Budapesti Építész Kamara 1088 Budapest Ötpacsirta u. 2. Tel.: 1/318-2444 Fax: 1/338-2775
  e-mail: bek@t-online.hu




K e r e s é s
 
 
F ó r u m
 
 
G a l é r i a
 
 
A l k o t á s ok
 
 
S a j t ó l á d a
 
 
K é r d é s e k -
v á l a s z o k
 
 
H o n l a p -
t é r k é p
F ó r u m bejelentkezés: regisztráció:
témacsoportok legfrissebb témák legnépszerűbb témák  
 
  A tervezési munka díjazása, tervszolgáltatások tartalma (4. mcs.)    (15)     
 
admin 2009-03-25   (16)
Javaslatom egy mondatban annyi, hogy a tartalmi megkötések és a díjak mellett ráfordítandó idő is szerepeljen a tervezéseknél.

Üdv: Csanády Gábor DLA építész Budapest
 
admin 2009-03-24   (15)
A „TÖBBÉK” 4.sz. „A tervezési munka díjazásának és a tervszolgáltatások tartalmainak összekapcsolása” stratégiai munkacsoport tavaszi munkarendjére

A 290/2007 (X.31). Kormányrendelet 1.sz. mellékletének I. pontja alapján a Magyar Építész –és Mérnök Kamara feladataként meghatározott „kiviteli dokumentáció egyes munkarészeinek léptékére, kidolgozottsági szintjére”, illetve a 37/2007 (XII.13) ÖTM rendelet 5.sz. mellékletében hivatkozott „az építési engedélyezési tervdokumentáció egyes munkarészeinek léptékére és kidolgozottsági szintjére” vonatkozó Kamarai Szabályzatra utal. A rendeletek 2008. január 1.-vel léptek hatályba, de a MÉK a napig adós a hivatkozott szabályzat kidolgozásával.

Fenti rendeletek olyan jogszabályi hivatkozást tartalmaznak a Magyar Építész Kamara által készített és elfogadott szabályzatokra, melyeket „felsőbb” jóváhagyás és beleszólás nélkül példátlan lehetőséget biztosít számunkra ahhoz, hogy magunk fogalmazzuk meg azt a szabályzatot, melyet utána mindenkinek kötelessége betartani. Saját érdekünkben ezt már régen ki kellett volna dolgozni és elfogadni.

A munkacsoport megállapította, hogy a MÉK elnöksége elé a MÉK Díjszámítási Bizottsága által beterjesztett tervezet nem alkalmas arra, hogy az a szakma számára használható legyen. Javasolja, hogy épülettípusok és nagyságrendek szerint eltérő módon kerüljön kidolgozásra egy részletes tervjegyzéken alapuló tartalmi leírás a dokumentáció léptékére és kidolgozottsági szintjére. Ugyanitt kerüljön meghatározásra a „Tender terv” fogalma és tartalma. Mindennek úgy van értelme, ha a tervezési díj táblázat és a részletes tartalmat magába foglaló szabályzat együtt kezelhető – adott tervezési díjért adott szolgáltatás jár.

A munkacsoport célul tűzte ki, hogy minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy a MÉK 2009. május 29.-i Küldöttgyűlésére érdemben megvitatható legyen a Díjszámítási Szabályzat függelékeként kidolgozott átfogó javaslat, mely munkába a kamarai tagozatokat és a Mérnök Kamara képviselőit is be kívánja vonni.


Budapest, 2009. március 23.

Szász László
BÉK elnökségi tag
a TÖBBÉK 4.sz. munkacsoport koordinátora
 
admin 2009-03-11   (14)
EMLÉKEZTETŐ


A „TÖBBÉK” 4.sz. „A tervezési munka díjazásának és a tervszolgáltatások tartalmainak összekapcsolása” stratégiai munkacsoport 2009. március 05.-i 1. üléséről.

Megjelent: 7 fő munkabizottsági tag
Mónus János alelnök úr
Végh Annamária munkabizottsági titkár

Mónus János alelnök úr bevezetőjét követően Szász László a munkabizottság egyik koordinátora ismertette javaslatai a munkabizottság által megtárgyalandó témákat illetően.

1. Röviden ismertette 1088/2008. (XII.30.) Kormány határozat „a szakhatósági közreműködés felülvizsgálatából eredő további feladatok” címmel megjelent rendelethez kapcsolódóan a BÉK honlapján és az Építészfórumon is megjelent javaslatát az építési engedélyezési eljárás és a szakhatóságok közreműködésének új alapokra helyezéséről azzal, hogy most, március elején a Kormány határozatban előírt április 16.-i időpontra ilyen léptékű rendelet módosítás elérésére nincs esély, de – amennyiiben a tagság a felvetések irányával egyetért – hosszabb távon képviselni kell a rendeletek ilyen irányú módosítását.

2. A munkabizottság legfőbb aktuális feladataként a 290/2007 (X.31). Kormányrendelet 1.sz. mellékletének I. pontja alapján a Magyar Építész –és Mérnök Kamara feladataként meghatározott „kiviteli dokumentáció egyes munkarészeinek léptékére, kidolgozottsági szintjére”, illetve a 37/2007 (XII.13) ÖTM rendelet 5.sz. mellékletében hivatkozott „az építési engedélyezési tervdokumentáció egyes munkarészeinek léptékére és kidolgozottsági szintjére” vonatkozó Kamarai Szabályzat kidolgozásában való aktív közreműködést ajánlotta.

3. Egységes álláspont alakult ki abban, hogy helyes a MÉK Díjszámítási Bizottságának javaslata, miszerint a Díjszámítási Szabályzat függelékeként kerüljön kiadásra a tervek tartalmára vonatkozó Szabályzat, - ezzel megteremtve a lehetőséget a tervezési díj és a dokumentáció tartalmának együtt kezelésére - de a MÉK elnöksége elé javasolt munkaagyagot – különösen a kiviteli tervek tartalmára vonatkozóan – a munkabizottság teljes mértékben alkalmatlannak tartotta függelékként történő kiadásra.

4. A Kert –és Tájépítési tagozat részéről szintén igényként hangzott el a tervezési díj és annak műszaki tartalma együttes rögzítése, hogy a műszaki tartalom meghatározása nélküli díjversenyben gyakran kialakuló, akár 90%-os tervezési díj különbségek tisztességtelen tervezői magatartása egy kamarai szabályzatban rögzített műszaki tartalom esetén jobban kiszűrhetőek legyenek.

5. A Településtervezői tagozat képviseletében a Kamara érdekérvényesítő képességének hiányát vetették fel hangsúlyozva, hogy folyamatosan erősíteni kell az erre irányuló erőfeszítéseket.

6. A Munkabizottság építész tagjai fontosnak tartják, hogy a Díjszámítás és műszaki tartalom témaköre mellett az építési engedélyezési eljárások egyszerűsítésére, a tervezői felelősségre alapozott, csökkentett szakhatósági közreműködésre és gyorsabb eljárásra irányuló törekvéseket tartsa a Munkabizottság napirenden.


Fenti kérdések megvitatása után a Munkabizottság a következő tevékenységi javaslatot fogadta el:

1. A Munkabizottság tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a 2009. május 29.-i MÉK közgyűlésen előterjeszthető legyen a Díjszámítási Szabályzat Függeléke legalább a kiviteli tervek műszaki tartalma, léptéke, kidolgozottsági foka tekintetében. Javasolja, hogy mindez a különböző épületkategóriákra vonatkozóan differenciáltan kerüljön kidolgozásra, szakágak szerint.

2. Ennek érdekében felveszi a kapcsolatot egyrészt a MÉK tagozataival (Településtervezési -, Kert –és Tájépítészeti -, a Belsőépítészeti, Műemléki tagozat), - másrészt a Mérnök Kamarával az egységes, a generáltervezés minden területét lefedő műszaki tartalom és kidolgozottsági szabályzat előállítására.

3. Felkéri a munkabizottság tagjait, hogy saját szakterületükön készítsenek javaslatot a tervdokumentációk tartalma, léptéke, kidolgozottsági szintje vonatkozásában és azt a következő ülésen a munkabizottság vitassa meg.

