\"maximális\\\" építészeti színvonalú eredményt?
- a versenyre beadott tervek közötti átlag-tervezési-díjú munkák közül az építészetileg legszínvonalasabbat?
- az építészetileg legszínvonalasabbat a beadott pályamunkák közül (függetlenül a tervezési díjtól)?
- továbbá: egyáltalán nem biztos, hogy \\\'aki\\\' a legjobb tervet tudná készíteni, éppen ráér a munkára - ezért pl. nem is tud indulni a versenyen
- tudjuk, hogy többféle szempont szerint lehet kiválasztani azok körét is, akik egyáltalán a versenyben a szakmai elbírálók lesznek; és hát az ő
építészeti felfogásuk is lehet különböző (mint ahogy az is elég, ha bárhol körülnézünk ma kis hazánkban ...)
- és egyáltalán nem biztos, hogy a bíráló bizottságban a szakma/építészet van abban a pozícióban/létszámban, hogy a véleménye legyen a
meghatározó
- építészetünk közelmúltjának története is mutatta - és értelmezzük ide most az utóbbi akár 100-150 évet is -, hogy még a szakmai \\\'ízlések és pofonok\\\'
is hányfélék lehetnek ...
- önmagában az építészeti verseny nem oldja meg a városépítési, várostervezési kérdéseket - értelmezésemben és alapvetően a közösség közép és hosszútávú érdekeit -:
- szerintem először a közösségi érdekeknek kell a helyükre kerülniük és érvényre jutniuk (utazva kis országunkban, úgy gondolom, a \\\"jó\\\" jelenleg
szinte kivétel); naponta láthatjuk: a különböző rrt-k stb-k lehetséges eredményeit hogyan \\\'írja felül\\\' a gazdaság(?)/egyéb-érdekeltség(?)/stb
- látva pl. az utóbbi 50-60 év eredményeit, nem vagyok biztos abban, hogy eltér a véleményem tanáraimétól: a magyarországi városépítészet
\\\'produktumai\\\' - többnyire - nem igazán adnak okot arra, hogy megnyugtatónak tartsuk a helyzetet
- mindezekért tartanám nagyon fontosnak a főépítészi feladatok/jogkörök olyan szabályozását, ami megteremti mindezek realitását (tisztában
vagyok azzal, hogy ez csak több lépcsőben vihető \\\'keresztül\\\', mert a mai gazdasági helyzet, politikai struktúra stb ellenérdekeltsége jelenleg
még túlzóan meghatározó; de hát el kell kezdeni és szívósan dolgozni az ügyön, a lehetséges összes szinten - és persze minden szempontból
körültekintően felkészülve/felvértezve); tudom, hogy ez - mármint a szabályozások \\\'áttekintése\\\' a 3. munkacsoport témaköre - én abba is
jelentkeztem -.

Mindezekből talán érzékelhetők azok a fontosabb momentumok - legalább is azok néhány hangsúlyos tényezője -, amik mentén, amikre \\\'alapozva\\\' próbálok gondolkodni a kérdéskörökről: jelen esetben az építészeti versenyeztetésről.

Tisztelettel Mindenkinek

Tímár Béla
 
admin 2009-01-08   (6)
A Budapesti Építész Kamarába eddig beérkezett egyéni elképzelés:

Tímár Béla

Élve a \'kikényszerített\' válasz lehetőségével, elsőször röviden összefoglalnám az általam fontosabbnak tartott általános gondolatokat, amiket meghatározónak tartok a BÉK további tevékenységét illetően:
- mint ahogy ezzel hasonló gondolatokat megfogalmaztam az utolsó rendezvényen: a legfontosabbnak tartom a hosszú távú célok/érdekek helyes meghatározását (BÉK-szervezet, BÉK-tagok, \'MÉK\')
- majd ezek meghatározásából kvázi \'visszafelé\' levezetni az azonnali/rövid-távú/közép-távú/ teendőket/stb
- miért?, mert:
- (ma, vagy pár napig nem enni, nem inni, kibírható - ha az a cél, hogy utána tovább mehessen az élet)
- egy idő óta túl sokan a mai/holnapi \'betevőért\' - akár szándék nélkül is - ellehetetleníthetik a jövőt: mint ahogy láttuk sok másik hazai ágazatban megtörténve (mezőgazdaság, ipar, építőipar, szállítmányozás stb-stb), már egyre kevesebb a \'hazai\' szereplő
- ne higgyük azt, hogy a teljes tervezési vertikum nem kerülhet hasonló sorsra, vagy annak küszöbére
- (és ez ellen lenne mit tenni ...)
- ÉS: az épített \'világ\', a kultúr-környezet érdekében legyen hatékony a Kamara elsősorban - nem(csak) pro-forma működésében -, ezzel is példát mutatva és így támogatva tagságának aktív/alkotó tevékenységeit
- minden tervezőt /fmv-t/szakértőt (jószándékú, \'jogkövető\' tagot) támogasson a Kamara mindenkori célja/tevékenysége (a leendő tagokét is!!!, sőt szinte az övékét kiemelten)
- érdemi előrelépés legyen a legfontosabb stratégiai kérdésekben: BÉK-MÉK összhang, tényleges (lásd: \'miért-ek\').



A munkacsoportok tevékenységeivel kapcsolatos fontosabb gondolataim, nem feltétlenül fontossági sorrendekben:

- miért? \'vállalkoztam/jelentkeztem közreműködésre
- alapvetően a bevezetőben említett gondolatokból kiindulóan: ha valamit én is hozzátehetek mindezek érdekében, miért ne
- az eddigi sajátos élethelyzeteim adta \'szemléletmódok\' talán inspirálólag hathatnak azokra, akik nálam többet tehetnek az adott ügyekért
- emberinek és tisztának tartom a gondolatot: a munkacsoportokban való közreműködésre a tagság szinte \'általános felkérését\'


- az 5. munkacsoport tevékenységében milyen témával foglalkoznék: a tervtanácsi tevékenység kereteinek pontosításában lennének javaslataim:
- pontos elhatárolása/meghatározása a főépítészi feladatnak és a tervtanács \'szerepének\'
- a tervtanácsi \'jogkör\' reális \'alsó\' határának átgondolása, újraértékelése (milyen min. léptékű objektum az, amit egyáltalán véleményeznie kell)
- és bár talán nem ide tartozónak tűnik, de: az adott építési/városi terület tényleges ismerőinek, az ügyintézőknek egyfajta bevonása a tervtanács munkájába (és ehhez kötődően: nem(csak) közigazgatási, hanem építészeti-szakmai jellegű kötelező elvárások is kellenének az ügyintézők felé ...)

- a munkacsoportok tevékenységeit illetően miket tartok szükségesnek:
- legyen oda/visszacsatolás a többi munkacsoport témaköreit illetően - és az érintett témakörökben, ha kell, \'korrekció\'
- általánosságban a \'csoport-működésről\'-höz:
- érdemi, konstruktív, interaktív legyen a munka
- indokoltnak tűnik legalább hetente munkacsoport-találkozó (személyes)
- hatékony, gyakori véleménycsere/egyeztetés: egymás gondolatait serkentendő (ebben a vonatkozásban jó az el-levelezés is)
- kellő/hasznos dokumentálási rendszer kialakítása - szükséges és elégséges elv betartása, nem az öncélú \'dokumentál(gat)ás\' -
- rátermett team-vezetés megválasztása (a team és így munkájának/gondolatainak képviselete); csoport-munka kereteinek meghatározása
- a csoport-tagokon keresztül, szükség szerint \'külső\' gondolatok bevonása (több rendezvény tapasztalata - felszólalások - alapján érthető,
kikre gondolhatunk).
 
admin 2008-12-19   (5)
A Budapesti Építész Kamarába eddig beérkezett egyéni elképzelés:


Kruppa Gábor

Jelenleg is tervpályázati feladatokkal foglalkozom a MÉK Tervpályázati Munkabizottság megbízásából, ezért gondoltam, hogy a tervpályázatokkal kapcsolatos stratégia munkacsoportba jelentkezem.

