Budapesti Építész Kamara 1088 Budapest Ötpacsirta u. 2. Tel.: 1/318-2444 Fax: 1/338-2775
  e-mail: bek@bek.hu




K e r e s é s
 
 
F ó r u m
 
 
G a l é r i a
 
 
A l k o t á s ok
 
 
S a j t ó l á d a
 
 
K é r d é s e k -
v á l a s z o k
 
 
H o n l a p -
t é r k é p
F ó r u m bejelentkezés: regisztráció:
témacsoportok legfrissebb témák legnépszerűbb témák  
 
  A kívánatos (ideális) tervezési munka modellje (3. mcs.)    (21)   
 
admin 2009-07-14   (22)
Emlékeztető
Készült a TÖBBÉK 3. stratégiai munkacsoport 2009. júl. 7.-i megbeszéléséről.


A 3. munkacsoport koordinátorai beszámolót tartottak a BÉK Elnökségi ülésről. Ismertették az Elnökség által kidolgozott stratégiai programot és abban a 3. munkacsoport feladatát.
A feladat lényege, hogy az eddigi munka összegezéseként le kell fektetni az ideális tervezési modell vázlatát az Elnökség által megadott tartalmi felépítésben két héten belül.
A 3. munkacsoport munkájához beérkezett további szakanyagok vitája ezért a következő ülésre került halasztásra.


Az emlékeztetőt összeállította:

Morvay István és Benczúr László
koordinátorok
 
admin 2009-06-04   (21)
Emlékeztető
Készült a TÖBBÉK 3. stratégiai munkacsoport 2009. jún. 2.-i megbeszéléséről.

A 3. munkacsoport koordinátorai beszámolót tartottak. Benczúr László beszámolt a BÉK Elnökségi üléséről, ismertette a tervezett Közgyűlésre szánt 3. munkacsoport beszámolóját. A beszámoló az észrevételekkel kiegészítésre került.
Morvay István beszámolt a MÉK máj. 27.-i Közgyűlésén történtekről. Ismertette a 3. munkacsoport témáját érintő, ott elhangzott kérdéseket. Az ismertetés utána a megbeszélés a tervellenőrzés kérdését tárgyalta. A téma megvitatása, az ideális tervezési modell kidolgozásához igen hasznos szempontokat tárt fel:
- a tervellenőrzés szerepének növekvő jelentősége,
- a tervellenőrzés szabályozásának továbbfejlesztése,
- a tervellenőrzés tartalmának árnyalása,
- és a tervellenőrzés etikai kérdéseinek tárgyában.
Tanulmányozásra átadásra került a Beöthy-Czétényi féle modelltervezet egyesített anyaga.

Az emlékeztetőt összeállította:

Morvay István és Benczúr László
koordinátor
 
admin 2009-05-19   (20)
Emlékeztető
Készült a TÖBBÉK 3. stratégiai munkacsoport 2009. máj. 13.-i megbeszéléséről.


A munkacsoport tovább folytatta a vitát a modell-javaslatok témájában.
Czétényi Piroska újabb modell-javaslatot nyújtott be az épületfelújítások témakörére.
Lezáratlan maradt a project-menedzser (létesítményi mérnök) témakörének vitája, bár ez a téma csak érintőlegesen csatlakozik a modell-kérdés témájához.
A viták alapján körvonalazódni látszik az a feltevés, hogy az „ideális” fogalomnak csak megközelítése lehetséges, javaslataink eredménye csupán a napi helyzetre reagálásként kialakuló ideális-közeli cél megfogalmazása lehet.


Az emlékeztetőt összeállította:

Morvay István és Benczúr László
koordinátor
 
admin 2009-05-13   (19)
Rész Attila észrevételei, gondolatai:

• A projektmenedzser ötletet maximálisan támogatom, ( kellene erre a terminus technicusra valami magyar szó pl: létesítményfelelős mérnök vagy ehhez hasonló)

A nemzetgazdasági és városképi szempontból kiemelt jelentőségű beruházások előkészítésének, megvalósításának hatékonyabbá tétele érdekében szükséges lenne ezt a feladatkört létrehozni a 290/2007. (X. 31.) Korm. Rendelet lenti 9. § tervellenőri státusának analógiájára, az abban körülhatárolt területet a városképi illetve egyéb szempontokkal kiegészíteni
(1) (1) A tervezési feladat előkészítését az építtető megbízásából szakmagyakorlási jogosultsággal rendelkező projektmenedzser- létesítményfelelős mérnök végzi. Ez gyakorlatilag egybeesik Timár Béla Feladat ’megjelenése’fejezetével

0.1. - érdeklődés/kérés: lehetséges: tulajdonostól, potenciáis megbízótól
0.2. - tervezői tájékozódás
0.2.1. - telek-adottságok, környezeti adottságok, jogszabályi keretek (helyi is), közművek, infrasruktúrák stb.
0.2.2. - földhivatal: telekméret/stb
0.2.3. - opcionálisan: előzetes egyeztetés önkormányzaton (építési osztály, főépítész: RRT, ’környezeti’ elképzelések/folyamatban-lévők stb)
0.3. - visszacsatolás megbízónak: ∑ eddigiek: lehetőségek, korlátok
1. - megbízói szándék/akarat/ötletek/stb pontosítása
1.1. - megbízó ’mentális’/stb megismerése, érdekeinek beazonosíása
1.2. - a megbízói szándék/érdek összevetése a jogszabályi ’kötöttségek kereteivel, a közérdekkel (egyeztető tárgyalás megbízóval)
1.3. - a tervezési feladat/igény előzetes véglegesítése megbízóval

a) tömegtartózkodásra szolgáló építmény,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó építmény,
c) a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvényben meghatározott és megbecsülhetően legalább 300 főt meghaladó személy életét, egészségét veszélyeztető, súlyos káreseményt, katasztrófát váratlan tönkre-meneteléből fakadóan előidéző építmény, vagy
d) a honvédelmi és katonai célú építmények esetében

Budapest, 2009.05.11.
 
admin 2009-04-28   (18)
Emlékeztető
Készült a TÖBBÉK 3. stratégiai munkacsoport 2009. április 21.-i megbeszéléséről.


A munkacsoport koordinátorai ismertetést tartottak a BÉK Elnökségi ülésén tartott beszámolójukról. Tájékoztatták a tagokat, hogy az Elnök felkérésére Jelentést kell készíteniük a munkacsoport munkájáról, és arról beszámolni a következő BÉK közgyűlésen.
Morvay István elkészítette a Jelentés tervezetét, melyet a munkacsoport megvitatott, azt észrevételekkel látta el, melyek a következő ülésre átvezetésre kerülnek.
Ezt követően megvitatásra került Tímár Béla modell-javaslata.
Az észrevételek elfogadását követően javaslat született arra, hogy az eltérő tervfajtákra további modell változatok kidolgozása volna kívánatos. Erre a kezdeményezésre javaslatként Timár Béla (településtervezés) vállalkozott, valamint felkérjük Czétényi Piroskát (épületfelújítás-védelem) javaslattétel kidolgozására.


Az emlékeztetőt összeállította:

Morvay István és Benczúr László
koordinátor
 
admin 2009-04-02   (17)
A Budapesti Építész Kamara eddig beérkezett egyéni elképzelések:

Tímár Béla

BÉK, 3. munkacsoport
Tervezési folyamat, lehetséges modell-verzió (a munkacsoprtban dolgozóknak: amihez lehessen hozzátenni, ha kell, elvenni stb)

Feladat ’megjelenése’
0.1. - érdeklődés/kérés: lehetséges: tulajdonostól, potenciáis megbízótól
0.2. - tervezői tájékozódás
0.2.1.- telek-adottságok, környezeti adottságok, jogszabályi keretek (helyi is), közművek, infrasruktúrák stb.
0.2.2. - földhivatal: telekméret/stb
0.2.3. - opcionálisan: előzetes egyeztetés önkormányzaton (építési osztály, főépítész:
RRT, ’környezeti’ elképzelések/folyamatban-lévők stb)
0.3. - visszacsatolás megbízónak: ∑ eddigiek: lehetőségek, korlátok

1. - megbízói szándék/akarat/ötletek/stb pontosítása
1.1. - megbízó ’mentális’/stb megismerése, érdekeinek beazonosíása
1.2. - a megbízói szándék/érdek összevetése a jogszabályi ’kötöttségek kereteivel, a közérdekkel (egyeztető tárgyalás megbízóval)
1.3. - a tervezési feladat/igény előzetes véglegesítése megbízóval (? megbízás: !)
1.4. - valami első „megfogantatás” (FUNKCIÓ, ALAPRAJZ/OK, SZERKEZET, ÉPÜLETTÖMEG stb)
1.4.1. - vázlatterv/alternatívák, + költségbecslés/előirányzat-’nagyságrend’: megbízói elemzéshez (az építtetői szándék véglegesítéséhez)
1.4.2. - egyeztetés/’összehangolás’: közművek, infrastruktúrák stb. adta körülményekhez, lehetőségekhez