4. Felkéri Dulácska Zsoltot, a MÉK Díjszámítási Bizottságának vezetőjét, - egyben a TÖBBÉK 4. sz munkacsoport társ-koordinátorát - hogy tájékoztassa a MÉK elnökségét, illetve a Bizottság tagjait a munkacsoport ülésén elhangzott szándékról és ismereteivel, tapasztalatával aktívan vegyen részt a munkabizottság munkájában.

5. Javasolja, hogy a korábban felmerült „mintadokumentáció kidolgozása” helyett a különböző épület-kategóriákra a MÉK kérjen felajánlást megépült tervek készítőitől arra vonatkozóan, hogy munkájukat – szakmai felülvizsgálat után - a Kamarai Honlapon „mintadokumentáció” formájában – nem editálható módon – közzé lehessen tenni, ezzel is segítve a Díjszámítási Szabályzat és Függeléke értelmezését.


A „TÖBBÉK” 4. sz. munkacsoportjának következő ülése 2009. március 19. csütörtök, 15:00 az Építészek Háza kerek tárgyalójában lesz, melyről a Titkárság értesítést küld minden tagnak.




Budapest, 2009. március 06.



Az emlékeztetőt összeállította: Szász László
 
admin 2009-02-26   (13)
4. A tervezési munka díjazásásnak és a tervszolgáltatások tartalmainak összekapcsolása

- Az egyes díjtételek és tervtartalmak egymáshoz rendelése (az összes tervfajtára vonatkozóan).

- Az \"alá-ajánlás\" elleni védekezés módszerei (esetleges kamarai eljárások meghatározása) és működtetése.

- A szakmai minőségvédelem eszközei (minden tervszakaszban) és ennek működtetése.


A Budapesti Építész Kamarába eddig beérkezett jelentkezések alapján a munkacsoport koordinátorai és tagjai:

1. Dulácska Zsolt koordinátor
2. Szász László koordinátor

3. Benczúr László
4. Czéh Judit
5. Fáy Piros
6. Fejes Mária Anna
7. Fülöp Annamária
8. Komlósné Hlatki Katalin
9. Pethő László
10. Rimóczi Imre Csaba
11. S. Vasi Ildikó
12. Schuchmann Péter
13. Szabó Tibor
14. Szanyi József
15. Vadász Bence
16. Varga Levente DLA h.c.
 
admin 2009-01-27   (11)
A Budapesti Építész Kamarába eddig beérkezett egyéni elképzelés:

Dulácska Zsolt
okl.építészmérnök
MÉK Díjszámítási Munkabizottság alelnöke



A MÉK építészeti díjszámítása,
és a jelenleg hatályos jogszabályi környezet


1. A MÉK Díjszámítási Szabályzatról

Miért van kamarai díjszámítási szabályzatunk?

A „1996. évi LVIII. Törvény a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról” III. fejezetében az az országos kamara számára többek között az „építészeti tevékenység jogszerűségének biztosítása és szakmai színvonalának emelése érdekében az alábbi közfeladatokat” szabja meg (11.§.(2) g) pont):
„kidolgozzák tájékoztatásul a mérnöki és építészeti tevékenységek ajánlott díjszabását a hozzá tartozó szolgáltatások tartalmi követelményeivel együtt,”

A kamara törvény előírása szerint tehát:
- A díjszabást a MÉK-nek ki kell dolgoznia, tájékoztatásul
- A díjszabás ajánlott jellegű
- A díjszabásban a díjakhoz tartozó szolgáltatások tartalmi követelményeit is ki kell dolgozni, tájékoztató jelleggel

MÉK Díjszámítási Szabályzat:
- A díjszabást a MÉK kidolgozta, és a 11.§ (2) c) pont felhatalmazása szerint kamarai szabályzat formájában, a küldöttgyűlés általi jóváhagyás után kiadta.
(Eddigi kiadások: 1996, 1999, 2003, letölthető itt: http://www.mek.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=15&Itemid=36 )
- A Díjszámítási Szabályzat korábbi, kamarai tagokra kötelező jellegét a Gazdasági Versenyhivatal hatósági eljárás keretében kifogásolta. Ennek nyomán a MÉK küldöttgyűlése a 2007. december 17-én a szabályzatot ajánlott jellegűvé alakította.
(A módosításokat ld itt:
http://www.mek.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=364&Itemid=71 )

A kamarai szakmagyakorláshoz köthető (tervezési, szakértői, műszaki ellenőri, felelős műszaki vezetői, tervellenőri) szolgáltatások tartalmi követelmények leírását véleményem szerint a szabályzatban fejleszteni szükséges. 2003 óta a szakmai jogszabályi környezet módosult: a szakmagyakorláshoz kötődő újabb tevékenységeket, dokumentálási követelményeket, speciális jogosultságú szakértői munkarészeket elkészíttetését írtak elő tagjaink számára a tervezés során. (ld pl Ertsei Attila 2008 őszi nyílt levelét). Egyes tervezési szolgáltatás típusokat – díj és műszaki tartalom - jelenleg a díjszámítás még nem tartalmazza.


Elvi engedélyezési terv: a különszolgáltatások közé sorolt a kamarai szabályzatban.
Műszaki tartalmát jelenleg a 37/2007 Korm.rendelet 4 típusba sorolja: díjszámításunk ezekre ajánlást nem tartalmaz.
Sok esetben az „előkészítő terv” díjtételébe benyomorítva, még azt el sem érően lehet az elvi engedélyezési terv honoráriumát érvényesíteni. Mindenképpen külön nevesíteni kellene: a 4 típushoz ajánlott díjat javasolni.

Épületfelmérés és felmérési terv, és típusai (állapotrögzítő-állagfelmérés, alaprajzi „ingatlanos” felmérés, építészeti 1:200, 100, 50 szintű felmérés, és műemléki felmérés): díjszámításunk ezekre ajánlást nem tartalmaz

Megvalósulási terv : díjszámításunk ezekre ajánlást nem tartalmaz.

Tervellenőr: hatályban lévő 290-2007.Korm.rend rendelkezik róla. 2008 szeptemberétől ennek módosítása nyomán a közbeszerzési tv hatálya alá tartozó beruházásoknál kötelező. Kamarai ajánlás szükséges:
- a tervellenőri tevékenység tartalmi követelménye: „check-list”, mit kell ellenőrizni, és mit nem,
- felelősségi köre (szakmai és anyagi, tervezői felelősségből átvesz-e vagy nem ld. pl. MMK Tervellenőri Szabályzatát :
http://www.mmk.hu/hir/browse/1/article/287/mmk-tervelle.html?no_cache=1&L=0&cHash=862f093387

http://www.mmk.hu/uploads/media/tervellenorzesi_2008-11-12.pdf )

- ennek nyomán esetleges biztosítási (anyagi) terhe,
- és ehhez rendelhető ajánlott díjazása: : díjszámításunk ezekre ajánlást nem tartalmaz – A témát jelenleg a MÉK elnöksége tárgyalja.

Közreműködő szakértők, altervezők: ezek köre a 2003-as díjszámítás kiadása óta bővültek: ezek felsorolása a díjszámítási szabályzatban bővítendő. A puszta felsorolásuk mellett meggondolandó, hogy melyek tartoznak a különszolgáltatások közé, és melyeket értjük bele az alapszolgáltatások körébe.

Különszolgáltatások: általában különféle szakértői munkarészek. A különszolgáltatások csoportjára nincs kamarai ajánlott díj:
Ezek műszaki tartalma és ajánlott díjszámítása nehezen megadható. Erősen feladatfüggő az elvégzendő műszaki szolgáltatás. Azonban megvizsgálandó, mely különszolgáltatások váltak mára szinte állandó kötelező „műsorszámmá” a tervdokumentációkhoz, melyeknek lehet a honorárium mértékét ajánlani a pl. a tervezési díjhoz arányosan rögzítetten.
A jellemzően nem építészkamarai szakmagyakorlási jogosultsággal végezhető, valamint a feladat bonyolultságától függő különszolgáltatások: piaci ajánlatkérés szerint építhető be a generáltervezői árba.
Alapszolgáltatást értsd: az építészeti tervezési díj részét képező szolgáltatás.
Kérdéses kategória: pl. ilyen a tűzvédelem. Korábban magától értetődően a felelős tervezők írták (építész, és a szakági tervezők), ma már külön szakértői jogosultságú szakember közreműködése szükséges. Olyan szakértői jogosultság, mely kamaránkban nem is szerezhető meg. Akkor most ez az építészeti alapszolgáltatás része, alapdíjért?



