Budapesti Építész Kamara 1088 Budapest Ötpacsirta u. 2. Tel.: 1/318-2444 Fax: 1/338-2775
  e-mail: bek@t-online.hu




K e r e s é s
 
 
F ó r u m
 
 
G a l é r i a
 
 
A l k o t á s ok
 
 
S a j t ó l á d a
 
 
K é r d é s e k -
v á l a s z o k
 
 
H o n l a p -
t é r k é p
F ó r u m bejelentkezés: regisztráció:
témacsoportok legfrissebb témák legnépszerűbb témák  
 
  A tervező védelme (a tervező-megbízó viszonyban) (2. mcs.)    (12)     
 
admin 2009-05-07   (13)
Összefoglaló a TÖBBÉK 2.sz munkacsoport 2009. április 22-én tartott negyedik megbeszéléséről

Márton István, Nagy Andrea, Somogyi Tamás és Fáy Piros tudtak eljönni.

Jelenleg a tervező védettsége elsősorban azon múlik, hogy milyen szerződést tud kötni. A jó szerződésben a Tervező és a Megrendelő egyaránt védett.

A megbeszélés általánosan foglalkozott a szerződésekkel, bár az MÉK5-ös, egyszerű szerződés nyomán indultunk el.
Miután mindössze 4 mcsoport tag jelent meg, kérjük azokat, akik nem tudtak eljönni, hogy írásban segítsék munkánkat hasznos hozzászólásokkal az aktuális témához:
- a MÉK1-5 mintaszerződések mennyiben alkalmasak érdekeink védelmére a Megrendelő érdeksérelme nélkül. Mik azok a pontok amik még hiányoznak esetleg.
- Szerződés javasolt mellékletei: tervezési program, tervtartalom, ingatlannal kapcsolatos előzetes vizsgálatok eredményének dokumentációja. További javaslatokat várunk.
- Az útmutató jogilag megalapozottá teszi a szerződéseket, ki tudnánk-e egészíteni szakmai „jótanácsokkal”? Esetleg ezek a szakmai útmutatások a szerződés elengedhetetlen mellékleteihez kapcsolódnának.

Dr. Gáts Andreának összegyűjtöttünk pár kérdést, ezekhez várunk továbbiakat a tagok részéről.
- A vállalási tételeknél minden szakági munkarészt az építész készít, arra jogosultsággal rendelkező szakági tervező bevonásával, lehetne-e ezt árnyaltabban fogalmazni: nem építész készíti, hanem építész készítteti a feladat volumenéhez igazodó jogosultsággal rendelkező szakági altervezővel?
- A határidők nehezen tarthatók fixen egy olyan tervezésnél, ahol engedélyre kell várni, hogyan határozhatjuk meg előre dátumszerűen? Csak emiatt számos alkalommal lehetne szerződést módosítani.
- A tervezői felelősség biztosítás megléte a mi érdekünk, nem biztos, hogy azt az építtetőre kell bízni, hogy legyen-e egy munkánál. Azt azonban jó tisztázni előre, hogy milyen mértékűre tart igényt.
- Számszerűsített tételek szerkeszthetősége:
o szállítás darabszáma a különböző tervfázisokban eltérő, erre külön alpontok lehetnének-e?
o vállalt kötbér mértéke szerkeszthető formája.
- Bírálati terv fogalma (munkaközi végállapot), példányszáma, a bírálat megérkezésének határideje, észrevételek átvezetésének határidői.
- Hogyan érvényesíthető, vállalható felelősség, ha építtető egyes szakági munkarészek elkészíttetését másra kívánja bízni (nem ad generál megbízást)? Ugyanakkor az ÉTV alapján súlyos felelősségünk a megfelelő szakági tervező kiválasztása, és munkájuk felügyelete. Természetesen a határidők ez esetben kétségesen tarthatók.
- A tervezői nyilatkozat kifizetés utáni kiadása a több hetes átutalások miatt nehezen tartható, különösen egy engedélyterv kapcsán.
- Készül-e olyan mintaszerződés, ami alvállalkozói munkára szól:
o építész szakágként pl. út, vagy vasúti beruházás kapcsán, ahol a magasépítés elenyésző? Ez esetben milyen felelősségi kör ruházható ránk?
o Feldolgozói munkára (két építésziroda között)?
Van-e olyan eset, mikor az építész nem felel az összes szakági munkarészért?