2. - (effektív: a tervezés)
2.1. - vázlatterv(ek)/alternatívák/költség-becslés: a megrendelői pénzügyi elemzéshez, valamint a megbízóval mindezek egyeztetése
2.1.2. - a vázlattervi alternatívák átgondolása: milyen szakági tervezői kapacitás bevonásaszükséges
2.2. - vázlattervek egyeztetése (érvelés, indoklás) a megbízóval, nteraktív kapcsolatban
2.2.1. - a tervezési program ’vélegesítése’ is
2.3. - a 2.2. (komplett) szerintiek visszacsatolása a tervezésbe
2.3.1. - opcionálisan:
- elvi építési eng. terv verzió (+ engedély kérelem)
- vagy az ’alap-terv’ kidolgozása
2.3.2. - szükség esetén egyeztetések a társtervezőkkel (talajmechanika, statika, külső/belső közművek, gépészet elektromosság, belső-építészet, tűzvédelem, stb)
2.3.3. - szükség esetén közmű- (stb) űegyeztetések
2.4. - a 2.3. (komplett) szerintiek visszacsatolása a tervezésbe (a terv-be)
2.4.1. - opcionálisan:egyeztetések
- építési hatósággal
- főépítésszel
- (szükségszerint ’visszacsatolás’: egyeztetés megbízóval)
2.4.2. - a 2.4.1. visszacsatolása a tervezésbe
2.4.2.1. - ellenőrzés: a jogszabályoknak/stb való megfelelés; ha kell, ’igazítás’ a terven
2.5. - az aktuális terv (állapot-készültség) egyztetése megbízóval
2.5.1. - ~ költségbecslés: pénzügyi keretek ellenőrzése megbízóval
2.6. - szükséges szakági tervezői egyeztetések elvégzése
2.7. - alapinformációk az engedélyezési tervhez
2.7.1. - közműnyilatkozatok beszerzése
2.7.2. - telekkönyvi információk beszerzése (hivatalos helyszínrajz, tulajdoni lap)
2.8. - építési engedélyezési terv véglegesítése: maga a ’terv’ (szükség szerint szakágiak is)
2.8.1. - a jogszabályi előírások alapján/függvényében: ’kivitelezési’ terevek elkészítése (szükség szerint folyamatos visszacsatolásokkal a munkamenetben)
2.8.1.1. - építészet
- látványtervek / környezetbe illeszkedés ábrázolása
2.8.1.2. - alapozás, statika
2.8.1.3. - belső gépészetek
- belső elektromos rendszerek (erősáram, gyengeáram)
2.8.1.4. - közműtervek (csatlakozások ’belső’: telken belüliek, rákötések; szükség szerint közműfejlesztések!)
2.8.1.5. - ’közlekedési tervek/kapcsolatok’: gyalogos, gépjármű
2.8.1.6. - (belső-építészet)
2.8.1.7. - ...........................................
2.8.1................
.
.
.
. (értelemszerűen)
2.9. - építési engedély kérelmi dokumentáció összeállítása (vonatkozó hatályos jogszabályok szerint)
2.9.1. - szükséges szakági és egyéb dokumentációk mellékelése
2.9.2. - közmű (stb, hatósági és egyéb) nyilatkozatok mellékelése
2.9.3. - (illeték! is)

3. - építési engedélyezési ’eljárás’
3.1. - építési engedélykérelem beadása
3.2. - hatósági egyeztetésen/szemlén részvétel, interaktív/konstruktív egyttműködés
(hatósági határozat)
3.3. - a hatósági határozatban foglaltak értelmében a tervezési munka tovább-folytatása
3.3.1. - opcionálisan
3.3.1.1. - egyeztetés megbízóval (szükség esetén) és ennek visszacsatolása a tervezésbe
3.3.1.2. - terv-kiegészítés (és/vagy módosítás), majd értelemszerűen a ’2.8.’ szerinti folyamatokba visszacsatolás
3.3.1.3. - új ép. engedélyezési dokumentáció összeállítása (és innen: 2.9. – 3. ’újra)
3.3.1.4. - (a határozatban foglaltak ’miatt’ a projektre vonatkozó mebízói szándék ’törlése’:a tervezési folyamat itt véget ér / megszakad)
3.3.1.5. - a határozatban foglaltak alapján a megbízó átértékeli szándékát, új/kiegészítő/stb
tervezést kér: ennek értelmében visszacsatolás az adott folyamat-elembe/szintre és innen ’folytatás’
3.4. - ’jóváhagyás’ esetén: jögerős engedély megvárása’

4. - tervezői művezetésben/közreműködésben megállapodás megbízóval
4.1. - szükség esetén közreműködés a kivitelezői kivlasztási folyamatban
4.2. - a kivitelezési folyamatban közreműködés
4.2.1. - opcionálisan:
- egyeztetések (vállalkozókkal, műszaki ellenőrrel stb)
- kiegészítő tervzési munkák elvégzése
- megrendelő érdekénekképviselete a többiközreműködő ’felé’
4.3. - kivitelezés (sikeres) végén: megvalósulási terv/dok elkészítése/összeálítása
4.3.1. - használatba vételi eljáráshoz: közmű/hatósági/stb engedélyek beszerésében
közerműködés
4.4. - használatba vételi engedélyezési dokumentációk összeállításában közreműködés
....................... (a 4.4. folyamatában keletkező határozatok értelmében szükség szerint visszacsatolás a folyamatba)
 
admin 2009-04-02   (16)
Emlékeztető
Készült a TÖBBÉK 3. stratégiai munkacsoport 2009. márc.24.-i megbeszélésén.

A megbeszélés résztvevői áttekintették az előző ülés jegyzőkönyvét.
A rögzített témákkal kapcsolatban további véleményeket fejtettek ki.
Az észrevételek alapján további sarkalatos pontok kerületek megfogalmazásra az alábbiak szerint:

- a munkacsoport témacímének pontosítása szükséges. Ez a javaslat szerint legyen: „Az ideális tervezési folyamat modellje”;
- a téma alaposabb elemzéséhez és a javaslat kidolgozásához a tagok szükségesnek tartják az építési ágazat jelenlegi irányítási rendszerének, hierarchikus felépítésének alaposabb ismeretét, melyhez az Elnökségtől további támogatást várnak;
- alapelvként került megfogalmazásra, hogy az ideális tervezési folyamat modelljének kialakítása során rendező szempontként kapjon elsődlegességet a közérdek és az állampolgári érdek védelme, mert a központi szabályozások jelenlegi felpuhítása aktuálpolitikai és nagyberuházói részérdekek mentén beláthatatlan károkat okoznak a települési környezet, az építészeti minőség, és a műszaki biztonság területén;
- az ideális tervezési folyamat modelljének szerves részét kell képeznie olyan országos építészeti szakágazati hatósági hálózatnak, mely a térségi hierarchia rendszerében átfogóan képes a települések építészeti problémáinak kezelésére, függetlenül a laikus testületek jelenlegi döntési mechanizmusától.
Mindezt a MÉK a területi kamarák felügyeletével és közreműködésével segíti;
- az építészeti minőség és színvonal garantálásának alapfeltétele a településrendezési tervezés részfolyamata az ideális tervezési folyamat modelljén belül. Ez a részfolyamat újraszabályozást igényel, a törvényesség feltételeinek visszaállításával (Étv.-nek megfelelőség, deregulációs igények), valamint az egyes társhatóságok szabályozásainak (elsősorban környezetvédelem) arányosítási ütköztetésével;
- olyan tervezési modell kialakítása szükséges, ahol az ágazatirányítás merőben új strukturális rendszerben egy hivatallá szervezve a közérdeket és az épített környezet minőségének folyamatos növekedését szolgálja a MÉK és a területi kamarák szakmai bázisára támaszkodva;
- olyan tervezési modell kialakítása szükséges, amelyben az állami szerepvállalás erősítése, ezáltal a tervezői részvétel és a továbbtervezés folyamatosságának biztosítása megvalósul, jobb építészeti egzisztenciális feltételek mellett (felmerül a tervezési piac etikai okokból való fokozatos visszaszorításának igénye a társadalmi érdek-részérdek anomáliáinak kiküszöbölése érdekében);
- ki kell dolgozni a kistérségi tervezés decentralizált modelljét, és biztosítani kell ennek működéséhez a térségi garanciákat, a hatósági tervezés feltételeit;
- a tervezési modell csak a legkorszerűbb informatikai és adatszolgáltatási, valamint műszaki követelményi színvonalra épülhet. Ennek anyagi terheit, mivel össztársadalmi érdek, nem lehet a vállalkozói szféra, sem az önkormányzati megbízói kör költségviselésére hárítani. Ennek érdekében gondoskodni kell arról, hogy az állami nyilvántartásban elérhető közcélú adatok ingyenesen hozzáférhetőek legyenek;
- hosszabb távon célul tűzhető ki az egyes épületfajtákra vonatkozó egységes rendszerben összeállított jogszabályok interneten elérhető gyűjteménye, amely kiegészülve a helyi szabályozókkal segítségére lehet a tervezési folyamatban résztvevő minden szereplőnek, beleértve az építtető, tervező és az engedélyező hatóságot is;
- az Étv. előírja a területekkel való takarékos gazdálkodás szempontjait. Ennek a célnak érvényt kell szerezni a szabályozáson keresztül a tervezési modell folyamatában is, mivel ennek jelenleg semmi nyoma nincs (barna öveztek rehabilitációja elsődleges legyen a zöldmezős beruházásokkal szemben);
- az ideális tervezési folyamat modellje olyan szabályozási koncepciót igényel, mely nem hárítja a szabályozási folyamatban a szigorítás lehetőségét a helyi szintre, mivel ennek realitása az állampolgárok-hatóság konfliktusát hordozza magában és ezért eredménytelen;
- a szabályozás alapelve a „szükséges-elégséges” elv legyen, mely érvényesül minden terület-, és településrendezéssel kapcsolatos ágazat szabályozásában is;
- a tervezési folyamatot szabályozó, illetve segítő törvényeknek a társadalmi érdekeket kell egyértelműen közvetítenie. Az egyéni érdekek felülkerekedése társadalmi zűrzavar csapdájába tereli az építési szándékot;
- elfogadjuk, ha a területi kamarák regisztrálják a tagjaik által végzett munkákat, de nem tartjuk megfelelőnek, ha egy kamarán kívüli szervezet adattárába kell beszolgáltatni a terveinket;
- az építészet társadalmi elismertsége igen alacsony, amihez nagyban hozzájárul a megvalósult alkotásaink silány minőségben megjelent nagy számú eredménye. Ezért szükségesnek tartjuk a kamara minőséget ellenőrző jelenlétét;
- napjaink hazai építészetének társadalmi megítélését negatívan befolyásolták egyrészt azok a botrányok, melyek a közelmúltban, a médiában szerepet kaptak, valamint a fővárosi közvélemény szeme előtt az utóbbi években lezajlott anarchikus és városképet romboló fejlesztések. Ezen az építészeti szakma belső kritikájával és kifelé új kommunikáció felépítésével szükséges változtatni. E kommunikációs stratégiának szerepet kell szánni a jövőben, és be kell épülnie az ideális tervezési folyamatba.