2.a A tervek rajzi léptékei

A tervezési szolgáltatások tartalmi követelményéhez tartoznak az egyes tervtípusok rajzi léptékeinek meghatározása. Jelenleg szabályzatba foglalva nincs, azaz elvileg kötöttség sincs.

Az 5. melléklet a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelethez:
„Az építészeti-műszaki dokumentáció tartalma”
„11. Az építészeti-műszaki dokumentáció minden munkarészét olyan léptékben kell elkészíteni, amely a megértéséhez, az engedélyezéshez, a kivitelezési dokumentáció elkészítéséhez szükséges (a dokumentáció egyes munkarészeinek léptékére, kidolgozottsági szintjére a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara vonatkozó szabályzatában foglaltak irányadóak).”

A túl merev szabályozás kerülendő. A szakmai minimum azonban megfogalmazandó.
Az egyes tervfajták rajzi léptékére vonatkozó kamarai ajánlás jelenleg bizottsági munkaanyagként elkészült. Tagozati, elnökségi véleményeztetések után kerülhet kiadásra kamarai szabályzat mellékleteként..


2.b Szolgáltatások tartalmi követelménye,
dokumentáció kidolgozottsági szintje:
kamarai minta-tervdokumentációk

Az egyes tervfajták műszaki tartalmának bemutatására elképzelés szerint ún. minta-tervdokumentációk készülnének. Első körben egy egylakásos kis épület komplett tervdokumentációja kerül(t volna) kidolgozásra (előkészítő terv, elvi eng.terv, engedélyezési terv, kiviteli terv, összes szakági terv). A tervezőt a MÉK pályázattal kiválasztotta 2007-ben. Ez a „projekt” jelenleg forrás hiányában megállt. A pénzt a minisztérium biztosította volna.


3. Díjalap: Építőipari Költségbecslési Segédlet

A MÉK Díjszámítási Szabályzata szerint a díjalapot a Hunginvest Kft. által évről évre kiadott ún. „piros könyvből” számíthatjuk. Az egyes építménytípusok fajlagos m2 építési költségei fejezetben a megjelenő épülettípusokat gazdagítani kell. Célszerűnek látszik az építész díszámítási rendszerében lévő „díjosztály korrekció” táblázatban lévő épület-kategóriákat figyelembe venni.



4.a Gazdasági Versenyhivatali eljárások más egyesületek és a kamarák ajánlott díjszámításai ellen: versenykorlátozó szabályzatok és szabályzati pontok visszavonása

Az elmúlt évben a GVH több szakmai egyesület ajánlott díjszámítási rendszere ellen folytatott eljárást, és azokat visszavonatták. Mindenképpen tanulságos áttekinteni ezen GVH határozatokat:
Érdemes elolvasni a GVH Versenytanácsának ezen határozatait, a szervezetek védekezését, piaci helyzetük leírását: tanulságos olvasmány!

Magyar Ingatlanszövetség
Ajánlott szakértői díjrendszert dolgoztak ki ingatlan értékbecslésre és ingatlan közvetítésre.
GVH Versenytanácsának díjszabást visszavonó,
2008. szept 12-én kelt Vjl/2008/77 sz határozata:
http://www.gvh.hu/gvh/alpha?do=2&pg=11&st=1&m5_doc=5463
http://www.gvh.hu/domain2/files/modules/module25/6075FFFB7D08444A.pdf

Magyar Újságírók Országos Szövetsége
2002-től \"Honortábla\" elnevezéssel internetes honlapján, illetve a \"Magyar Sajtó\" című lapban ajánlott minimálárakat tett közzé.
GVH díjszabást visszavonó és büntetést megállapító
2008. dec. 2-án kelt, Vj-36/2008/023.sz. határozata
http://www.gvh.hu/gvh/alpha?do=2&pg=11&st=1&m5_doc=5575
http://www.gvh.hu/domain2/files/modules/module25/70999EA3889B2EAA.pdf

Magyar Fotóriporterek Társasága
Az eljárás megindításra került a Magyar Fotóriporterek Társaságával szemben is, azonban az időközben megszűnt.

Magyar Könyvvizsgálói Kamara
GVH Versenytanácsának az etikai szabályzatba foglalt, díjazásra vonatkozó információk közzétételének tilalma, összehasonlító hirdetések tilalma, rábeszélés jellegű szöveg tilalma -
2006. júl. 17-én kelt Vj-16/2005/25.sz. visszavonó, tiltó határozata:
http://www.gvh.hu/gvh/alpha?do=2&pg=11&st=1&m5_doc=4112

Magyar Orvosi Kamara
GVH Versenytanácsának az etikai szabályzatba foglalt, eltérési tilalommal rendelt, de ajánlott orvosi díjtételeket visszavonó és büntető
2005. júl. 12-én kelt Vj-137/1999/29.sz. határozata:
http://www.gvh.hu/gvh/alpha?do=2&pg=11&st=1&m5_doc=3955

Magyar Állatorvosi Kamara
GVH Versenytanácsának az etikai szabályzatba foglalt minimálár; egységesen alkalmazandó fizetési határidő, ennek elmulasztása esetén kötelező szolgáltatásmegtagadás; valamint reklámtilalom
1999. jan. 13-én kelt Vj-1/1999/25. sz. visszavonó, tiltó határozata:
http://www.gvh.hu/gvh/alpha?do=2&pg=11&st=1&m5_doc=2432

Magyar Mérnöki Kamara:
GVH Versenytanácsának 2000. jún. 29-én kelt Vj-119/1999/23.sz. visszavonó, tiltó határozata:
http://www.gvh.hu/gvh/alpha?do=2&pg=11&st=1&m5_doc=2863

Magyar Építész Kamara:
GVH Versenytanácsának 2000. szept.7-én kelt Vj-136/1999/31.sz. határozata:
http://www.gvh.hu/gvh/alpha?do=2&pg=11&st=1&m5_doc=2872
GVH Versenytanácsának 2007.dec.11-én kelt Vj-201/2005/21.sz. határozata:
http://www.gvh.hu/gvh/alpha?do=2&pg=11&st=1&m5_doc=5120
http://www.gvh.hu/domain2/files/modules/module25/32485320CF3B58E7.pdf
A GVH eljárásában kamaránkra 5 millió Ft büntetést szabott ki. A MÉK a határozat ellen pert indított. Legközelebbi tárgyalása Dr. Gáts Andrea tájékoztatása szerint ez év szeptemberében lesz.

Egyéb kamaráknál sok esetben az etikai szabályzatukban szereplő - versenykorlátozónak minősített - tagok önreklámozását, tevékenységük hirdetését tiltó előírásokat támadta meg a GVH:
Magyar Ügyvédi Kamara Vj-180/2004/32
Gyógyszerész Kamara Vj-93/2004/14
Magyar Orvosi Kamara Vj-45/2001/35
Szabadalmi Ügyvivői Kamara Vj-115/1999/20

Ügytípusok: „megállapodás” kategória.
A megszabott, hatósági árral kötelezett taxis magánvállalkozók Taxiskamarája, illetve a Kofakamara elleni határozat nem volt fellelhető ....


4.b Tervpályázat

Közbeszerzésben ha tervpályázatot kell tartani, annak idejére „leáll” az üzleti közbeszerzési folyamat, és a pályázat idejére csak tisztán az építészeti gondolatok versenye zajlik. Itt a törvényalkotó belátta, hogy az építészeti tervezés nem tisztán pénzügyi kategóriába sorolható versenyszolgáltatás.
Nem tisztán pénzügyi versenyszolgáltatás, és ezzel összefüggésben jelentős szerzői jogi, és szerzői díj tartalma van.



5. Rögzített minimál/maximáldíjak a jogrendszerünkben

A piaci szabad verseny elve (EU versenyjog) ellenére a minőség alsó korlátjának kikényszerítésére több helyen megjelentek a jogrendszerünkben, az építési jogszabályokban egyes „minimál-díjak”.