A tervpályázatok ügyében a következő ügyeket lenne hasznos megbeszélni:

- A tervpályázatokat többnyire - jogszabályi kötelezettségből - a közbeszerzésre kötelezettek írják ki, tehát nem feltétlenül amiatt, mert ennek előnyeit látnák, vagy élveznék. A tervpályázati rendszert olyan szabályozás részévé kellene tenni, hogy a megbízók érdekeltté váljanak a pályáztatásban, ahol az építészek demokratikus és nyilvános keretek között kapják a megbízásokat a lehető legjobb terv megvalósulásának érdekében. A tervpályázatok esetén igénybe vehető kedvezmények lehetnek államigazgatási (pl. gyorsított engedélyezési ügymenet), szabályozási (pl. kedvezőbb beépítési paraméterek), gazdasági (pl. bizonyos támogatások elnyerésének feltétele) jellegűek.

- A megbízók általában azért félnek a tervpályázatoktól, mert hosszadalmasnak tartják, illetve úgy érzik, a döntések egy része kicsúszhat a kezükből, egy olyan tervet kell megvalósítani, ami nem felel meg az elképzeléseiknek, vagy pl. túl költséges. A kamara érdekelt abban, hogy sikeres és eredményes tervpályázatok cáfolják ezeket a feltételezéseket. A tervpályázatokra fordított idő általában elenyésző egy jól előkészített projektre fordított teljes időtartamhoz képest. Az alapos előkészítéssel és jó tervezési programmal pedig a költségek és egyéb szempontok is kontrollálhatók.

- A tervpályázatok kötelezettsége alól az építészek is szeretnek kibújni és versenyeztetés nélkül, direkt megbízással vagy szűkebb körű, ún. párhuzamos (sokszor ingyenes, vagy erősen alulfizetett) ajánlattal élni. Az építészeket is tájékoztatni kell, hogy ez a gyakorlat a szakma és saját érdekeik súlyos sérelmével járhat és a legtöbb esetben jár is. A nyilvánosság kizárása a résztvevő építészek számára azért előnyös, mert szűkíti a versenyt, de lehetetlenné teszi a szakmai érdekvédelmet, szerzői és egyéb jogaik megvédésében magukra maradnak.
 
admin 2008-12-16   (4)
A Budapesti Építész Kamarába eddig beérkezett egyéni elképzelés:

Fáy Piros

Örömmel látom, hogy a BÉK kitárta kapuit teljes tagsága részére, lehetőséget adva azon tagoknak is megnyilatkozni, akik éppenséggel nincsenek a küldöttek között, vagy egyéb kamarai tisztségi posztokon.

Időszerű egy gazdaságilag visszafogott időszakot arra kihasználni, hogy saját szakmánkon belül, tisztességes túlélési stratégiákon törjük a fejünket.

Akkor lenne hatékony a közös munka, ha gondolatainkkal a kamara munkáját segíthetnénk, ötleteket adva a sikeres előre haladás és érvényesülés rögös útján.

Magam a 3-as és 4-es csoportba jelentkeztem, de a többi témában is vannak érdeklődésem szerinti fejezetek, sőt az egyéb témában is lenne új téma… Ezért alább kifejtem a TÖBBÉK témákhoz szóló gondolataimat, ezzel remélve, hogy mégtöbBÉK lesz a végeredmény.

Véleményem szerint moderátor irányításával lenne célszerű tovább működnie a csoportoknak (kellenek csoportok?, vajon külön kell-e választani egy szakma összefüggő, egymásra épülő problémarendszerét?), aki a BÉK felé a legéletrevalóbb szisztémákat (stratégiákat) előterjeszti.

Gondolatok kiadott témák szerint:

5. A tervezői verseny
-a verseny (tervpályáztatás) szükségessége (témák, volumenek, helyszínek
–KVSZ-ek- szerint)
-a verseny fajtái (új megjelenési formái)
-a verseny következményei, kötelemi (a szerzői jog építészeti értelmezése ezzel kapcsolatban)
-a tervtanácsok: terv tanácsok?
(a megrögzült működések újraértelmezése, kiszélesítése, demokratizmusa, a „tervező-szerző” védelme)
Grafikus férjem örök panasza, hogy a művészeti zsűrik megszűnésével megszűnt a szakmája. Van ebben valami. Tehát innét gondolom, hogy jó dolog a tervtanács is, csak megint az emberi tényezővel van baj. Először is a tanács az tanács, de mégis úgy működik, hogy, ha a tanács negatív tartalmú és elutasító esztétikai indokokra hivatkozva, akkor akár évekre megakasztja a tervezést. Sajnos volt ilyen munkám. Végül kiderült, a zsűriben ülő nem építész nem akarta, hogy a szintterületi mutatót kihasználjuk (akkor mi végre vették annyira amennyire???) ezért utasították el folyton a tervemet. Most ott éktelenkedik Budaörs szívében egy a tervzsűri által többszörösen megerőszakolt házam, amit semmilyen portfoliómba nem vagyok hajlandó beletenni. Szent meggyőződésem, hogy Budaörs szegényebb lett ezáltal.
Meg kellene vizsgálni, hogy a tervzsűrik működése mellett sikerült-e értékesebb épületeket létrehozni. Erre csak a zsűrik tudnának választ adni, csak ők tudják ezt felülvizsgálni, hiszen ők látnak bele a tervezési folyamatokba. Van minőségbiztosítási rendszerük? Kéne legyen!

El kellene dönteni, hogy mi végre vannak a zsűrik!
1.jogszabályi gondokat feltárni? Ez egy korrekt, nyomon követhető dolog, de akkor azért van egy kis baj, ha félreértelmeznek (egész durva félremagyarázások is akadnak). Alapjában véve a tervező dolga alaposan körülnézni a jogszabályokban és legfeljebb az építésügyi előadó segíthetne értelmezésekben. Valamiért az előadók borzalmasan félnek állásfoglalni, talán mert féltik a saját állásukat?!

2.esztétikai minőséget meghatározni? Fontos dolog, hogy az építésznek legyen egy kívülálló kontrollja! Csak abban az esetben van gond, ha ezt más érdekekből hamis indokként veszik elő és így visszaélnek vele! Egyébként maximálisan ez az a feladat, amit el kéne lássanak. De kizárólag megszívlelendő, és főleg konkrét javaslat formájában! És csak egyszer egy épületnél, mert a tervtanács nem az építészkari féléves munka havi konzultációja!

3.helyi érdekeket képviselni? Nem a tervzsűrin keresztül kellene, hanem a HÉSZben, KVSZ-ben.

4.hatósági állást foglalni egy engedélyezés előtti fázisban? Elutasítani? Engedélyezni? Miután a tervtanács nem hatóság nem kellene a hatósági egymásra mutogatásba bevonni.

5.tervező és terv cikizésre? Hol van az egymás iránt tanúsított tisztelet? A kollegalitás? A tervező szerzői joga és szabadsága? És végül, de nem utolsó sorban méltóságát, hogyan őrizheti meg a tervező a megrendelő ízlésficamának gyógyítása között, a jogszabályok útvesztőjében, távolba mutató sejtelmes tervtanácsi érdekhálózaton átverve zsenge gondolatait.

-a tervek nyilvánossága: emblematikus, szűkszavú képi megjelenés helyett a tervek részletező nyilvánossága, „eszme” cseréje, fórumai (FUGA, internet, kiadványok üzemeltetése)
-a tervpályázati, tervtanácsi, publikációi tervtartalmak felülvizsgálata (dokumentációk helyett gondolatiság)
 
admin 2008-12-15   (3)
A Budapesti Építész Kamarába eddig beérkezett egyéni elképzelés:

Horváth Lajos küldött

Véleményem szerint a munkacsoportok tevékenységének hatékonysága a csapatmunka erejében rejlik.
Közös erővel lehet és kell a múlt és a jelen tapasztalatait elemeznünk, hogy a jövő kihívásaira a legmegfelelőbb válaszokat megtaláljuk.
Javaslom tehát az alakuló ülés mielőbbi összehívását, hogy a megfelelő követendő munkamódszer közösen kialakítható legyen.
Az előzetesen javasolt témakörök felvetésével egyetértek.
 
admin 2008-12-11   (2)
A Budapesti Építész Kamarába eddig beérkezett egyéni elképzelés:

Bardóczi Sándor
okl. táj- és kertépítész mérnök, vezető tervező
K1-01-5126/05; TR-2 01-5126/05

- MIÉRT VÁLLALKOZOK?