Az emlékeztetőt összeállította:

Morvay István és Benczúr László
koordinátor
 
admin 2009-03-16   (15)
A Budapesti Építész Kamara eddig beérkezett egyéni elképzelés:

Szebeni András

GONDOLATOK
a „TÖBBÉK” 2. és 3. munkacsoportjának elképzeléseivel kapcsolatban


Jelentkezésem és a kapott meghívók alapján f. hó 3-án, illetve 4-én részt vettem a fent megjelölt két munkacsoport vitaindító megbeszélésein, ahol hozzá is szóltam a felvázolt témakörökhöz. Jelenleg ugyan csak nyugdíjasként kisebb magántervezési munkákat vállaló magántervező vagyok, de a Mérnök Kamara tagjaként tartószerkezeti kérdésekkel is foglalkozom, egy nem szakmai civil szervezet megbízásából településtervezési hozzászólásokat készítek és valamikor közigazgatási osztályvezető, valamint beruházásokat irányító hatósági mérnök is voltam, terveztem társasházakat és Algériában együttműködési szakértőként nagyobb épületeket, építményeket.

Javaslataimat a teljesség igénye nélkül a következőkben foglalnám össze:

1. Feltétlenül szükségesnek tartom egy pusztán az építési tevékenység összehangolására szervezett minisztérium felállítását. A nagy társadalmi távlatot jelképező – akár évszázadok múltán is látható alkotásokat létrehozó – emberi tevékenységet nem lehet szűklátókörű, a pillanatnyi politikai, üzleti és egyéni vagy csoportérdekeket szolgáló szemléletmóddal, napi igényeket szem előtt tartó szemléletmóddal kiszolgálni. Az objektív természettudományi és szociológiai követelményeket, törvényeket kielégíteni hivatott építési tevékenység képviselete a törvényalkotásban, finanszírozásban és végrehajtásban pillanatnyilag nem kapja meg a jelentőségével összhangban álló politikai hátteret.

2. A tervezési tevékenység kellő szakmai hátterének megvalósításához mindenképpen szükség lenne egy olyan kamarai bázisra, mely egy helyen biztosítja a nyilvántartások lebonyolítása mellett a törvények és szabályzati előírások teljes tárházát – beleértve az Európai Unió valamennyi követelményrendszerének magyar nyelvű elérhetőségét –, a szakmai konferenciák, bemutatók folyamatos megrendezhetőségének lehetőségét, a tapasztalatok átadásának fórumait. Ehhez megfelelő központi támogatással létrehozott „Építészek Háza” kellene, a jelenlegi próbálkozások és lehetőségek nem elegendőek.

Ehhez kapcsolódóan csak támogatni tudom a Kamara vállalkozói szerepének felvetésének gondolatát (ahogy ezt Mónus János a spanyol példa bemutatásával felvázolta), mivel a folyamatos szinten tartást így lehetne a legkézzelfekvőbben megoldani.

3. Változtatni javasolnék a beruházások indításának azon gyakorlatán, hogy a különböző településrendezési, szabályozási előírások meghatározása pusztán nem szakmai szervezetek döntésein alapuljon. Célszerű lenne az átfogóbb szabályozások rendszerét ismét visszaállítani (a már említett minisztériumi döntési hatáskörrel), és a helyi szabályozások önkormányzati határozatainak meghozatalához kötelező szakmai kamarai állásfoglalást előírni, az érintett kamarákat ügyféli jogkörrel felruházni, azok számára fellebbezési jogot biztosítani és a helyi szabályozási tervekhez felülvizsgálati szervezeteket létrehozni.

4. Módosíttatni kellene az építési engedélyezésben melléklendő dokumentációk körét. Véleményem szerint nem tervezői kérdés, hogy az építési törmeléket ki és hova szállíttatja el, és nem feltétlenül az építhető funkció, alapterület, épülettérfogat és forma meghatározásának része valamennyi számítás részletezése. Ezért inkább ismételten be kellene vezetni a kezdési engedélyezési eljárást, amelyben (esetleg bizonyos épülettartalom szerint kategorizált mellékletekkel) a felelős kivitelező nyilatkozna a szakmai követelmények teljesítéséről. Például az építési engedélyezési eljárásnál a felelős tervező csak nyilatkozna arról (műszaki leírás csatolásával), hogy a vonatkozó statikai és hőtechnikai követelmények teljesíthetők, és a szükséges számításokat, egyéb mellékleteket (esetleg az engedélyező határozatban előírt kiegészítésekkel) a kezdési engedélyhez kellene benyújtani. A mai törvények már amúgy is engedély nélküli építkezésnek minősítik a kezdés bejelentése nélkül végzett munkálatokat, és több uniós előírás is tiltja a „vagy ezzel azonos” meghatározás alkalmazását különféle szerkezeteknél – így a tervben szereplő megoldás a kiviteli tervek elkészültéig (ha egyáltalán lesznek ilyenek) még jórészt változhat.

Ehhez kapcsolódnak a 2009. január 1-jével hatályba lépett, az Építésügyi Dokumentációs Központtal kapcsolatos 277/2008. (XI. 24.) Korm. rendelet előírása is, melyekkel összefüggésben hasonló gondolatmenettel dr. Korda János, a Magyar Mérnök Kamara Érdekérvényesítő Bizottságának vezetője írt cikket a Mérnök Újság 2009. márciusi számában, melyet ugyancsak ajánlok a BÉK bizottságainak figyelmébe (bár a cikk utal a Magyar Építész Kamarával tervezett együttműködésre, de ennek körbefutása nyilván lassú folyamat).

5. A tervezői jogvédelem és a tervezői díj határidős megfizetése érdekében a pillanatnyi helyzetben mindenképpen azt látom kívánatosnak, hogy a megbízási díjakat előzetesen letétbe kelljen helyezni egy erre létrehozott (célszerűen kamarai) szervezetnél. Ennek a jogi biztosítékokat képviselő szervezetnek kellene összeállítania bizonyos szerződése formulákat, valamint a szerzői jogvédelemmel kapcsolatos követelményrendszereket. Kérdéses persze, hogy a jelenlegi anyagi lehetőségek ehhez milyen fedezetet nyújtanak. Távlatban természetesen e feladat tisztességes teljesítésének lehetőségét is a vállalkozó kamarai szervezet létrehozása jelentené.

6. Feltétlenül szükségesnek érzem egy olyan kamarai munkacsoport létrehozását, mely a tervező és megbízó vitájában szakmai álláspontot tud biztosítani a problémák megoldása érdekében.

7. Az építészet társadalmi megítélése szempontjából én is szükségesnek érezném egy „laikusi” véleményező rendszer megvalósítását. Ez azonban elsősorban csak már elkészült létesítményekre vonatkozhatna (vagy szabályozási terveknél a megtartandó városképi elemek meghatározására). Egyrészt ehhez minősítő fórumokat lehetne szervezni – a televízió nyilvánosságának bevonásával, ahol a jelenleginél sokkal sűrűbben kellene kortárs építészeti vitákat közvetíteni –, másrészt az értékesítők és magánszemélyek részére olyan javaslattevő pályázatokat kiírni, ahol díjazásra érdemes épületekkel lehetne jelentkezni, nyilvános eredményhirdetésekkel (talán a „Szép Házak” folyóirattal együttműködve). Ennek részletei azonban átgondolandók.

Jó lenne, ha ebben a tevékenységben a helyi önkormányzatok partnerként tudnának megjelenni, és környezetük állapota érdekében kezdeményező szerepet vállalnának.

8. A tervbírálati eljárásokkal kapcsolatban felül kellene vizsgálni a különböző bíráló bizottságok tevékenységének törvényes kereteit és állásfoglalásaik jogszerűségét. Egyes területeken nincsenek is ilyen csoportok, itt általában a hatósági egyeztetés sokkal könnyebb, más helyeken viszont olyan egyéni ízlést fogalmaznak meg, mely nem objektív szakmai kívánalmakat, hanem egyéni, túlzottan megkülönböztető véleményt tükröz. Ehhez egy szabályzatokat felülvizsgáló országos bizottság létrehozása lenne kívánatos. A többi a javasolt minisztérium hatásköre lenne.

A fent vázolt elképzelések részletesebb kidolgozásához előzetes egyeztetés alapján bármikor állok szíves rendelkezésre és a munkabizottságok munkájában is igyekszem – lehetőségeim szerint – folyamatosan részt venni.


Budapest, 2009. március 12.
 
admin 2009-03-10   (14)
Emlékeztető

Készült a TÖBBÉK 3. stratégiai munkacsoport 2009. márc.4.-i munkaindító megbeszélésén.

Mónus János alelnök megnyitotta a megbeszélést, ismertetve a TÖBBÉK céljait és a munka jelentőségét a tervezés sivár körülményeinek javítása érdekében. Hangsúlyozta a tagság aktivizálásának fontosságát és a munkában való részvételt.

A koordinátorok, Benczúr László és Morvay István ismertették a munkacsoport részletes feladatait és javaslatot tettek a munka módszerére.
A továbbiakban a megbeszélés résztvevői részletesen kifejtették észrevételeiket a jelenlegi helyzet anomáliáiról. Az indító megbeszélés deklaratív módon interaktív célokat szolgált a közös gondolkodást érlelő szempontból. A vita során körvonalazódtak azok az elképzelések, melyek az ideális tervezési modell kialakításának súlypontos elemeit képeznék.

Ezek az alábbiak voltak:
1. Az építész, mint a tervezés generál felelőse szerepének átfogó jellege és irányító feladatának erősítése,
2. A tervezés fázisainak átgondolása,
3. Az ideális tervezési modell etikai alapjainak szélesítése és erősítése,
4. Az ideális tervezési modell és a hatósági eljárások egyszerűsítésének kérdése,
5. A tervezés feltételeinek jobb megalapozása és a megbízói, beruházói, építési hatósági adatszolgáltatás,
6. A tervezés és a jogszabályi feltételek,
7. Az építési ágazatirányítás megerősítésének szükségessége, az ésszerű hierarchia viszonya,
8. A helyi (önkormányzati) politika és az építési szakágazat konfliktusai,
9. A társadalmi és környezeti tényezők viszonya egy ideális tervezési modellben.

Az általános elveken túl az alábbi konkrét véleményeket is megfogalmazott a munkacsoport :
1. A főépítészi hivatal megerősítése a Kamara által
( A szabályozási előírások sok esetben nem szakmai véleményeken, hanem a képviselő testületek politikai csatái mentén születnek )
2. A szabályzási előírások ne egy-egy konkrét beépítési igény szerint készüljenek,illetve módosuljanak.
3. A szakmánk tevékenysége közérdek, ezért a jogalkotó álljon a szakma mögé.
4. A szabályrendeletek naprakészen és teljes körűen álljanak a tagság rendelkezésére. Erre a jogalkotó legyen kötelezett. Ez talán akadályozná a folytonos változtatásokat is.
5. A tervezési szerződés megkötésével egyidőben kerüljön nyilvánosságra az építési szándék.
6. A tervező hely védelmében tett erőfeszítéseit törvény adta jogosítvánnyal támogathassa a kamara.