- Közbeszerzési tv tervezetben : kirívóan alacsony ár: „kamarai ajánlásban rögzített ágazati bértarifa” fogalma
Jelenleg még nincs elfogadva !!!!

- Kivitelezési kódex
290/2007 Korm.rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről….
2.§ i) pont: „építőipari rezsióradíj” „ A minimális építőipari rezsióradíj” fogalmi definiálása

- Energetikai tanúsítás:
176/2008 Korm.rendelet Az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról
10.§ (1) : „megkezdett óránként legfeljebb 5500 Ft” – az energetikai kamarai jogosultságú szakértő munkadíját maximálja

A Kossuth rádióban 2009. jan. 23-án pl. Baráth Etele nyilatkozta, hogy szükséges a kivitelezési minimál árak rögzítése, „különben nem lesz rend”, „nem fog kifehéredni az ágazat”.
Érdekes megfigyelni, hogy a minimáldíj igénye általában nem az építőművészeti, a szellemi alkotómunka, a tervezés, a szakértés, építésellenőrzés hanem inkább a kivitelezés vonatkozásában jelenik meg. Ott feltűnőbb a színvonal alatti szolgáltatás, ill. a megjelenő feketemunka?
(Ahol szellemi, szakértői munkával kapcsolatos, ott azt egyből maximalizálja, de alacsony szinten, a kamarai ajánlott 2.kat. óradíj 47%-án, és mivel rendeletileg meghatározott, nem infláció és nem kamarai szabályzatkövetően.)

Ezt a „minimál rezsióradíj” elvet meg kellene próbálni a kivitelezésről átvezetni a szellemi munkára is: a tervezési, szakértési területre. Ahol csak lehet, meg kell jelentetni az építészeti szolgáltatás árképzésen belül a szerzői díjat, és a műszaki szolgáltatási díjat.
Cél lehet a szakmai, építészeti minőség minimum anyagi hátterének kiharcolása, végső soron az építészeti tervezés társadalmi értékének megfelelő helyre emelése.
A hatályos kamarai törvény pontos megfogalmazása szerint: építészeti tevékenység jogszerűségének biztosítása és szakmai színvonalának emelése érdekében
 
admin 2009-01-15   (10)
Kedves Laci!

Örülök kezdeményezésednek, és kívánok hozzá sok sikert! Egyben meg is ragadnám a lehetőséget, hogy e nyilvános fórumon felhívjam figyelmedet, és mások figyelmét egy-két olyan szempontra - most a felhívásod szövegét követve -, melyeket szem elől téveszteni nem volna szabad:

1. Nagyon fontos - egyet értek - , hogy a módosításnak szemléletváltást, paradigmaváltást kell eredményeznie. A jelenlegi szemlélettel nem lehet érdemben javítani a rendszeren. Ehhez azonban tisztázni kell bizonyos összefüggéseket, legelsősorban is az eljárások célját, az eljárásban résztvevők szerepét és felelősségét. A jelen rendszer arra épül, hogy a tervező legyen az egyetlen számonkérhető szereplő. A rossz, értelmetlen rendeletek megalkotóinak, a rendszertelen előírások okozóinak, a rossz szabályozási terv készítőinek, a rosszul alkalmazóknak nincs felelőssége. A következményeket a tervező és az építtető viselik, jogi felelőssége pedig csak a tervezőnek van.

2. Sajnos féltem magunkat attól, ha sikerülne az építész társadalomról egységesen és mérlegelés nélkül elfogadtatni a megbízhatóság, a szavahihetőség vélelmét. Nincs olyan szakma, amelyikre ez egységesen kijelenthető volna, a miénk sem az. A teljesítmények legyenek mérhetők, legyenek egyértelmű elvárások! De egyetértek veled abban, hogy a terv készítőjét ne tekintsék sumáknak eleve, miképp azt ma sok helyen teszik. Óvakodjunk azonban az illúziókeltéstől, az ábrándos építész definícióktól. Nem tesz jót a külső megítélésünknek. És tudnunk kell, a megítélésünk ma sem jó - időnként megalapozottan, máskor méltánytalanul.

3. Az építészek nyilatkozata a terv megfelelőségéről nem lehet senki számára sem biztosíték. Hogyan is lehetne? Lehet tévedni és hazudni is. A nyilatkozat a számonkérhetőség eszköze. Jelenleg cinikus eszköze, ugyanis olyan kérdésekről is nyilatkozni vagyunk kénytelenek, amelyre nem vagyunk érdemben hatással, vagy amelyekben mi magunk is sodródunk, hiszen a szabványi, jogszabályi alapok életszerűtlenek, rendszertelenek, illogikusak, ellenőrizhetetlenek és hiányosak. A tervezői nyilatkozat kérdése rendezendő, de a fenti problémák mentén.

4. A második bekezdésed minden szavával egyetértek, azokat nagyon fontosnak tartom.

5. Nem értek egyet azonban azzal, hogy mivel a mi érdekünk az előírások betartása, az előzetes szakhatósági állásfoglalásokat feleslegesnek tartod. Pont a rendszer kuplerájos és sokszor értelmetlen jelene és cinizmusa miatt nem engedhető ez meg. Mert mi lesz akkor, amikor a ház már áll, és egy-egy előírás eltérő értelmezései ekkor jelennek meg. Én éppen a másik oldalról közelíteném: a paradigmaváltásnak el kell hoznia azt az eredményt is, hogy a szakhatósági előírásokat, jogszabályokat is hozzáértők bevonásával egységesíteni kell, azokat életszerűvé és szakszerűvé kell tenni, alkalmassá arra, hogy a felmerülő kérdésekre megoldásokkal szolgáljanak. Hogy a rossz szabályokat ne kijátszani kelljen, hanem jó szabályok mentén jó házakat lehessen tervezni. És akkor majd nem teher lesz a szakági egyeztetés, hanem értelmes tevékenység. Ebben a helyzetben pedig a szakhatóságtól is elvárható lesz majd, hogy a megoldást ne akadályozza, hanem keresse. Mert ő is biztonságban érezheti magát, és nem attól kell félnie, hogy az ő kuplerájos jogszabály őrületében is valaki az övétől eltérő értelmezéseket talál. Nem utolsó sorban pedig a normális előírások betartását a szakhatóság igenis ellenőrizze a tervezési stádiumban, működjön közre kreatívan, és váljon felelőssé - miképpen ma nem az.

6. A használatba vételi eljárással kapcsolatos álláspontoddal egyet értek. Talán annyit fűznék hozzá, hogy a kezdeményezés megalapozottságát kifelé két szemponttal is alá kell és lehet támasztani:

a) A szerzői jogi törvénben biztosított jogok gyakorlása ezzel valósul meg.

b) A tervező az egyetlen olyan szereplő, aki az építési folyamatról a legteljesebb képpel bír, smint ilyen, a hatóságot e nyilatkozatával támogatja.

7. Végül négy dologra szeretném a figyelmet felhívni:

a) A mostani lehetőség csak abban az esetben hasznosulhat, ha az egy hatékony első lépés. Azért hatékony, mert elindítja a paradigmaváltást, és mert érzékelhető változást eredményez. És azért első lépés, mert amennyiben egy következő lépésben a jogszabályok és előírások egységesítése nem történik meg minden érintkező szakterületen, úgy voltaképpen a probléma sem oldódik meg, mert a hivatali, szakhatósági szereplők bele fognak ragadni a jelen szerepükbe.

b) A fenti célok eléréshez az áprilisi határidő valóban rendkívül rövid.

c) Tapasztalatom szerint a túlzottan kiszélesített vitafórum eredménye kétséges, miközben a nyilvánosság nagyon fontos és kívánatos is. Jó volna, ha a lehetőség egyszersmind erősítené a kamara és a tagság viszonyát, ugyanakkor hatékony is lehetne. Ez - bár rosszul hangzik - módszertani kérdés.

d) Fontos tudni, hogy a szakhatóságok, hivatalok valójában éppúgy vágyják a rendszer logikus rendbe tételét, miképpen mi, építészek. Ezt nap mint nap tapasztalom. Érdemes volna ezért velük a partnerséget keresni. Utóbbi sok azonos érdek ellenére sem lesz könnyű.