A témakör kicsit öszvér jellegű, de elrejtve benne szerepel a kommunikáció, az építész és társadalom kapcsolatának újjáépítése, ami engem kifejezetten érdekel, illetve a tervpályázatokkal kapcsolatosan érzek egy deficitet mind a szakma fitalabb képviselői, mind a társadalmi nyilvánosság felé.

- MIT ÉRZEK LEGFONTOSABBNAK A TÉMAKÖRÖN BELÜL?

A legfontosabb számomra a tervek nyilvánossága: emblematikus, szűkszavú képi megjelenés helyett a tervek részletező nyilvánossága, „eszme” cseréje, fórumai (FUGA, internet, kiadványok üzemeltetése) illetve a tervpályázati formák felülvizsgálata.

- MILYEN ELKÉPZELÉSEIM VANNAK A TOVÁBBI CSOPORT MŰKÖDÉSRŐL?

TERVPÁLYÁZATI ELKÉPZELÉSEIM:

Álláspontom szerint minden, a Budapest Építész Kamara illetékességi területén történő, közpénzből, vagy részben közpénzből történő környezetalakítás esetén a Kamarának el kell érnie kötelezően előírt két lépcsős tervpályázat kiírását a fejlesztés fölött diszponáló állami, önkormányzati, vagy ezek tulajdonában lévő gazdasági társaság döntéshozóinál.

Közberuházási ötletpályázatok. Ötletpályázati szint szabályozása közberuházások során. A közberuházások közül a közterület alakítás, vagy városrészre kiírt pályázat, dizájn esetében az első, ötletpályázati szinten a kiírások a legszélesebb körű nyilvánosságot kell, hogy megmozgassák, a feltételül szabott tervezési jogosultság ez esetekben a jó ötletek rovására, és a közakarat feltérképezésének rovására megy. Épületkiírás esetében már ötletpályázati szinten indokoltnak tartom a jogosultsághoz kötést, ám ezzel együtt a közberuházás területén illetékes társadalmi csoportok reprezentánsai jelenjenek meg a zsűrorok között. Közterek esetében ennél szélesebb nyilvánosságot (lakosság, civil szervezetek) is megcéloznék. Ez egyfajta részvételi tervezési metodika, a bevonás pedig nagyon sokat tud segíteni a terv legitimációjában. E két intézkedés az építészet társadalmi presztízsének és társadalmi kommunikációjának a szerepét is elősegíti, illetve e szint ideje alatt van idő pontos geodézia, stratégia, telekjogi kérdések, tervezési paraméterek tisztázására, a tervpályázat előkészítésére.

Közberuházási tervpályázatok. Tervpályázati szint szabályozása közberuházások során. Az ötletpályázat feldolgozott eredményeit magában foglaló, a helyi politikusi réteg által felelősen vállalt tervpályázat egy szakmai megmérettetés. A tervpályázat előkészítését célszerű egy erre szakosodott, közbeszerzésen kiválasztott, mérnöki háttérrel rendelkező, független piaci cégre bízni, amely az előkészítés során tisztázza a telekjogi kérdéseket, beszerzi az alapadatokat, társadalmi egyeztetés után ellenjegyezteti a tervezési programot a közhatalom képviselőivel. A pályázat ideje alatt mindenhez alapadatot tud szolgáltatni, a lebonyolító választ ad a pályázók kérdéseire, begyűjti és kezeli a pályaműveket. A tervpályázati kiírás csak (minden érintett szakterületet bevonó!) kamarai kontrol után jelenhet meg, a kamara őrködik a jogosultságok, tervezői jogok és a kiírás szakmaisága fölött, zsűrorokat delegál a megfelelő szakterület(ek) bevonásával.

TERVEK FÓRUMAIRA, KOMMUNIKÁCIÓS STRATÉGIÁRA VONATKOZÓ ELKÉPZELÉSEIM
Álláspontom szerint az építész-építész és építész-társadalom kommunikációja konszenzusos stratégia megalkotását és következetes gondozását követeli meg a Budapesti Építészkamarától is. A FUGA Építészeti központ önmagában e feladatot nem tudja megoldani.