A beszélgetés során kikristályosodott, hogy az ideális tervezési modellt nem a mai anomáliák javítgatása és az annak érdekében beindított „bozótharc” módszereire tekintettel kívánatos kidolgozni, hanem hosszabb távú célállapot kitűzésének koncepciójával kell felépíteni. Ez az igazi stratégiai szerep, melyből visszafelé lebontva lehet a taktikai lépéseket meghatározni.

A végső fázisban a megbeszélés résztvevői vállalták, hogy az előzetesen kidolgozott kérdésekre írásos válasz formájában reagálnak, melyet a BÉK honlapjára eljuttatnak.


Az emlékeztetőt összeállította:

Morvay István és Benczúr László
koordinátorok
 
admin 2009-02-26   (13)
3. A kívánatos (ideális) tervezési munka modellje

- Az összes jellemző tervezésfajtára vonatkozóan (a megbízástól a \"szerzői mű\"-ig és annak első másolatáig; a megvalósult épületig; a megbízói-tervezési adatszolgáltatástól a használatbavételi engedélyig; az első rögzített tervtartalmaktól a végleges dokumentációk tartalmáig; a tervezést kísérő első konzultációktól a jogerős építési engedélyig).

- Az ideális munkamodellt gátló jogszabályok, írott és íratlan szakmai körülmények.

- A módosítandó jogszabályok köre.

- A kívánatos jogszabálytartalmak.


A Budapesti Építész Kamarába eddig beérkezett jelentkezések alapján a munkacsoport koordinátorai és tagjai:

1. Benczúr László koordinátor
2. Morvay István koordinátor

3. Almer Orsolya
4. Antalné Dr. Czétényi Piroska
5. Auer Jolán
6. Bajnai Gabriella
7. Bardóczi Sándor Róbert
8. Barta Ottó
9. Csontos Csenge
10. Dobó Magdolna
11. Dobos Botond
12. dr. Kiss Antalné Beöthy Mária
13. Erhardt Gábor
14. Fáy Piros
15. Fejes Mária Anna
16. Felcsuti László
17. Fülöp Annamária
18. Fülöp Gyula János
19. Füzesséry Zoltán
20. Gerencsér László
21. Halmos Görgy
22. Hegyes Tibor
23. Jánossy Johanna
24. Kolossa József DLA
25. Lelkes Ibolya
27. Nagy Márta
28. Ottlik Gábor
29. Paládi-Kovács Ádám
30. Patonai Dénes DLA
31. Péterfia Borbála
32. Rész Attila
33. Rimóczi Imre Csaba
34. S. Vasi Ildikó
35. Schőmer Dávid
36. Schuchmann Péter
37. dr. Szabó László DLA
38. Szebeni András
39. Tímár Béla
40. Udvaryné Nánay Éva
41. Ujhelyiné Gáspár Éva
42. Várhidi Éva
43. Yazici Sedat
 
admin 2009-02-17   (11)
MÉK Jogi Bizottságának javaslatai a jogszabályok módosításaihoz:



1. javaslat: 290/2007.(X.31.)Korm.rend. Az ép.ip. kiv. tevékenységről… a kiv. dok. tartalmáról

Alapvető problémánk a kivitelezési dokumentáció tartalmát meghatározó 1. melléklettel van.

A két kamarának közösen kellene kidolgoznia a dokumentációra vonatkozó rendeleti szöveget, azon belül megadva a követelményeket.

A III-V. fejezetek helyett csak III. fejezetet javasolunk az egyes szakági munkarészekre bontva, és e munkarészeken belül megadva minden előírást, így a léptéket is.



2. javaslat: 37/2007.(XII.13.)ÖTM rend. Az ép.ügyi hatósági eljárásokról… és az ép.-műsz. dok. tartalmáról

E rendelet vonatkozásában a legsúlyosabb, épített környezetünket közvetlenül veszélyeztető kérdésnek az engedélyezési-bejelentési kört meghatározó 1. melléklet azon részeit tartjuk, amelyek példátlan mértékben fellazították ezt a kört. Véleményünket a korábban megküldött ELEMZÉS részletezi.

Egyéb témák:

3.§(3)
Konkrétabban kellene meghatározni, hogy mely eljárásokban minősül a tervező ügyfélnek. Álláspontunk szerint minden esetben, amikor tervek alapján születik hatósági döntés.

19.§(3)
A tervezői nyilatkozat módosított szövegére az MMK-val közösen fogunk javaslatot tenni.

19.§(4)a)
A felsorolásból kimaradt az egyik legfontosabb előírás-kör, a tűzvédelem.

19.§(4)d)
A tartószerkezeti számításokra vonatkozó nyilatkozati rész felülvizsgálatát javasoljuk, természetesen az MMK bevonásával.

37.§.(1)
Vissza kell állítani a tervező kötelező (vétójoggal nem járó) nyilatkozatát a használatbavételi eljárás során.

5. melléklet: az ép.-műsz. tervdokumentáció tartalma
Szándékunk, hogy az MMK-val közösen tegyünk javaslatot egy helyesebb, jobban használható mellékletre.
A bevezetőben legsúlyosabbnak ítélt problémakörhöz kapcsolódnak azok a tartalmi hiányok (különösen a homlokzati tervek elhagyása), amelyek még az elfogadhatatlanul leszűkített engedélyezési-bejelentési körön belül megmaradt hatósági elbírálást is ellehetetlenítik.



3. javaslat: 103/2006.(IV.28.) Korm. rend. a továbbképzésről

A rendelet megalkotása nagy vitát kavart a szakmában, és szinte teljes elutasítás fogadta. Gyakorlata és alkalmazása szinte minden európai országban létezik, de mindenhol más és más.

Kamaránk szükségesnek tartotta a szakmai továbbképzést, és elsősorban az angol modellt patronálta. Az elmúlt több mint egy év bebizonyította, hogy ma már többen pártolják és tartják szükségesnek, mint ahányan elutasítják. A rendelet hatására szinte felpezsdült az építészeti közélet. Több mint 500 rendezvény volt az évben, és volt olyan is, amelyen több mint nyolcszázan vettek részt. Ennek ellenére ezt a rendeletet gyökeresen át kell alakítani, hogy tényleg azt a célt töltse be, amelyre kitalálták. A módosítást megtárgyalták a területi kamarai elnökök, a Továbbképzési Bizottság, illetve a Magyar Építész Kamara elnöksége. Egyhangúan megállapították, hogy új keretrendelet készítése szükséges, amelyben

- a kamarákra kell bízni a továbbképzést,
- meg kell szüntetni a kötelező részeket,
- csökkenteni kell a taxatív megkötéseket,
- 70 évben kell korlátozni az L.L.L. képzést,
- csökkenteni kell az adminisztrációt.



4. javaslat: 9/2008.(II.22.)ÖTM. rend. az Orsz. Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról

A rendelet előkészítésében és egyeztetésében a Magyar Építész Kamara (MÉK) (Molnár Tibor) rendszeresen részt vett. Sajnos az utolsó egyeztetésből (Siófok) tudatosan kihagyták az érdekelt szakmai szervezeteket, és az addigi egyeztetésekkel teljesen ellentétes rendeletet fogadtak el.
Ez az eljárás felháborító volt. Kamaránk rögtön levélben tájékoztatta az illetékes minisztereket, az Országos Tűzoltó Parancsnokot és az Országos Katasztrófa-védelem vezetőjét a történtekről. Válaszleveleikben közölték, hogy egyetértenek a MÉK-kel, azonnal kezdeményezni fogják a módosítást, de a rendeletet már nem tudják (feltehetően nem is akarták) visszavonni.

Ígéretükhöz híven az egyeztetések ismét elkezdődtek, amelynek eredményeként kialakult egy elképzelés e szakterület önálló jogosultságként történő szabályozásáról (a 10. pontban részletezzük). Az egyeztetés eredményeit itt összegezzük.

A tűzvédelmi tervezési tevékenység szabályozása

Az építészeti tervezéshez kapcsolódó, 2008. május 22-től hatályos 9/2008.(II.22.) ÖTM rendelet 5.sz. melléklet I/1. fejezet 2. szakasza szerint:
„A tűzvédelmi műleírás, dokumentáció készítése szaktevékenység, azt csak megfelelő szakértelemmel rendelkező személy készítheti, ezért ahol a tűzvédelmi szakhatóság igénybevétele szükséges az építési engedélyezési eljárás során, ott a felelős tervező köteles tűzvédelmi szakértőt (építmények tűzvédelme, építész, elektromos, gépész tűzvédelmi szakértő) bevonni a tűzvédelmi műleírás elkészítésébe.”

Fentiek alapulvételével az építész tervezők 2008. május 22. után nem jogosultak építészeti tűzvédelmi tervezésre, így az építészeti terv tűzvédelmi fejezetét sem készíthetik el, illetve írhatják alá. Az a.) pontban idézett „építész tűzvédelmi szakértő”-i tevékenység szabályait és a szakértővé válás feltételeit a 6/2007.(III.13.) ÖTM rendelet határozza meg. Ez alapján – annak ellenére, hogy a szaktevékenység megnevezésében szerepel az „építész” megnevezés – kizárólag építészmérnöki diplomával nem szerezhető meg a jogosultság.

A szabályozásban azért szerepel a „bevonni” kitétel, mert a kamarai törvény szerint önálló tervezési és szakértési tevékenységet csak kamarai tagként, a törvény hatálya alatt lehet végezni. Ezzel a következő probléma:
• Azt, hogy mit jelent a valóságban a „bevonni” kifejezés, az OKF szóbeli tájékoztatása alapján értelmezik a tűzoltók. Ez jelenleg azt jelenti, hogy az építész tűzvédelmi szakértőnek alá kell írnia a dokumentációt pont úgy, mintha önálló tervezési tevékenységet végezne.
• Az építész tűzvédelmi szakértői jogosultság nem önálló tervezési jogosultság, így az építész tűzvédelmi szakértő által aláírt dokumentáció ellenére az épület felelős tervezője viseli a felelősséget a tervdokumentáció megfelelőségéért.