Baráti üdvözlettel: Patartics Zorán
 
admin 2009-01-14   (9)
A Budapesti Építész Kamarába eddig beérkezett egyéni elképzelés:

Szász László



Vitaindító


A 1088/2008. (XII.30.) Kormány határozat „a szakhatósági közreműködés felülvizsgálatából eredő további feladatok” című rendeletben megfogalmazott reform - lehetőségek kapcsán.

Álláspontom szerint az engedélyezési eljárás hatósági kezelése során egy teljes szemléletváltásra lenne szükség. Felnőtt és szavahihető embereknek kellene feltételezni a tervezőket, akiknek nyilatkozata biztosíték arra, hogy a „tervben alkalmazott műszaki megoldások megfelelnek az általános érvényű és eseti hatósági előírásoknak”.

Célom egy olyan rendelet megalkotásában való aktív közreműködés, melynek értelmében az építési hatóságnak a terv építészeti paramétereit kell vizsgálnia –figyelembe véve az illetékes tervtanács állásfoglalását – az építészeti értékek, valamint a Szabályozási Terv-nek való megfelelés alapján - és dönteni ezen szempontok alapján az engedély megadásáról vagy elutasításáról.

Az összes egyéb paraméter teljesítéséről a felelős tervező és a szaktervezők a Tervezői Nyilatkozat-ban nyilatkoznak. Saját érdekük, hogy betartsák a vonatkozó rendeleteket, egyeztessenek és adott esetben írásban is jóváhagyassák tervüket a kritikus szakhatóságokkal. Az építési engedély megadásához előzetes szakhatósági hozzájárulás csak szabvány alóli eltérési kérelem, vagy hatásvizsgálatra kötelezett beruházások esetén válna szükségessé.

A másik stratégiai cél a használatbavételi engedélyhez szükséges kötelező Tervezői Nyilatkozat felvétele a rendeletbe, ahol a felelős tervezőnek nyilatkoznia kell, hogy az általa tervezett épület a terveknek megfelelően került megépítésre. Ez a szakma súlyát jelentősen emelné az építési folyamatban, egyben mind a hatóságok, mind az építtető felé a felelősség kérdését is egyértelművé tenné a terv szakhatósági előírásoknak történő megfelelése kérdésében.

Közismert tény, hogy a hatóságoknál a leírt rendelet betűi szerint kötelesek eljárni. Ha tehát sikerülne - valamilyen csoda folytán - a 37/2007. (XII.13.) ÖTM rendeletet fenti szellemben újrafogalmazni, azt kénytelenek lennének a hatóságok alkalmazni függetlenül attól, hogy azzal egyetértenek-e vagy sem.

Nem kis feladat, - könnyen lehet, hogy nem sikerül a kívánt célt elérni,- de talán itt a történelmi pillanat, hogy megpróbáljuk. Mindenesetre az április 16.-i határidő nagyon közel van, cselekedni kell. Ehhez kérem minden – az ügy érdekében tenni akaró kolléga – segítségét.
 
admin 2009-01-14   (8)
A Budapesti Építész Kamarába eddig beérkezett egyéni elképzelés:

Szász László



A „TÖBBÉK” 4.sz. „A tervezési munka díjazásának és a tervszolgáltatások tartalmainak összekapcsolása” stratégiai munkacsoport tagjai számára



Az elmúlt év utolsó munkanapján megszületett 1088/2008. (XII.30.) Kormány határozat „a szakhatósági közreműködés felülvizsgálatából eredő további feladatok” címmel.

Fenti rendelet 4.), 5.) és 6.) pontja konkrétan az építési beruházások engedélyezési eljárásában történő szakhatósági –és közmű hozzájárulások kérdését érinti. Minden gyakorló építész érzékelte, hogy az utóbbi évek jogszabályváltozásai folyamatosan növelték – általában véve teljesen feleslegesen - az engedélyezési eljáráshoz szükséges adminisztratív tennivalók körét, növelve ezzel a tervezők terhét és kitolva az eljárás időigényét.

A most megjelent kormány határozat „az építési beruházások megvalósításának elősegítését szolgáló gyorsítási program” keretében 2009. április 16. határidőre a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Miniszter (Bajnay Gordon) feladatává tette a jelenlegi rendszer felülvizsgálatát és az egyszerűsítésre tett jogszabályi előterjesztés benyújtását a kormány részére.

A Budapesti Építész Kamara elnöksége úgy döntött, hogy minden lehetséges eszközzel igyekszik annak elérésére, hogy a Minisztériumi előterjesztés kidolgozásában a Kamara képviseletében megfelelő tapasztalattal és átlátással rendelkező, gyakorló építészek aktívan vegyenek részt és tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy ezt a történelmi lehetőséget valóban az engedélyezési eljárások egyszerűsítésére, gyorsítására, a felesleges adminisztráció, a tervezői terhek csökkentésére lehessen kihasználni.

Ennek érdekében a Budapesti Építész Kamara elnöksége megbízta Szász László építészt, az elnökség tagját, hogy – támaszkodva a „TÖBBÉK” 4. sz. munkacsoportjának közreműködésére – képviselje a Kamarát a jogszabály-tervezet kidolgozásában.
 
admin 2009-01-12   (7)

A Budapesti Építész Kamarába eddig beérkezett egyéni elképzelés:


Szász László
egy évvel ezelőtti javaslata


 


TERVEZŐI NYILATKOZAT


ÉPÜLET MEGNEVEZÉSE


 Építési Engedélyezési Tervdokumentációjához




Építtető:
Tervezett építési tevékenység:
 - helye:
 - tartalma: 
 - környezet jellemzői:


Alulírottak kijelentjük, hogy a tervezés során az építési engedélyezési eljárásról szóló 37 /2007. /XII.13 / ÖTM sz. rendelet előírásai szerint jártunk el.


Az építmény tervezésekor alkalmazott műszaki megoldások megfelelnek az Étv.31.§ (2) bekezdés c)-h) pontjában meghatározott követelményeknek, valamint az általános érvényű és eseti előírásoknak, így különösen a környezetvédelmi, a közegészségügyi, a statikai, az életvédelmi és az égéstermék-elvezetőkre vonatkozó rendeleteknek és előírásoknak.


A tervezésnél figyelembe vettük:
a 253/1997. (XII. 29.) Korm. sz. rendelettel közzétett, és a
36/2002 (III.7.) Korm rendelettel módosított Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK)
a 2/2002. (I. 23) BM sz. rendelettel közzétett Tűzvédelmi Műszaki Követelmények és
a 26/2005. (V.28) sz. rendelettel módosított 35/1966 (XII.29) sz. Országos Tűzvédelmi Szabályzat általános érvényű követelményeihez kapcsolódó szabványok előírásait.


A jogszabályokban meghatározottaktól eltérési engedély nem szükséges.


Az adott tervezési feladatra azonos módszert alkalmaztunk a hatások (teher) és az ellenhatások (teherbírás) megállapítására és azt a tervezés során teljes körűen alkalmaztuk.


A 37/2007 (XII.13) ÖTM 1.sz. melléklet (1) bekezdésében előírt szakhatósági egyeztetéseket megtartottuk, a követelmények teljesítésének módját a szakági műszaki leírások tartalmazzák.


A tervezett épület azbesztet nem tartalmaz.


A tervezett épület megfelel a 7/2006. (V.24.) TNM rendeletben foglalt épületenergetikai követelményeknek, az igazoló energetikai számításokat az MSZ-04.140-3/87 szabvány alapján elkészítettük, azt a dokumentáció tartalmazza.


Budapest, 2008. ………………


 


……………………………….                                      ....................................
………………….                                                 ………………………..
felelős építész tervező                                építész tervező
É1-                                                           É2-


…………………………….                                         .....................................
…………………….                                               …………………..
épületgépész tervező                                  statikus tervező
G1-                                                           T1-


……………………………                                          …………………………
……………………                                                ………………………
elektromos tervező                                     kerttervező
SZV1-                                                        K-


Melléklet: Tervezői jogosultságot igazoló okirat másolata

 
admin 2009-01-12   (6)
A Budapesti Építész Kamarába eddig beérkezett egyéni elképzelés:

Szász László
egy évvel ezelőtti javaslata



ÉSZREVÉTELEK

37/2007.(XII.13.) ÖTM rendelet
Az építésügyi hatósági eljárásról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentáció tartalmáról

3.§ (3) bek. Értelmezést kérnénk, hogy egyszerű magyar nyelven mikor ügyfél a tervező, stb.?