Kommunikációs képzés. Igen fontos megállapításnak gondolom, hogy az építészet minden szakterülete képzetlen a kommunikációban. Nem tartom kielégítőnek azt az elképzelést, hogy az épületek kiáltványai, épületek rajzai hatékonyan kommunikálhatnak akár a kamarán belüli, akár a szélesebb nyilvánosság és az építészek közötti közegben. Az építészeti jelrendszerek és az építészeti absztrakciók lehetetlenné teszik mind az eltérő tudással rendelkező kamarai tagok számára, (egymás szakkifejezéseit sem mindig ismerjük), mind a tervet olvasni nem tudók és az építésztársadalom számára a hatékony kommunikációt. Ettől jóval szofisztikáltabb eszközökre van szükség, amelynek első lépcsője a kommunikáció tanulás (kredit rendszeres képzési lehetőség formájában.)

Párbeszéd. A jó kommunikáció egyik legfontosabb alapelve, hogy ne egyoldalú legyen, hanem párbeszéden alapuló. Az építészet társadalmi presztízsének emelése csak akkor lehetséges, ha nem csak tanítani, ízlést formálni, hirdetni, megmondani akar, hanem tanulni is a társadalom széles rétegeitől, megérteni a nézőpontjait, és formálni, alakítani ma meglehetősen dizájn-központú szemléletén. A társadalmi beágyazódásnak ugyanúgy része a felvállalt nyilvános vitafórumok, illetve a blogoszféra nyújtotta párbeszéd lehetőségek és megnyilvánulások biztosítása.

Oktatáspolitika. Az oktatáspolitikában a környezetesztétikai és művészeti tárgyú oktatási formák újbóli kiterjesztésének elérése a cél az alsó és középszintű oktatás területén. A felsőfokú oktatásban jelentős a deficit a bolognai folyamat ellenére a kamarába tömörülő szakmák átjárhatósága, a korai találkozás lehetősége (közös feladatok, képzések, fórumok, workshopok, pályázatok terén) az építészet, belsőépítészet, tájépítészet, városépítészet és a mérnöki-művészeti társszakmák ütközőzónájában. A kamarának véleményem szerint feladata ennek elősegítése, erősítése kezdeményezőként, szervezőként, egyeztetőként, pályázatkiíróként való megnyilvánulása.

Belső kommunikáció. A belső kommunikációt az információs társadalom kiteljesedésével új, fel nem használt eszközök segíthetik (amely egyben postai költségcsökkentő és környezetbarát szerepű is lehet). A kamarai honlap e szempontból kidolgozatlan, munkaközi fázisban van. Véleményem szerint egy szolgáltató kamarának tudnia kell a tagsági nyilvántartását kezelni, a tagság személyes adatait védeni, az információt megosztani, a döntéseket profi módon előkészíteni, amihez a kamarai tagok adataival feltöltött, elérhető saját oldal felület szükséges. (Ez a BÉK honlapján részben biztosított, gyakorlatilag fejlesztésre szorul). Részletesebben ez azt jelenti, hogy minden kamarai tagnak olyan, a honlapról elérhető, könnyen kezelhető saját adatlapra van szüksége, amelyen keresztül tájékozódhat
• a kamarai jogosultságairól,
• jogosultságainak várható lejártáról (amire a rendszer esetleg fél évvel előtte figyelmezteti),
• kredit pontszámairól (az építész továbbképző honlapján csak az általuk szervezett képzések pontjai nyilvántartottak)
• befizetési kötelezettségeiről / hátralékairól
• egyéb személyi adatairól (melyeket elektronikus úton is módosíthat, pl.: lakcím, munkahely, e-mail cím, telefon, stb.)
A saját oldal egy későbbi fázisban - megfelelő biztonsági aláírással (ennek ma egyik legprofesszionálisabb módja a chipkártyás olvasó) - további opciókkal bővíthető:
• szavazás. Megspórolható a rendszerint sikertelen 4 éves közgyűlési és éves küldött összehívás szinte minden költsége, tájékoztatót (akár videó formátumban) nyújt a jelöltekről, biztosítja a gyors eredményt, a tagságot jobban reprezentáló szavazói létszámot, bizonyos idő és térkorlátokat megszüntet.
• kamarai díjakról szóló elektronikus számla lekérdezés
• e-ügyintézés
• távoktatás (kötelező és szabadon választott képzések lebonyolítása)
• pályázati jelentkezés, lebonyolítás
Publikációk. A kamara kreditpolitikája lehetővé teszi publikációk közléséhez kötött kreditszerzés lehetőségét. Maga a publikálás kreditértékelése azonban kidolgozatlan, így ezzel a lehetőséggel nem sokan élnek. Az építészeti tartalomszolgáltatók (nyomtatott és on-line szaklapok) a lektorálás bázisát jelenthetik publikációs ügyekben, ugyanakkor ez a kredit szerzési lehetőség a magyar építészet teoretikus, elméleti (de gyakorlati) szintjeit is erősítheti, felszínre hozza az építészettel összefüggő rejtett tartalmakat.