A 9/2008.(II.22.) ÖTM rendeletet alapvetően nem lehet megváltoztatni, csak javítani lehet, így az a feladatunk, hogy kismértékű változás javasolásával előkészítsük a tűzvédelmi tervezés jövőbeni szabályozásának lehetőségét. Feladatunk az alábbi:
• A szakértés és a tervezés mint tevékenység szétválasztása és definiálása az építészeti tűzvédelem területén is;
• Jogi szempontból átlátható helyzetet teremteni a tűzvédelmi szakértők (illetve tűzvédelmi tervezők) tevékenységének önálló szintre emelésével és a felelősségvállalás rendezésével;

Az OKF Megelőzési és Piacfelügyeleti Főosztályán folytatott egyeztetésen az alábbiak hangzottak el:
MÉK részről (képviselte Takács Lajos):
• Meg kell teremteni a tűzvédelmi tervezés fogalmát és rendezni a jogosultságot, méghozzá úgy, hogy a tűzvédelmi tervezést és a szakértést végzők a kamarai törvény hatálya alatt végezhessék tevékenységüket;
• Nem szabad az építész tűzvédelmi szakértők már megszerzett jogait csorbítani, ugyanakkor az építészek részére is lehetővé kell tenni a tűzvédelmi tervezési tevékenységet, természetesen szakvizsga letétele mellett, amelyet az OKF és a MÉK együtt koordinál;
• Hosszú távon mérnöki végzettséghez kell kötni a tűzvédelmi tervezővé, illetve szakértővé válást, amely azonban a nem mérnöki végzettségű tűzvédelmi szakértők szerzett jogait nem csorbíthatja.

OKF képviselői a fenti elvekkel egyetértettek azzal, hogy a teljes rendszer részleteit a MÉK és az OKF közösen dolgozza ki, jelenleg pedig a 9/2008.(II.22.) ÖTM rendelet kismértékű módosításával lehetővé kell tenni a tűzvédelmi tervezés önálló tervezési tevékenységként történő előkészítését. Ehhez jogszabályok módosítása szükséges, amely jogszabályokat és a módosítási igényeket fel kell tárni és elő kell készíteni. Kérdés: a 9/2008.(II.22.) ÖTM rendelet megváltoztatható-e az alábbiak szerint:
„A tűzvédelmi műleírás, dokumentáció készítése szaktevékenység, azt csak megfelelő szakértelemmel rendelkező személy készítheti, ezért ahol a tűzvédelmi szakhatóság igénybevétele szükséges az építési engedélyezési eljárás során, ott a felelős tervező köteles tűzvédelmi szakértőt vagy tűzvédelmi tervezőt (építmények tűzvédelme, építész, elektromos, gépész tűzvédelmi szakértő vagy tervező) bevonni a tűzvédelmi műleírás elkészítésébe.”



5. javaslat: 277/2008.(XI.24.)Korm. rend. a dokumentációk központi nyilvántartásáról

A rendelet szándékával, miszerint az új épületek dokumentációjának központi nyilvántartását létre kell hozni, szinte mindenki egyet ért.
A rendelet viszont szinte minden pontjában felülvizsgálandó, mert alapvető anyagi, szellemi, erkölcsi, szerzői jogi rendelkezéseket sért.

a/ az adatszolgáltatásra kötelezett személyének megváltoztatása,

b/ az adatszolgáltatásra kötelezettek adminisztratív terheinek csökkentése,

c/ a papíralapú közlést biztosítani kell,

d/ az adatközlés és adatszolgáltatás, adatvédelmi, személyiségi jogi, szerzői jogi aggályainak kiküszöbölése,

e/ Az ingyenes adatszolgáltatást teljesítő személyek számára kedvezményes hozzáférés biztosítása.

Ezúttal is fölvetjük a generáltervező fogalmának bevezetését a jogszabályokba, mert meggyőződésünk, hogy korrekt tervdokumentációt csakis a generáltervező képes összeállítani.



6. javaslat: 2004. évi CXL törvény (KET) a közig. hatósági eljárás ált. szabályairól

A MÉK részéről igényelt módosítás szempontjait jelenleg még egyeztetjük, azokat csak később tudjuk közölni.



7. javaslat: 252/2006.(XII.7.)Korm. rend. és a 40/1999.(IV.23.)FVM rend. a tervtanácsokról

A tervtanácsok helyzetét, működését, az új rendelet hatását több helyen és több fórumon megvitatta a Magyar Építész Kamara (MÉK). Legutoljára a Területi Elnökök Értekezletén (TÉT) Egerben.

a/ A TÉT ülésen Bernáth Mihály állami főépítész, Cséfalvay Gyula (KÖH) és Rátkai Attila egri főépítész előadásai és a hozzászólások alapján megállapítható, hogy a tervtanácsi rendelet módosítása a korábbinál rosszabb helyzetet teremtett.
Az ÉPÍTÉS = KÖZÜGY, ezért
- ne számítson a négyzetméter,
- a kis épület is lehet fontos,
- fel kell oldani a nagyságrendeket,
- független kamarai kontroll kell,
- állami program legyen kamarai támasszal,
- meg kell határozni a tervtanácsok célját, típusát, de minden terv csak egy helyre kerüljön!



8. javaslat: 137/2004.(IV.29.)Korm. rend. a tervpályázati eljárásokról

A Tervpályázati rendeletet alapvetően jónak tartjuk. Néhány „finomításra” azonban szükség lenne.

1. Azon pályázatoknál, ahol modell készítése is elő van írva, a modell beadási határidejét a tervpályázat beadási határideje után egy héttel kell meghatározni.
2. A megszokottól eltérő léptékek alkalmazása (M=1:250, M=1:300, M=1:350) ajánlott az érthetőség és kezelhetőség érdekében. Ma már szinte mindenki számítógéppel készíti el a terveket, így nem jelent nehézséget a lépték kiválasztása.
3. Minden tervpályázat kiírásában korlátozni kell a beadható tervlapok méretét és darabszámát, illetve a műleírás méretét oldalszámát a munkamennyiség csökkentése érdekében.
4. Újra kell szabályozni az összeférhetetlenség kérdését az utóbbi tervpályázatok sorozatos kizárásainak tapasztalata alapján.
5. A tervekről készített és beadandó CD-ket kötelezően csak zárt borítékban (a tervezők adatait tartalmazó borítékban) lehessen elhelyezni.
Gyakori eset, hogy a bíráló bizottság tagjai a bírálat során hazaviszik (esetleg lemásolják) a CD-ket, így nem biztosítható a titkosság.



9. javaslat: 1997.évi törv. (Étv) az ép. körny. alakításáról és védelméről

9.§.
Szükségesnek tartjuk a településrendezési eljárások további ésszerűsítését.

39.§(3)d)
Ismételten fölhívjuk a figyelmet arra, hogy a meglévő homlokzatok átalakításának ilyen mérvű szabadossága ellentétes a törvény már címében is megfogalmazott lényegével.



10. javaslat: 104/2006.(IV.28.)Korm. rend. a jogosultság szabályairól

A Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara névjegyzékében szereplő építményekkel kapcsolatos tervezési, szakértői tevékenységet végzők jogosultságát szabályozó fenti rendeletbe kell a tűzvédelmi tervezői-szakértői tevékenységet is beilleszteni, akár az épületenergetikai szakértők mintájára, miszerint létezik a szakterületen korlátozott körű szakértés. Ennek általános szabályai alapján a jövőre nézve a később kifejtettek szerint lehetne tűzvédelmi tervezői/szakértői engedélyt kérni, a szerzett jogok megtartása mellett. Ezen túl az alábbi pontokban javasolunk módosítást.

a/ tűzvédelmi tervezés/szakértés,

b/ tervellenőrzés,

c / a szakmai idő számítására vonatkozó szabályok összehangolása,

d/ soron kívüli eljárás lehetőségének biztosítása,

e/ a névjegyzéki törlés, figyelmeztetés szabályainak pontosítása,

f/ összeférhetetlenségi szabályok felállítása.


Szerzett jogok kezelése

a.) Átmeneti szabályok (a tűzvédelmi tervezői/szakértői tevékenységről)

b.) Kamarai névjegyzéki bejegyzés érvényessége



11. javaslat: 244/2006.(XII.5.)Korm. rend. az ép. műsz. ell., valamint a felelős műsz. vezetői jogosultság szabályairól

A rendelet alapvetően nem rossz, de előzetesen javasoljuk az alábbi néhány pontosítást.

a) soron kívüli eljárás lehetőségének biztosítása,

b) a névjegyzéki törlés, figyelmeztetés szabályainak pontosítása, az eljáró titkár konkrét megnevezése,

c) a táj- és kertépítész felsőfokú végzettségű személyek számára történő szakmagyakorlás lehetővé tétele.



12. javaslat: 46/2000.(VII.21.)FVM. rend. a kamarák, valamint az ép.felügyeleti szervek által lefolytatott egyes eljárások igazg .szolg. díjáról

A rendelet módosításához az alábbiakat javasoljuk.

a/ a rendelet összehangolása, korszerűsítése a megváltozott névjegyzéki szabályokkal, az Étv.-be foglalt új díjfajtákkal,

b/ tételes díjak meghatározása: pl. az egyéb általános célú hatósági bizonyítvány kiállításához, a kérelmező által igényelt soron kívüli eljáráshoz,

c/ a díj felhasználásával, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos szabályok pontosítása,

d/ a rendeletben nem szabályozott kérdésekben – mentességek – konkrét utalás az Itv. alkalmazandó szabályaira

e/ a mellékletben megjelölt bankszámla számok aktualizálása.



13. javaslat: 253/1997.(XII.20.) Korm. rend. (OTÉK)

Széleskörű véleménykérés folyik. Egyes pontokon már most tudottan szükségesnek tartjuk a módosítást ill. kiegészítést, így:

- a szintterületi mutató országos szabályozása és az ezzel összefüggő fogalmak újragondolása,
- a zárt égésterű gázkészülékek homlokzati kivezetésének kérdésköre.
- az építménymagasság, épületmagasság,
- szintterületi mutató pontos meghatározása,
- építmény- és épületmagasság pontos meghatározása.