Következő alkalommal Dr. Gáts Andrea lesz a vendégünk. A kérdéseinket előzetesen elküldöm Neki e-mailen, azokról és a mintaszerződések kialakulásáról, véleményezéséről tart nekünk beszámolót. Andreával és a BÉK-el egyeztetett időpont: 2009.05.05. kedd, 16 óra Építészek Székháza.

Összeállította: Fáy Piros
 
admin 2009-04-21   (12)
Összefoglaló a TÖBBÉK 2.sz munkacsoport 2009. április 8-án tartott harmadik megbeszéléséről

Dobó János DLA, Fábián László, Jávor Endre, Kiskarándi Nánási Ilona, Szebeni András, Nagy Andrea, Vámossy István és Fáy Piros tudtak eljönni.

Felmerült, hogy csatlakoznánk a 4-es munkacsoporthoz, tekintve a felvetődő témák egymásra fedését. Páran nehezményezték a csatlakozást, így az önkéntes maradt (4-es mcs. következő ülés 2009.04.15.szerda 15 óra Építészek Háza, Ötpacsirta u. 2. kistárgyaló).
A 4-es csoport témája az eredeti stratégia indító szerint: A tervezési munka díjazásának és a tervszolgáltatások tartalmainak összekapcsolása (védekezés az áralku ellen), az egyes díjtételek és tervtartalmak egymáshoz rendelése (az összes tervfajtára vonatkozóan), az „alá-ajánlás” elleni védekezés módszerei (esetleges kamarai eljárások meghatározása) és működtetése, a szakmai minőségvédelem eszközei (minden tervszakaszban) és ennek működtetése.

A 2-es csoport eredeti témája „A tervező védelme” (a tervező-megbízó viszonyban), díjazási vitákban, terv alkalmassági vitákban, tervezésetikai vitákban. Ennek érdekében Kamarai szolgáltatás szervezése, működtetése (Küldötti munkacsoportok által, a közreműködést kérő díjazásvállalásával). Cél: a „kötelező” díjazás hiányának enyhítése, mindennapi gyakorlattá váló szolgáltatás fenntartása. A Kamara megkerülhetetlen tényezője lehessen a tervező-megbízó viszonynak.

Alapvető kérdés, hogy a Kamara mint köztestület miként tud szolgáltatást nyújtani?

A csoport megbeszéléseken három fő téma jelenik meg folyamatosan:
1. a DÍJ, minimál-díj kérdése, tervezői verseny (ez a 4-es munkacsoport témája!)
2. MINŐSÉG, minőségbiztosítás (mitől jó egy terv), tervtartalom és kidolgozottság, minőség ellenőrzés módjai (Tervtanács, Kamarai Biztos, Tervellenőr). (Ez is a 4-es munkacsoport témája!)
3. SZERZŐDÉS, milyen a jó szerződés, lehet-e a kamarán keresztül? Milyen jogszabályi háttér szükséges a kamarán keresztül való szerződés megteremtéséhez? Elegendő-e a tagok önkéntes szándéka? A Kamara szolgáltathat-e ilyen jelleggel?