19.§ (3) bek. A Tervezői Nyilatkozat ezek szerint a többoldalas leíró jellegű anyag, egy sor melléklettel?
Javasolom, hogy a MÉK készítsen egy olyan minta- Tervezői Nyilatkozatot, mely
mindenben megfelel ezen új jogszabályban foglaltaknak és azt tegye közzé honlapján,
hogy azt a kamarai tagok használni tudják.

(4) bek. a) Az Országos Tűzrendészeti Szabvány (OTSZ) betartását nem említi, ugyanakkor a
kéményseprőkre vonatkozó utalások túlsúlyosak.

d) aki ezt a pontot fogalmazta, üveg alatt kellene mutogatni.

(5) bek. Az komoly, hogy ezentúl minden egyes dokumentáció Tervezői Nyilatkozatának
mellékleteként be kell adni minden közreműködő tervező „névjegyzéki bejegyzését
megállapító vagy annak megújítását (érvényességét) bizonyító döntés egy másolati
példányát”? Akkor mire való a naprakész internetes nyilvántartás? És ha időközben kizártak
a kamarából de a papírom még érvényes?

(7) bek. Ezek szerint, ha a Tervezői Nyilatkozat hiányos vagy hibás, akkor etikai-fegyelmi eljárást
lehet a tervező ellen kezdeményezni. Elég viccesen hangzik, de ezért is szükséges egy
minden szempontból tökéletes minta közreadása.

52.§ (b) bek. Fontos lenne, hogy a 46/1997. (XII.29) KTM rendeletből a hatályon kívül helyezett és a
hatályban maradó rendelkezéseit a a MÉK honlapján közreadja.

5.sz. melléklet Az építészeti-műszaki dokumentáció tartalmáról

Fontos lenne annak deklarálása, hogy az „építészeti-műszaki dokumentáció” az Építési Engedélyezési Tervdokumentációt jelenti.

I. Általános előírások
Nagyon zavaró, hogy több pontban is a „szükség szerint” kitételt használja. Kinek a szükséglete állapítja meg, hogy kell-e? Ugyancsak nehezen értelmezhető a c) pont, „egyéb munkarészek lehetnek”. Ki állapítja meg?
d) tartószerkezeti dokumentációnál az „írásos és/vagy rajzi munkarészek” szintén félreérthetők, általában építési engedélyhez nem készül rajzi munkarész, csak statikai számítás, amire viszont itt nincs utalás, sőt a III. fejezet 1. pontja taxative kijelenti, hogy „a tervező által készített igazoló tartószerkezeti műszaki számítást az építésügyi hatósági engedély-kérelemhez benyújtani nem kell szükséges”. Ha ez igaz, akkor végképp nem tudjuk, hogy mit kell beadni?

2. A tartószerkezet leírása egy kabaréműsorban is megállná a helyét.

6. A csapadékvíz elvezetés műszaki megoldását eddig nem kellett az engedélyezési terven ábrázolni.

8. a) mit értenek „számított építményértéken”? Eddig ilyen fogalom nem volt.

11. Az engedélyezési dokumentáció „egyes munkarészeinek léptékére, kidolgozottsági szintjére a Magyar Építész Kamara …szabályzatai irányadóak” Hol vannak ezek?
 
admin 2009-01-12   (5)
A Budapesti Építész Kamarába eddig beérkezett egyéni elképzelés:

Szász László
egy évvel ezelőtti javaslata


ÉSZREVÉTELEK

290/2007.(X.31.) Kormány rendelet
Az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról

9.§ TERVELLENŐR

A tervellenőr közreműködését a tömegtartózkodásra szolgáló építmények, illetve 1.bek (c.) pontjában meghatározottak szerint a Katasztrófavédelem szempontjából a 300 főnél nagyobb létszámú, veszélyes üzemnek minősített épületek vonatkozásában teszi kötelezővé. Ezt az értelmezést meg kellene erősíteni, illetve a tömegtartózkodás és a veszélyes üzem fogalmát pontosan definiálni, - esetleg a definícióra jogszabályi utalást tenni.

Fontos annak hangsúlyozása, hogy a tervellenőr a 2. bek. szerint nem a tervező, hanem az építtető megbízásából tevékenykedik. Mi van akkor, ha ezt az építtető nem tudja. Kinek kell erre a figyelmét felhívni?
A „szakmagyakorlási jogosultság” kérdését szintén tisztázni kell, mivel a tervezéshez, műszaki ellenőrzéshez, műszaki vezetéshez külön-külön vannak jogosultságok rendelve. Egyéb jogszabályban rögzítve van, hogy építész tervellenőr É1-es minősítésű építész lehet, de erre itt nincs hivatkozás. Szakági tervezők esetében lehet, hogy más a helyzet.

1. sz. melléklet
A kivitelezési dokumentáció tartalma

Aki(k) ezt a fejezetet írták, láthatóan nem készítettek még kiviteli tervet. Az egész szerkesztése, felépítése logikátlan, mellőzi a legelemibb szakmai ismereteket és gyakorlatot.


I. A Magyar Építész Kamara eddig nem dogozott ki semmilyen szabályzatot a dokumentáció egyes munkarészeinek léptékére, kidolgozottsági szintjére vonatkozóan, holott a jogszabály erre hivatkozik.


II. c) pont
A költségvetés kiírásnál mit értenek a „minőség szerint csoportosítva” fogalmon. Ilyet még nem hallottunk.


III. Általános előírások
A kivitelezési dokumentáció munkarészei fejezet teljesen értelmetlen. Zavaros, logikátlan és ötletszerű a felsorolás, egy sor olyan dolgot tartalmaz, mely általában nem része a kiviteli tervnek és nagyon sok olyan munkarészt nem említ, ami pedig része annak.
Jelen dolgozat mellékleteként elkészítettem egy javaslatot, mely a III. és a IV fejezetek egységes formába történő szerkesztését célozza, ahol a III. fejezetben csak a címek, a IV fejezetben ezek részletesebb kifejtése történne úgy, hogy belső ellentmondások nélkül az egyik a másikból következtethető legyen .

Tételes észrevételek a jelenlegi rendelettel kapcsolatban:

c) alapozási terv az f) pontban írt tartószerkezeti terv része, miért kell különválasztani?
h) az f) pontban írt tartószerkezeti terv része. Egyébként a csavarozott és szegecselt csomópontok
részletterveit jellemzően a gyártó által készített gyártmánytervek tartalmazzák és nem a statikus terv.
j) vagy ne részletezze a gépész –elektromos terv tartalmát, vagy legyen a felsorolás pontos (az ipari víz
mellett talán a fűtés, -hűtés, -szellőzés említést érdemelne.)
k) a villámvédelmi terv az elektromos dokumentáció része
l) üzemeléstechnológiai terv elég parciális probléma, viszont hiányoznak olyan munkarészek, mint
- kert –és környezetépítési terv
- telken belüli közműépítési terv
- telken belüli út –és parkolóépítési terv
p) méretkimutatás (idomterv) már régen nem része a kiviteli tervnek, a konszignáció pedig teljesen más, a
fogalmak összekeverednek. Elég lenne, ha csak konszignációnak neveznénk.


IV. fejezet

1. Építészeti munkarész
Az általános meghatározásnál fontos, hogy a „szerelési, műhely –és gyártmánytervek kivételével” szövegrész szerepeljen (hasonlóan gépész –és elektromos pontoknál)
a) a helyszínrajz és a kitűzési terv két külön fogalom. Nem kellene a kettőt összekeverni.
b) A csapadékvíz elvezetés terve nem építész munkarész (közmű)
da) mit jelent az, hogy a metszeteken meg kell jeleníteni „az anyagok minőségének ismertetését”?