14. javaslat: az Európai Parlament és a Tanács rendelete az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról

Javaslattervezet
a European Heritage …

… piacra bocsátásának harmonizált feltételei.

A teljes rendeletmódosítás javaslatát elkészítettük és már elküldtük az EU-nak és a NÉT-nek.
 
admin 2009-01-22   (10)
A Budapesti Építész Kamara eddig beérkezett egyéni elképzelés:


Erhardt Gábor

Én eredetileg az 1. és a 3. számú csoportba jelentkeztem. Az azóta eltelt idő arra késztetett, hogy vállalt feladataimat csökkentve csak a 3. számú munkacsoport munkájában vegyek részt. Abban viszont szívesen.

Magam tíz éve praktizáló építész vagyok, munkáim (és publikációim) jelentős része Tokaj-Hegyaljához kötődik. Oda tervezünk (munkatársammal Salamin Ferenccel) a terület adottságaihoz illeszkedően leginkább borászati, vagy vendégfogadó épületeket. Sok települési önkormányzattal is kapcsolatban vagyunk, bár nekik leginkább csak pályázati terveket gyártunk, ugyanis az utóbbi időben a tervezési munka gyökeresen átalakult a fejlesztési pénzek pályázati odaítélése miatt. Az Országépítő című folyóirat legutóbbi száma leközölte egy írásomat, amely az emiatti tervezési (és életvezetési) anomáliákról szól. E cikk kapcsán a Kossuth Rádió egy szerkesztője is készített velem egy húsz perces interjút, amelyben megemlítésre került az építész tervezés adminisztrációs terheinek folyamatos növekedése, illetve a pályázati mechanizmus kiforratlansága, aminek igen gyakran az építészek isszák meg a levét.

Én magam szívesen részt vennék egy olyan munkafolyamatban, ahol egy nagy tekintéllyel rendelkező építész vezetése mellett áttekintésre kerülne a tervfajták tartalmát meghatározó és befolyásoló összes rendelet, jogszabály. Szívesen vállalkoznék e jogszabályok egyfajta összehangolására, építészbaráttá tételére.
Különösen fontosnak tartom a fent említett pályázati tervek tartalmának meghatározását, illetve az építési tevékenységgel járó pályázatok lebonyolításának átgondolását (határidők, beadandó tervek részletezettsége, a mellékelendő költségvetések alapossága, stb.).
Fontosnak tartom a munkacsoport hierarchikus felépítését, a vezetést és részfeladatok kiosztását a megfelelő emberre kell bízni. Én magam nem hiszek a hozzászólások parttalangyűjtésében és közhírré tételében, amennyiben ez a konkrét munkavégzés helyett történik.

A fentieket összegezve, amennyiben kialakul egy tettrekész csapat, abban szívesen részt vennék, ahogy részt vettem éveken keresztül a Kós Károly Egyesülés Vándoriskolájának vezetésében, illetve a továbbképzési rendelet végrehajtására (még ha elkésetten is) összehívott ad hoc bizottság munkájában.
 
admin 2009-01-08   (9)
A Budapesti Építész Kamara eddig beérkezett egyéni elképzelés:

Yazici Sedat

A kamarai gyűlésen „TÖBB MINT KAMARA” című lapon szereplő stratégiai munkacsoportokból az első és a harmadik téma köre jelentkeztem. Mind a két témát fontosnak tartom, de mivel nagyon kevés tapasztalattal rendelkezem, kamara működésével kapcsolatban nem tartom magam alkalmasnak e témakörben javaslatok fogalmazására, inkább alkalmasnak tartom magam 3. témakörben való részvételre.

Miért is vállalkoztam erre a témára? Nagyon egyszerű a válaszom azért vállalkoztam, mert gyakorló építésztervező ként én és a kollégáim nap, mint nap, küzdünk olyan jellegű akadályokkal, amelyek nehezítik az egészséges tervezési folyamat végrehajtását. Néha nem csak nehezítik, hanem meg is akadályoznak a munkánkat. Szerintem a különböző- és közös problémák sokunk számára már ismert. Az lehet az oka, amiért ön és Bálint Imre kezdeményezték a különböző munkacsoportok felállítását.

„A kívánatos tervezési munka modellje” egy nagyon tág fogalom, amely sok komplex elem sokasága. Ezeket a fontos elemeket öt főcsoport alatt kezelném:

Nemzeti finanszírozási modell teremtése és folyamatos kezelése
Építészeti alkotás minőségének a folyamatos növelése
Jogszabályok folyamatos kezelése
Hatóság eljárási szabályok folyamatos kezelése
Szabályok betartása és betarttatásához megfelelő eszköztár teremtése, szabálytalanságok gyors és hatékony kezelése
A fönt felsorolt főcsoportokat sok alcsoportra bontva, megfelelő szakemberek bevonásával sok szakszerűen kidolgozott kis elem összhangba egyesítésével, talán sikerülhetne egy sokkal kellemesebb tervezési környezet teremtése. A sok alcsoportról órákig lehetne írni, de ebben a fázisban talán erre nincs szükség. Inkább a célunk eléréséhez a szükséges eszköztár fogalmazása talán jelenleg fontosabb. Véleményem szerint első lépésként, egy szűk számú, de hatékonyan működő önkéntes csapat felállítására van szükség. Fontos, hogy a csapat tagok minden külső érdektől függetlenül, csak a szakmai erkölcs keretein belül önzetlenül, nem az egyéni érdekeket, hanem az egész építészeti társadalom érdekei szerint cselekedjenek.
 
admin 2009-01-08   (8)
A Budapesti Építész Kamara eddig beérkezett egyéni elképzelés:

Rész Attila

Mint előbbi levelemben írtam, egyik vesszőparipám az OTSZ bizonyos részeinek érthetővé és elérhetővé tétele a tervező építészek számára.

Ki akarom dolgozni azon tervezési segédletet, amely az egyes szerkezetek tűz-állósági határértékeit tartatalmazza - az EU-konform besorolások szerint- aktualizálva a jelenleg leggyakrabban használt szerkezetekre.

Ezt munkát egy-két kolléga bevonásával el lehet végezni, folyamatosan egyezetetve az ÉMI-vel + a tűzoltókkal, végül fel kell tenni az internetre

Megjegyzéseim

- személyes tapasztalatom szerint sem a tűzoltók, sem a jogszabályban nevesített - az adott szakterületen építésügyi-műszaki szakértői jogosultsággal rendelkező szakmagyakorlók, magyarul a tűzvédelmi szakértők sem rendelkeznek pontos ismeretekkel a szerkezetekről.

- egy kisebb munka honoráriuma nem fedezi a tűzvédelmi szakértő bevonásának költségeit, véleményem szerint az építésznek kell ezt munkarészt megoldani.

- személyes ismeretségi körömből igyekszem megoldani a közreműködőket.

- amennyiben ez a segédlet már létezik, légy szíves értesíts erről, keresek más hosznos és konkrét feladatot magamnak.
 
admin 2009-01-08   (7)
A Budapesti Építész Kamara eddig beérkezett egyéni elképzelés:

Morvay István

Stratégiai elképzeléseim most kezdenek körvonalazódni.

Alapjában véve nekem eddig sem volt különösebb gondom a Kamarával, ami természetesen nem jelenti azt, hogy nem lehetne jobban csinálni.

A stratégia első és legfontosabb ismérve a KÖVETKEZETESSÉG legyen. Ennyiben jó úton ját a vezetés.
Az ÖNKRITIKA minden bizonnyal szintén fontos, erre úgy érzem meg van a nyitottság.
Annyit vállaljon a Kamara, amennyire meg van a KÉPESSÉG. Nem lehet a szakma minden gondját felvállalni.
Fontos a jó KAPCSOLATÉPÍTÉS is. Eredményes stratégiát csak széles látószögből lehet végrehajtani.
Mindent a maga helyén kell KEZELNI. PL: Nem lehet túl sokat várni az interaktivitástól sem, az Építészfórumon sem az építészetről van szó, csupán a ráérő fórumozók önkifejezési kényszeréről.
A stratégiának SZAKÁGAZATSPECIFIKUSNAK kellene lennie. Problémáink nem egyformák, kivitelező, tervező, városépítész, tájépítész, belsős, vagy műemlékes egyaránt máshonnan látja a világot.
A megváltozott körülmények megváltozott kihívásaira, megváltozott REAGÁLÓKÉPESSÉG kívánatos. Ehhez innovatív megújulóképességre lenne szükség. Pl: a tervezési piac szűkül, a hatósági munka egyre bonyolultabb, a szakemberek átrétegződését mégsem lehet tapasztalni.
A szakmai PRESZTIZS emelésére csak akkor számíthatunk, ha az építésügy presztizsét is sikerül visszaállítani. Ma már nincs önálló ágazati képviselet sem, mi mégsem mehetünk külföldre a hét végén operálni, mint az orvosok java.
Bár a magyar ÉPÍTÉSZETI MINŐSÉG kérdései nem kifejezetten a Kamara profiljába tartoznak, úgy gondolom, hogy lehetne a tabuk ledöntése terén halovány kezdeményezéseket tenni az „udvari” építészet kritikája révén. Ide tartozik ugyanakkor a jó értelemben vett HAGYOMÁNYTISZTELET ápolása és értelmezése. A rosszul értelmezett divat tévedései, stílustalanságai a városképrombolás zsákutcájába visznek. Tanúi lehetünk egy új „posztszocreál” embertelen építészete megjelenésének, mely ugyanakkor minőségi, időtállósági problémákat i felvet. Állítsunk fel a konkrét múlt építészeti értékeinek katalogizálásával viszonyítási alapot, a szerves továbblépés érdekében.
Még számos ötletem lenne, de érvényesüljenek mások is.
 
admin 2009-01-08   (6)
A Budapesti Építész Kamara eddig beérkezett egyéni elképzelés:

Tímár Béla

Élve a \'kikényszerített\' válasz lehetőségével, elsőször röviden összefoglalnám az általam fontosabbnak tartott általános gondolatokat, amiket meghatározónak tartok a BÉK további tevékenységét illetően:
- mint ahogy ezzel hasonló gondolatokat megfogalmaztam az utolsó rendezvényen: a legfontosabbnak tartom a hosszú távú célok/érdekek helyes meghatározását (BÉK-szervezet, BÉK-tagok, \'MÉK\')
- majd ezek meghatározásából kvázi \'visszafelé\' levezetni az azonnali/rövid-távú/közép-távú/ teendőket/stb
- miért?, mert:
- (ma, vagy pár napig nem enni, nem inni, kibírható - ha az a cél, hogy utána tovább mehessen az élet)
- egy idő óta túl sokan a mai/holnapi \'betevőért\' - akár szándék nélkül is - ellehetetleníthetik a jövőt: mint ahogy láttuk sok másik hazai ágazatban megtörténve (mezőgazdaság, ipar, építőipar, szállítmányozás stb-stb), már egyre kevesebb a \'hazai\' szereplő
- ne higgyük azt, hogy a teljes tervezési vertikum nem kerülhet hasonló sorsra, vagy annak küszöbére
- (és ez ellen lenne mit tenni ...)
- ÉS: az épített \'világ\', a kultúr-környezet érdekében legyen hatékony a Kamara elsősorban - nem(csak) pro-forma működésében -, ezzel is példát mutatva és így támogatva tagságának aktív/alkotó tevékenységeit
- minden tervezőt /fmv-t/szakértőt (jószándékú, \'jogkövető\' tagot) támogasson a Kamara mindenkori célja/tevékenysége (a leendő tagokét is!!!, sőt szinte az övékét kiemelten)
- érdemi előrelépés legyen a legfontosabb stratégiai kérdésekben: BÉK-MÉK összhang, tényleges (lásd: \'miért-ek\').