FUGA ÉPÍTÉSZETI KÖZPONTTAL KAPCSOLATOS MEGLÁTÁSAIM, JAVASLATAIM:

Álláspontomszerint a Kamara túlzott jelentőséget tulajdonít az új központ ügyének. Valószínűleg szükséges a nagyobb alapterület, ahová integrálhatóak a művészeti, szakmaszervezeti, adminisztrációs, képzési és kommunikációs sejtek, de a Központ nem oldja meg az alapvető (részben már tárgyalt) problémákat, és ehhez képest jelentős, a 2008-as költségvetés tervezet szerint a kamarai költségvetés mintegy 21%-át kitevő költségvetési vonzattal jár, az üzemeltetés költségei, az Ötpacsirta utcai ház és ezzel kapcsolatosan a MÉSZ sorsa pedig számomra jelenleg nem ismert.

Részletes beszámoló. Elismerve a Központ létjogosultságát, de nem ismerve a lehetőségeket és a költségvonzatokat, célszerű lenne (a belső kommunikáció jegyében is) e kérdésről részletes beszámolót készítenie az elnökségnek, amely tartalmazza, hogy:
• Mi történik az Ötpacsirta utcai házzal?
• Hogyan képzeli el a MÉSZ-el történő együttműködést anyagi téren, miután bérlőként elhagyja az Építészek Házát?
• Milyen fenntartási költségvonzatot jelent a FUGA a kamarának?
• Van-e lehetőség (történt-e erre vonatkozóan lépés) a FUGA felújítása, kialakítása, üzemeltetése terén a kamarának pályázni?
• Van-e lehetőség cégeket, önkormányzatot, államot a fenntartás támogatásába bevonni, és ez milyen kötelezettségekkel jár?
• Keletkezik-e majd bevételi lehetőség (helyiségbérlet, rendezvény, stb.) a Központban,
• Jár-e tagdíjemeléssel a Központ üzemeltetése hosszú távon.

Konszenzusos konstrukció. Célszerűnek tartom a kapott információk függvényében szélesebb, a tagságot bevonó társadalmi vita kezdeményezését egy távlatilag is működőképes, konszenzusos konstrukció kialakítása és elfogadása érdekében, amely deklarálja a vezetőség felé a BÉK tagjainak többségi véleményét, akaratát.
 
admin 2008-12-04   (1)
A verseny (tervpályáztatás) szükségessége (témák, volumenek, helyszínek KVSZ-ek- szerint)

A verseny fajtái (új megjelenési formái)

A verseny következményei, kötelemi (a szerzői jog építészeti értelmezése ezzel kapcsolatban)

A tervtanácsok: terv tanácsok? (a megrögzült működések újraértelmezése, kiszélesítése, demokratizmusa, a \"tervező-szerző\" védelme)

A tervek nyilvánossága: emblematikus, szűkszavú képi megjelenés helyett a tervek részletező nyilvánossága, \"eszme\" cseréje, fórumai (FUGA, internet, kiadványok üzemeltetése)

A tervpályázati, tervtanácsi, publikációi tervtartalmak felülvizsgálata (dokumentációk helyett gondolatiság)
 
admin 2008-11-27   (A téma indító hozzászólása)
510
 
  A tervezői verseny (5. mcs.)    (11)     
 
Magyar Építész Kamara honlapja FUGA Budapesti Építészeti Központ epiteszforum.hu Építész Továbbképző BÉK Nívódíja 2016 BÉK Nívódíja 2015