3. Épületgépészeti munkarész
bd) Az épület funkciójából adódó speciális épületgépészeti rendszereket ezek szerint csak műleírás
szinten kell részletesen ismertetni? (sprinkler, épület automatika, nap –szél -geotermikus energia
hasznosítása, ipari rendszerek – sűrített levegő, vákuum, ipari /orvosi gáz, stb.)

A pont utolsó mondata szerint a számításokat a kiviteli terv nem tartalmazza, holott az aa) pont
ezzel kezdődik. Nem ellentmondás ez?

5. Tűzvédelmi munkarész
Normálisan mindaz, amit e pontban felsorol, az építési engedély Tűzvédelmi Tervfejezetének tartalma. Azt kell ezek szerint újra kiadni?

6. Építésszervezési munkarész
a) az „egyesített közmű (genplán) tervet” ezek szerint a kivitelező készíti (nem életszerű, de jó ötlet), Némi
ellenmondás látszik ugyanakkor abban, hogy az ennek alapjául szolgáló közműtervek készítéséről a
rendelet nem szól. Talán esetleg a közműterveket is a kivitelezőnek kell készítenie?
b) nagyon fontos, hogy ezentúl a „munkabiztonsági és egészségvédelmi tervet” nem a tervező, hanem a
kivitelező készíti. Mit értenek „tervezői koordinátor által ellenőrzött” alatt?

7. Környezetrendezési munkarész
Új eleme a kiviteli tervnek, de szerintem már a fogalmi meghatározás sem jó, mert azt már a kert –és
környezetrendezés lefoglalta. Inkább környezetvédelmi és nem környezetrendezési kérdéseket taglal.
Ki készíti, a tervező, vagy a kivitelező (lásd 6. pont). Mi a célja?
a) melyik külön jogszabály minősít építőanyagokat környezetbarátnak? Kérjük ennek hivatkozását!
b) a jelzett rendszereket esetleg nem az épületgépész – elektromos munkarészeknél kellene részletezni?


V. fejezet
Érthetetlen, hogy mit keres itt ez a mondat önálló fejezetként.




JAVASOLT TARTALOM


A 290/2007.(X.31) Korm. Rendelet 1.sz mellékletéhez

III. Általános előírások

A kivitelezési dokumentáció munkarészei

a) építész kiviteli terv
- helyszínrajz
- kitűzési terv
- alaprajzok
- metszetek - falmetszetek
- homlokzatok
- álmennyezeti tervek
- szintáthidalók terve (lépcsőterv)
- konszignációk (homlokzati nyílászárók, belső nyílászárók, lakatos, asztalos, stb.)
- részlettervek
- árazatlan költségvetés kiírás
- műleírás, specifikáció

b) tartószerkezeti kiviteli terv
- talajmechanikai szakvélemény
- statikai számítás
- alapozási terv ( szükség esetén térelhatárolási tervvel kiegészítve)
- födémtervek
- falak –és pillérek tervei
- szintáthidalók tervei
- szerkezeti részletek
- árazatlan költségvetés kiírás
- műleírás, specifikáció

c) épületgépész kiviteli terv
- épület energetikai számítás
- víz –és csatorna tervek
- fűtési rendszer tervei
- hűtési rendszer tervei
- szellőzési, hő-és füstelvezetési rendszer tervei
- gázellátás tervei
- speciális gépészeti rendszerek tervei (ipari víz, sprinkler rendszer, megújuló erőforrások –nap,-
szél – geotermikus energia, stb. rendszerek tervei)
- technológiai gépészeti rendszerek tervei (vákuum, sűrített levegő, ipari / orvosi gáz, stb.)
- épület automatika (BMS) tervei
- részlettervek, álmennyezeti gen-plan
- árazatlan költségvetés kiírás, anyagjegyzék
- műleírás, specifikáció

d) elektromos kiviteli terv
- villámvédelmi terv
- erősáramú rendszerek terve (trafó, kapcsoló, elosztók, hálózat, világítás stb.)
- tartalék áramforrású rendszerek terve (aggregát, UPS, vészvilágítás, biztonsági hálózat, stb.)
- gyengeáramú rendszerek terve (számítástechnikai, -hírközlési, - tűzjelző, -biztonságtechnikai stb.
hálózatok
- árazatlan költségvetés kiírás, anyagjegyzék
- műleírás, specifikáció

e) kert –és környezetalakítási terv
- finom tereprendezési terv
- növénykiültetési terv
- kerti burkolatok, támfalak, vízfelületek, stb. terve
- locsolóhálózat terve
- árazatlan költségvetés kiírás, anyagjegyzék
- műleírás, specifikáció

f) telken belüli közműépítés kiviteli terv
- ivóvíz -és tüzivíz hálózat terve műtárgyakkal, közterületi közmű-csatlakozással
- csatornahálózat terve műtárgyakkal, közterületi közmű-csatlakozással
- csapadékvíz -és felszíni vízelvezetés terve műtárgyakkal, közterületi csatlakozással
- gázhálózat közterületi közmű-csatlakozással
- elektromos hálózat közterületi közmű-csatlakozással
- hírközlési hálózat közterületi közmű-csatlakozással
- árazatlan költségvetés kiírás
- műleírás, specifikáció

g) telken belüli út –és parkolóépítés kiviteli terv
- út –és parkolóépítési tervek közterületi útcsatlakozással
- hossz -és keresztszelvények, részletek
- árazatlan költségvetés kiírás
- műleírás, specifikáció

h) tűzvédelmi munkarész (megegyezik az építési engedélyhez készített munkarésszel)

i) környezetvédelmi munkarész (megegyezik az építési engedélyhez készített munkarésszel)

j) épületakusztikai munkarész

k) tereprendezési terv (1.0 m feletti szintmozgás esetén)
 
admin 2009-01-08   (4)
A Budapesti Építész Kamarába eddig beérkezett egyéni elképzelés:

Vadász Bence

A tervellenőr mint fogalom, több hónapja létezik. Állítólag június óta törvény írja elő, hogy bizonyos beruházásoknál a tervellenőr jóváhagyása nélkül nem végezhető kivitelezési munka. Ez vonatkozik a közbeszerzésekre, - az állami és önkormányzati beruházásokra, - a bizonyos alapterületnél nagyobb, és bizonyos szintszámnál magasabb épületekre, - a katasztrófavédelem szempontjából kiemelt területen tervezett objektumokra, - a bizonyos mennyiségnél nagyobb számú embert befogadni tudó épületekre stb. Tehát igen nagy területére az építészetnek.
A tervellenőr pecsétje nélkül pedig ezekben az esetekben nem végezhető egy kapavágás sem...
Neki kell nyilatkoznia arról, hogy a tervek az aktuális jogszabályokat betartják, - hogy nem ellenkezik az országos ill. helyi szabályzatokkal, - hogy a számítások helytállóak és szabvány szerintiek e, vagy ha nem, akkor azzal egyenértékű e a számítás. És ennek a tervellenőri nyilatkozatnak vonatkoznia kell minden szakágra, az építészettől a gépészeten és az épületvillamosságon át a statikáig, - de beleértve az akusztikát, a földrengésvédelmet, a technológiai terveket, a tűzvédelmet, de még a kémény-méretezést is..
Egy új szereplő az építészeti- építési- engedélyezési feladatok szereplőinek végeláthatatlan sorában, - amely szereplő újabb hónapokkal növeli majd meg a tervezéstől a használatba vételig eltelő, - már így is irreálisan hosszú -, időt. Egy új szereplő, akinek a léte újabb milliókkal növeli a tervezés, kivitelezés költségeit. Egy új szereplő, akinek a feladatát már eddig is ellátták, - az engedélyező hatóság és a szakhatóságok, - majd a műszaki ellenőrök és műszaki vezetők, - hogy a nagyobb beruházások esetén szinte minden esetben meglévő, vagy megbízott saját tervellenőri csapatokról már ne is beszéljünk.
Egy új szereplő, - aki nem is egy személy. Hisz lényegében ugyanannyi szakemberre lesz szüksége, mint a generáltervezőnek (10-20 szakma), - hogyha az összes tervezőt, altervezőt és szakértőt ellenőrizni akarja. Tehát elmondható, hogy mostantól két generáltervezői csapat fog tervezni-ellenőrizni egy-egy komolyabb beruházást!
És a tervellenőr mindezen tevékenységét szinte felelősség nélkül teszi, - hisz egy újra és újra átdolgoztatott tervdokumentáció végső jóváhagyása után sem száll át a felelősségnek még csak kis szelete sem a tervellenőrre... Tehát ha egy hosszú procedúra után megfelelőnek ítél egy tervet, - és ne adj Isten -, mégis történik valami probléma, a felelősséget ugyanúgy a tervező viseli. (Ezért aztán továbbra is csak a tervező köt felelősségbiztosítást, - a tervellenőr nem...)