A munkacsoportok tevékenységeivel kapcsolatos fontosabb gondolataim, nem feltétlenül fontossági sorrendekben:

- miért? \'vállalkoztam/jelentkeztem közreműködésre
- alapvetően a bevezetőben említett gondolatokból kiindulóan: ha valamit én is hozzátehetek mindezek érdekében, miért ne
- az eddigi sajátos élethelyzeteim adta \'szemléletmódok\' talán inspirálólag hathatnak azokra, akik nálam többet tehetnek az adott ügyekért
- emberinek és tisztának tartom a gondolatot: a munkacsoportokban való közreműködésre a tagság szinte \'általános felkérését\'

- a 3. munkacsoportban milyen témakörrel kapcsolatban lennének \'felvetéseim\':
- a jogszabály(alkotás)ok jelenlegi rendszerében nem mindig könnyű eligazodni, ezen kellene javítani: célszerűen meghatározott vezérelvek mentén rendezve azokat (a szükséges és elégséges elv betartása mentén)
- a sok érintett más ágazat jogszabályait is az előző elvek alapján \'összerendezetten\' kellene kezelni, illetve ezt elérendő hatni illetékesekre fontos
- és két konkrétum:
- az építési jogszabályokat úgy \'átalakítani\', hogy a szakmai, az épített kultúr-környezeti érdekeket szolgáló elemeit más jogszabályok ne \'írhassák felül\' (más, pl. gazdasági érdekek ne annulálják)
- a főépítészi pozíciókat (építési) jogszabályilag megerősíteni/támogatni az önkormányzati testületi szakmaiatlan \'túlhatalom\' legalább
részbeni enyhítésére


- a munkacsoportok tevékenységeit illetően miket tartok szükségesnek:
- legyen oda/visszacsatolás a többi munkacsoport témaköreit illetően - és az érintett témakörökben, ha kell, \'korrekció\'
- általánosságban a \'csoport-működésről\'-höz:
- érdemi, konstruktív, interaktív legyen a munka
- indokoltnak tűnik legalább hetente munkacsoport-találkozó (személyes)
- hatékony, gyakori véleménycsere/egyeztetés: egymás gondolatait serkentendő (ebben a vonatkozásban jó az el-levelezés is)
- kellő/hasznos dokumentálási rendszer kialakítása - szükséges és elégséges elv betartása, nem az öncélú \'dokumentál(gat)ás\' -
- rátermett team-vezetés megválasztása (a team és így munkájának/gondolatainak képviselete); csoport-munka kereteinek meghatározása
- a csoport-tagokon keresztül, szükség szerint \'külső\' gondolatok bevonása (több rendezvény tapasztalata - felszólalások - alapján érthető,
kikre gondolhatunk).
 
admin 2008-12-16   (5)
A Budapesti Építész Kamara eddig beérkezett egyéni elképzelés:

Fáy Piros

Örömmel látom, hogy a BÉK kitárta kapuit teljes tagsága részére, lehetőséget adva azon tagoknak is megnyilatkozni, akik éppenséggel nincsenek a küldöttek között, vagy egyéb kamarai tisztségi posztokon.
Időszerű egy gazdaságilag visszafogott időszakot arra kihasználni, hogy saját szakmánkon belül, tisztességes túlélési stratégiákon törjük a fejünket.
Akkor lenne hatékony a közös munka, ha gondolatainkkal a kamara munkáját segíthetnénk, ötleteket adva a sikeres előre haladás és érvényesülés rögös útján.
Magam a 3-as és 4-es csoportba jelentkeztem, de a többi témában is vannak érdeklődésem szerinti fejezetek, sőt az egyéb témában is lenne új téma… Ezért alább kifejtem a TÖBBÉK témákhoz szóló gondolataimat, ezzel remélve, hogy mégtöbBÉK lesz a végeredmény.
Véleményem szerint moderátor irányításával lenne célszerű tovább működnie a csoportoknak (kellenek csoportok?, vajon külön kell-e választani egy szakma összefüggő, egymásra épülő problémarendszerét?), aki a BÉK felé a legéletrevalóbb szisztémákat (stratégiákat) előterjeszti.
Gondolatok kiadott témák szerint:

3. A kívánatos (ideális) tervezési munka modellje
- az összes jellemző tervezésfajtára vonatkozóan (a megbízástól a „szerzői mű”-ig és annak első másolatáig; a megvalósult épületig; a megbízói-tervezési adatszolgáltatástól a használatbavételi engedélyig; az első rögzített tervtartalmaktól a végleges dokumentációk tartalmáig; a tervezést kísérő első konzultációktól a jogerős építési engedélyig)
A képzőművészeknél már működik, hogy a másodpéldányok és dokumentálási adóból összegyűjtött pénzt leosztják egyenlő arányban minden évben maguk között. Cseppben a tenger, de olyasmi érzés ez nekik, hogy mégis szükség van rájuk, megbecsüli őket az Ország.
Amikor megépül egy épületünk és az ingatlanná minősül a használatba vétel folytán, onnéttól kezdve illetékek és adók tárgyává is lesz. Szép munka lenne a Kamarától, ha kiharcolná, hogy ebből, vagy további valamennyi % az Államhoz befolyt összegből, a képzőművészekhez hasonlóan a Kamara visszaosztana egyenlő arányban tagjai között…azt hiszem ez esetben senki se bosszankodna azon, hogy milyen sokba van a kamarai tagdíj, pedig nem is dolgozik saját munkán, csak alkalmazott építészként.

Nincs ideális tervezési munka, csak szerencsétlen építész, aki szerencsésnek érezve magát, hogy ti. van munkája, túl akar élni úgy, hogy közben mindenkinek meg kell feleljen. Az egyetlen dolog, amibe kapaszkodhat, az, az a mentalitás, hogy a legapróbb munkát is azzal a gondossággal és gondolatisággal végzi, mintha élete legnagyobb megrendelését kapta volna. Egyébként meg sose lehet tudni…a többi az útókor dolga, ha nem bontják le előbb az összes házát…bár ez is egyfajta visszajelzés az utókortól.
- az ideális munkamodellt gátló jogszabályok, írott és íratlan szakmai körülmények
Természetesen a felesleges munka mindenkit bosszant, de ezt nem a jogszabályok, hanem a hivatalokban dolgozók tudnák ember-közelibbé tenni, például azzal, hogy az engedélyezési eljárást nem akasztanák felesleges körökkel, csak a saját érdekeiket védve egy esetleges későbbi eljárás kétes kimenetelétől félve (amikoris a másodfok elutasítja a határozatukat).
A jogszabályoknak sajátosságuk, hogy túlszabályoznak, de egyes telkeket ki lehetne tenni olyan „szabályozatlan” körülményeknek, hogy arra bármit lehessen tervezni, persze csak tervpályázat útján. Végülis, ha vannak olyan telkek, amiken tilos építkezni, kellene legyen olyan telek is ahol meg bármit lehet…Egyébként most is lehet bármit építeni, csak kinek van ideje kivárni a jogszabályok módosítását? Elavulnak a szándékok mire a módosítás megérkezne. És talán az épületek is, sajnos. Olyan jogszabály nem valószínű, hogy születik, hogy ha nagyon átütő, korszerű, és népszerű épület terveztetik, akkor az legyen akármilyen szabály a területen felülírhatóvá lesz e nagyon jó tervvel, és annak nagyon magas szintű kivitelezésével.
- a módosítandó jogszabályok köre
papírtakarékos, elektronikus dokumentálás és ügyintézés irányába mutató változások…
- a kívánatos jogszabálytartalmak
Ezeket olyan fórumon kellene megbeszélni, ami az összes tervező számára elérhető.
A kötelező kreditpontos oktatásokat nem csak a statikus oktatás szintjén kellene megrendezni, hanem éppen az ilyen mobilis témákban, mint a jogszabályok módosítása, alkotása. A részvevő tervezők ilyen módon megismerhetnék a készülő jogszabályokat, és így elejét vennék annak, hogy „évekig” elavult jogszabályokból dolgozzanak, vagy legalábbis ráaludjanak egy készülő jogszabály kijövetelére valamilyen nagyobb tervezési munkánál. Nagyon fontos érdekünk tudni arról, hogy mi fog megváltozni, és még szerencsésebb az, ha ezekbe a változásokba tevékeny építészként ötletgazdái lehetnénk bizonyos részeknek.
 
admin 2008-12-15   (4)
A Budapesti Építész Kamara eddig beérkezett egyéni elképzelés:

Várhidi Éva
Pótküldött É1/01-0800

Várhidi Éva pótküldött, kvázi-kamarai alapító tag vagyok, 61 éves. 1991-től leszázalékolt, de 2005-ig aktív tervező,. Ebből következik, hogy 3 éve szinte egy vonalat sem húztam, 3 ok miatt:
1.) az Építtetőim elszegényedtek
2.) a Kft., ahol külsősként doklgoztam, élet-halaál harcát vívja a fennmaradásáért
3.) amikor lehetett volna, nem állt módomban megtanulni a számítógépes tervezést.

I. Vállalkozásom oka: nem akarok végleg elszakadni a szakmától.

II.
1./ Legfontosabbnak az építési és egyéb hatóságok elszemtetlendését érzem, hogy pojácának nézik a tervezőt, annak ellenére, hogy szakmailag sokszor a töredékét sem tudják nyújtani, a mi tudásunknak.

2./ Állandóan minden szabályt, rendeletet megváltoztatnak, hogy minél többen adjuk fel, a rettenetes mennyiségű adminisztráció miatt, a tervezést.

3./ Aggályosnak érzem, a fiatalok és az egész tagság nevében, azt a létszámot, amely minden évben kiáramlik az egyetemről, és egyéb iskolákból. Sokan vagyunk \"eszkimók\"!

4./ Tűrhetetlennek tartom a jelenlegi fizetési \"fegyelmet\", amelyben teljesen ki vagyunk szolgáltatva az Építtető hangulatának! A suszter és a varónő előre kérheti a pénzt a munkájáért? Mi meg, milliós értékek létrehozójaként a nagy semmit kapjuk? Ezért lenne AZ ÉRDEKKÉPVISELET a legfontosabb, hogy végre az Építész jól jöjjön ki anyagilag is a megbízásból, az erkölcsi siker mellett! Ha itt kapnánk segítséget a Kamarától, mindjárt aktívizálná magát az eddig passzív tagság is!

III. Helyesnek tartom a vezető témafelelősök kijelölését, és nem túl nagy létszámú, de minél lelkesebb tagokból álló programcsoportok létrehozását, önkénes alapon.
 
admin 2008-12-11   (3)
A Budapesti Építész Kamarába eddig beérkezett egyéni elképzelés:


Benczúr László


A kívánatos (ideális) tervezési munka modellje, valamint
A tervezési munka díjazása és a tervszolgáltatások tartalma



Az összes tervezési fázis közül manapság csak az építési engedélyezési tervekből ismerhetjük meg a tervező elképzelését utána már csak a végeredményt,- az épületet.
A minőségi tervezés egyik fontos eleme – visszaemlékezve a tervező intézeti tervtanácsokra- a szakma képviselőinek a terv nyilvános , rajzban és szavakban elmondott bemutatása.
Szemben az intézményi közös érdekkel , ma a szakma többi szereplőjét a konkurenciára tekintve
semmi érdekre nem tud hivatkozni, hogy egy másik tervező terve mellé álljon, hacsak azért nem , mert a szakma presztizsét komolyan veszi, így fontos a számára hogy más is a minőséget helyezze mindenek elé.
Az időhiánnyal küzdő tervezőt a különböző feladatok , a munka készültségi állapota , de bizonyos szemérem is a nyilvánosságtól elriasztja.
Mindezek feloldása kamarai és szakmai-barátsági segítséggel lehetséges lehet.

1.) Vázlatterv készítés
A tervező a legsérülékenyebb a koncepció terv készítés során, melynek sok összetevője van:
- még nem kíván a nyilvánosság elé lépni, hiszen még saját maga számára is megválaszolatlanul, hagy kérdéseket.
- még nem kíván a nyilvánosság elé lépni, hiszen az elképzeléseivel bárki visszaélhet.
- Még nem tud a nyilvánosság elé lépni, hiszen megrendelője a legtöbb esetben még nem tartja azt időszerűnek és a megjelenést tiltja.

- Megoldandó feladat:
Hogyan tud a kamara a tervező mögé állni és védelmet nyújtani a tervezés ezen időszakában?
Lehet-e látatlanban egy készülő tervezési munkára valamilyen védő biztosítékot
adni (például egy egyszerű regisztrációs bejegyezés formájában?)

2.) Engedélyezési terv

- A tervek tervtanácsokban többnyire megjelennek.
Első alkalom, hogy a terv nyilvánosságra kerül.
- Szükséges lenne, hogy a tervtanácsok utalják a Budapesti Építészeti központ nagyobb nyilvánossága elé azokat a terveket, amelyek arra érdemesek, vagy amelyek várhatóan vitára adnak okot.

3.) Kiviteli terv

- A tervezésben résztvevő szakágak is kapjanak nyilvánosságot, hiszen az épület az ő munkájukkal válik ( vagy nem ) egységes egésszé.
Elsősorban a belsőépítész és kertész bemutatás fontosságára utalok.
De minden társtervező, aki az építész elképzelését erősíteni akarja a speciális megoldásaival , a nyilvánosságra léphet.
Adjon a Fuga nekik is lehetőséget a megmutatkozásra.

4.) Hogyan lehetséges megnyilvánulásra bírni a még nyilvánosság elé nem jelentkező tervezőket?

- Közbeszerzéses munkák.
Csak pályázat útján lehessen megbízást kapni.
A pályázatok bemutatása kötelező legyen.
Minden tervfázis után ki kelljen lépni a nyilvánosság elé.

- Pályázat útján elnyert nem közbeszerzéses munkák.
A pályázatok bemutatása kötelező legyen.
Ajánlott minden tervfázis után a nyilvánosság elé lépni.

- Egyszeri megbízás útján elnyert tervezési munka.
Az engedélyezési tervkészítés előtti szakaszban- csak abban az esetben lehet nyilvánosság elé hívni a tervezőt, ha terv pozitív értékeinek bemutatása a cél és a nyilvános bemutatás nem a tervtanács metodikáját követi.
A nyilvánosság elé lépés nem lehet kötelező jellegű.

5.) Kapjanak nagyobb kamarai védelmet a nyilvánosság elé hozott tervezési munkák.

Ez akkor lehetséges, ha minden munkafázist regisztrálhatóvá teszünk.
A munka regisztráció csak egy adminisztratív gesztus, egyszerűen végezhető mechanikus művelet. ( bejelentés alapján kapott regisztrációs szám )
A nyilvánosság elé hozott tervek felkért szakértők és minden jelenlévő véleményezésével minősítést kaphatnának. (Nagy valószínűséggel csak a tervezők által jónak ítélt terveik kerülnének bemutatásra.)

6.) A laikus érdeklődők

Igen szükséges, hogy a laikusok építészeti értékítélete kialakuljon és növekedjen. Ehhez jó lehetőség a tervek nyilvános bemutatása. Természetesen ez esetben kerülni kellene a terv feletti szakmai vitát.
Egy tervbemutató keretében csak a tervezők számoljanak be a felvetett kérdésekről és az azokra adott válaszokról.

7.) Munkaszerzési küzdelmeink

- Minden megkeresés után a tervezés megkötött szerződés alapján kezdődhet.
- A szerződést tervezési ajánlat előzi meg.
Az ajánlat készítéséért még senki sem tudott egy mérnöknapot sem elszámolni- pedig sokszor több napos munka-.
- Amennyiben kötelezővé tehető, hogy az adott feladatra megfogalmazott vázlat az ajánlat melléklete legyen, annak ellenértékét a megrendelő az ajánlat átvételekor ki kell, hogy fizesse.
A vázlattervek készítésére kötött díj szabható – akár a kamarai díjszabás épületfajtáinak besorolásával (pl.: 1-től 10 mérnöknap)
Az ajánlat mellékletét képező vázlattervre érvényes a szerzői jogi oltalom.
 
admin 2008-12-11   (2)
A Budapesti Építész Kamarába eddig beérkezett egyéni elképzelés:

Schőmer Dávid
építész

1. Tervfajták rendszere
A jelenleg általánosan használt tanulmány (előkészítő), építési engedélyezési és kiviteli tervek hármas egységének felülvizsgálata szükséges.
Az építési engedélybirtokában az építtetők – talán nem is helytelenül – sok esetben tender tervet rendelnek a tervezőtől, melyben nem a konkrét anyagokat, hanem követelményeket fogalmaznak meg az épületszerkezetekkel kapcsolatban. Ennek a gondolkodásmódnak véleményem szerint helye lenne az építési engedélyezési eljárásban, hiszen jól tudjuk, sok esetben nem az engedélyezési tervekben szereplő anyagok és szerkezetek kerülnek beépítésre a kivitelezések során. Az eltérés sokszor a tervmódosítás határán mozog, vagy túllépi, de általában az építéshatóság és az építtető közös megelégedésére az engedélyezési tervmódosítás már nem történik meg.
Tehát itt a tervezői felelősségével a tervezőnek kellene meghatározni – amennyiben szükséges - a szerkezeteket és követelményrendszereket.

2. Építési engedélyezési tervdokumentációk tartalma
A 37/2007. sz. ÖTM rendelet tartalmi követelményeit pedig alapvetően csökkenteni kellene. Jelenleg olyan dokumentációt kell összeállítani a tervezőnek, amely birtokában az építési előadó a helyszín teljes ismerete nélkül, az íróasztal mögül – természetesen a szakhatóságok sokszor értelmetlen bevonása mellett – tudja elbírálni a tervet. Ami még kiábrándítóbb, hogy általában a tervtanácsok is ilyen tartalmú terveket kérnek be véleményezésre. Ez véleményem szerint szakmai nonszensz.
Utolsó gondolat az épületek hőtechnikai méretezése. A jelenlegi gyakorlat tarthatatlan, melyben a tervezőnek olyan számítást kell mellékelnie, melyet általában sem ő, sem az építési előadó nem ért. Viszont könnyebbség, hogy az elbíráló nem tud olyan szakhatósághoz vagy egyéb szervezethez fordulni, amely segíteni tudná a munkáját. Így állítom, hogy a tervezők jó része, egyszer elkészített hőtechnikai számítását másolgatja, néhány paraméter változtatása mellett.
Ez egy olyan probléma, melyet a kamara remekül tudna feloldani egy, a tervezők munkáját CD lemezen kiadott és a hatóságok által is elfogadott számítás segítségével.
Első nekifutásra ezek a gondolatok fogalmazódtak meg bennem.
 
  A kívánatos (ideális) tervezési munka modellje (3. mcs.)    (21)   
 
Magyar Építész Kamara honlapja FUGA Budapesti Építészeti Központ epiteszforum.hu Építész Továbbképző MÉK Választás 2017 BÉK Nívódíja 2017 BÉK Nívódíja 2016 BÉK Nívódíja 2015