A fent vázolt probléma áttekintése után két út lehetséges szerintem:
1. Kamarai nyomásra visszavonatni a törvényt.
2. Tisztázni a tervellenőr működésének feltételeit:
- Szűkíteni a kört, ahol tevékenysége kötelező,
- Meghatározni, hogy ki finanszírozza a működését (Összefonódások, érdekeltségi körök, díjszabás stb.)
- Tényleges felelősséggel való felruházása ( a jogtalan visszautasításnak, vagy a téves jóváhagyásnak is viselje a következményeit)
- Az ellenőri munka időtartamának maximalizálása, a generáltervező határidejének módosíthatósága. (A kívánt módosítások átvezetése ne jelentsen késedelmes tervszállítást stb.)
- Jogosultság, vizsga (PL. egy É3 képesítésű üzemmérnök ne ellenőrizhesse egy Kossuth díjas tervező munkáját..)

Azt hiszem ezügyben (is) volna tennivalója a Kamarának, - remélem rövid összefoglalóm segítség lehet a gondolkodásban!
 
admin 2008-12-16   (3)

A Budapesti Építész Kamarába eddig beérkezett egyéni elképzelés:


Fáy Piros


Örömmel látom, hogy a BÉK kitárta kapuit teljes tagsága részére, lehetőséget adva azon tagoknak is megnyilatkozni, akik éppenséggel nincsenek a küldöttek között, vagy egyéb kamarai tisztségi posztokon.

Időszerű egy gazdaságilag visszafogott időszakot arra kihasználni, hogy saját szakmánkon belül, tisztességes túlélési stratégiákon törjük a fejünket.

Akkor lenne hatékony a közös munka, ha gondolatainkkal a kamara munkáját segíthetnénk, ötleteket adva a sikeres előre haladás és érvényesülés rögös útján.
Magam a 3-as és 4-es csoportba jelentkeztem, de a többi témában is vannak érdeklődésem szerinti fejezetek, sőt az egyéb témában is lenne új téma… Ezért alább kifejtem a TÖBBÉK témákhoz szóló gondolataimat, ezzel remélve, hogy mégtöbBÉK lesz a végeredmény.

Véleményem szerint moderátor irányításával lenne célszerű tovább működnie a csoportoknak (kellenek csoportok?, vajon külön kell-e választani egy szakma összefüggő, egymásra épülő problémarendszerét?), aki a BÉK felé a legéletrevalóbb szisztémákat (stratégiákat) előterjeszti.


Gondolatok kiadott témák szerint:

4. A tervezési munka díjazásának és a tervszolgáltatások tartalmainak összekapcsolása (védekezés az áralku ellen) 

- az egyes díjtételek és tervtartalmak egymáshoz rendelése (az összes tervfajtára vonatkozóan) fix ár elérése, de nem a kamarán keresztül. A kivitelezett ház APEH által is tisztán látott, hogy mennyibe kerül. Ebből van fix bevétele az Államnak is, tehát a tervezőnek is lehetne ilyen alapon. Az időrendiség elcsúszása miatt (azaz a tervezés megelőzi a kivitelezést), nem a kivitelezésnél kéne bejelenteni az építkezést, hanem a terveztetés előtt, egy tervezési program összeállításánál, amit pl meghatározható mérnöknapi díjért építész összeállít. Ennek alapján az APEH megállapít egy kivitelezési összeget, melynek kamara által javasolt mértékét a tervezőknél kell hagyja az építtető. Ezzel az építőipar alapját képező tervezés gazdaságát is kifehéríthetnék. És talán elkerülhetnénk azt is, hogy a kivitelező ingyen tervezzen házat…

- az „alá-ajánlás” elleni védekezés módszerei (esetleges kamarai eljárások meghatározása) és működtetése Valamiért az az érzésem, hogy nem szerencsés, ha a kamara uralkodik a tervezőkön, le akarja szabályozni a tervezők folyamatait. Azt gondolom a kamara azért jött létre, hogy érdekeinket képviselje magasabb fórumokon, így inkább meg kéne találja azokat a feladatrészeket (mint pl. a díjszámítás) és a hozzá való eszközöket, amivel az Állam szabályozhat korrekt mederben. Érdekeltté kellene tenni az Államot abban, hogy ezeket a feladatokat leszabályozza. A miként dolgában pedig megoldásokkal kell szolgáljuk.

 - a szakmai minőségvédelem eszközei (minden tervszakaszban) és ennek működtetése

Négy részre osztanám ezt a témát (PDCA elv szerint):

1. a terv minősége, működőképes házak tervezése, jogszabályok, szabványok alapján és jóesetben a tervező élelet lehel művébe (P, D)

2. esztétikai minőség, ami mérhetetlen (kinek szép? aki lakik benne és pénzét adja érte, aki szemben lakik és egész nap látja, aki engedélyezi, aki beleszólhat, és végül?, aki tervezi?) ma már nincs olyan, ami érdek nélkül tetszene bárkinek, mert mindenkinek rengeteg érdeke lesz, ha éppen úgy akarja

3. a megépült épület valódi értéke (használhatósága, esztétikája környezetében- azaz a környezet attól, hogy megépült javult vagy romlott) és ennek felülvizsgálata 10-15 év múlva. (C)

4. Nem csak a saját munkánkból tanulhatunk, azaz a környezet minőségét meghatározó épületek értékvizsgálata 10-20 év után kívánatos lenne (volna), amit pl a Kamara végezhetne el, ezzel besorolva az egyes épületeket. A települések, városok minőségtérképe ily módon összeállna, és távoli következtetéseket vonhatnánk le korábbi korszakok tanúságaiból. (A)

 
admin 2008-12-11   (2)
A Budapesti Építész Kamarába eddig beérkezett egyéni elképzelés:

Hlatky Katalin

Két témakörre jelentkeztem, mely összefügg egymással. Az egyik a tervezési jogosultságok kérdése, másik a közterülete tervezés – terjedő elnevezésén a „Szabadtér építészet\" – szabályozása.

Úgy gondolom ez az a határterület a tájépítész és építész szakma között, ahol a „kinek mire van jogosultsága „ vita a két társszakma együttműködését gyakran felhőzi.

Összefüggések vannak még egyéb szakmákkal is, mely a közterületi tervezés és építés szabályozását sürgőssé teszi – nevezetesen a közművek, utak, és zöldfelületek együtt történő szabályozása, a védőterületek meghatározása, a környezetesztétikai követelmények megfogalmazása, melynek szükségességét Erő Zoltán kollégánk régi ÉS-beli cikke kezdett el feszegetni.

A jogosultság, gyakornoki lét tisztázása (Detre Villő felvetése), kezdő kamarai tagdíj valamilyen szinten összefügg a jogosultság kérdésével. De említhetném azt is, nem felesleges-e egy nyilvános pályázat esetén vezető tervezői jogosultsághoz kötni a részvételt, nem marad-e emiatt a legjobb ötlet homályban?
 
admin 2008-12-04   (1)
Az egyes díjtételek és tervtartalmak egymáshoz rendelése (az összes tervfajtára vonatkozóan)

Az \"alá-ajánlás\" elleni védekezés módszerei (esetleges kamarai eljárások meghatározása) és működtetése

A szakmai minőségvédelem eszközei (minden tervszakaszban) és ennek működtetése
 
admin 2008-11-27   (A téma indító hozzászólása)
520
 
  A tervezési munka díjazása, tervszolgáltatások tartalma (4. mcs.)    (15)     
 
Magyar Építész Kamara honlapja FUGA Budapesti Építészeti Központ epiteszforum.hu Építész Továbbképző BÉK Nívódíja 2016 BÉK Nívódíja 2015