Mónus János azzal indította útjára a csoportunkat, hogy a kamarán keresztül való szerződés lehetőségét vizsgáljuk meg, hogyan érhető ez el. Ennek megalapozására érkezett a takarékszövetkezet ötlete; a szerződések pénzügyi folyamatait szabályozó szervezetként. Ezen belül lehetne fenntartani egy jogi csoportot, ami a szerződéseket írja. A tagdíj is értelmét veszti, mert annyi amennyi a munkánk egy bizonyos százalékban kifejezhető része. Nyugdíjbiztosítást is nyújthatna. Eltér István levele alapján, ez eleve konszolidálásra van ítélve (pedig még nincs is). Valószínű túl nagy a kockázata annak, hogy szétrabolják na nem a szakmai, kamarai, hanem a pénzügyi részvevők, amint ezt a Képzőművészeti Alappal is megtették a kilencvenes években.
Hosszútávú cél a kamarán keresztül való szerződés lehetőségének megteremtése. Első lépésként önkéntesen legyen erre mód, mert nagyobb, kockázatosabb munkáknál a tervező védelme így lenne garantálható. Ez a szerződések számában se mutatna kezelhetetlen nagyságrendet.

Jelenleg a tervező védettsége elsősorban azon múlik, hogy milyen szerződést tud kötni. A jó szerződésben a Tervező és a Megrendelő egyaránt védett.

A 2-es munkacsoport áprilisi témája a jelenlegi MÉK szerződésminták és útmutató megismerése, megvizsgálása. Javasolt jogász részvétele egy-egy megbeszélésen.
A MÉK mintaszerződései:
http://www.mek.hu/media/szerzodesminta/MEK01-2009z.doc
http://www.mek.hu/media/szerzodesminta/MEK02-2009z.doc
http://www.mek.hu/media/szerzodesminta/MEK03-2009z.doc
http://www.mek.hu/media/szerzodesminta/MEK04-2009.doc
http://www.mek.hu/media/szerzodesminta/MEK05-2009.doc
a legfontosabb az útmutató, mely egy igen alapos leírás a szerződéseink és működésünk Magyarországi jogi alapjáról (kész jogszabálygyűjtemény, a PTK-tól az OTÉK-on át a Szerzőjogi TV-ig):
http://www.mek.hu/media/szerzodesminta/MEK-UTMUTATO.pdf

Következő alkalommal (2 hét múlva), átbeszéljük a mintaszerződéseket, kérdéseket fogalmazunk meg, amiket a rákövetkező alkalommal meghívott kamarai jogásznak teszünk fel. Reméljük sikerül Dr. Gáts Andreát meghívnunk, miután ő az, aki jogászként részt vett a MÉK mintaszerződések megírásában.


Összeállította: Fáy Piros
 
admin 2009-04-01   (11)
Beszámoló a TÖBBÉK 2.sz munkacsoport munkájáról, 2009. március hónapban

„A tervező védelme” (a tervező-megbízó viszonyban)
-díjazási vitákban
-terv alkalmassági vitákban
-tervezésetikai vitákban
Kamarai szolgáltatás szervezése, működtetése (Küldötti munkacsoportok által, a közreműködést kérő díjazásvállalásával)
Cél: a „kötelező” díjazás hiányának enyhítése, mindennapi gyakorlattá váló szolgáltatás fenntartása.
A Kamara megkerülhetetlen tényezője lehessen a tervező-megbízó viszonynak.

Egyértelmű álláspontunk, hogy a minőség kellene versenyhelyzetet teremtsen. Azzal, hogy a Kamarai díjszabás melléklete lesz a lépték és kidolgozottság szintjének meghatározása (a 37/2007. (XII.13.) ÖTM rendelet 5.sz. melléklet I/11. pont felhatalmazása alapján), áttételesen kötelezővé lehetne tenni a díjszámítási táblázat szerinti százalékos arányokat.

Jól kell szerződni:
A Kamarai szerződésminták alapján való leszerződés egyben jogi garanciát kéne teremtsen arra, hogy ha vita van a Kamara és jogi képviselője a tervező mögé tud állni. Természetesen díjazás ellenében.

Kamarán keresztül való szerződés:
Mindenki egyetért, hogy ezzel nagyobb biztosíték lenne a pénzügyi teljesítés. Sokan félnek a szerződés szabadságának sérülésétől. Pénzügyi oldalról egy bank jellegű intézet képzelhető el, ám ennek gondolata Eltér István szerint a mai helyzetben nonszensz. Március 19-én kaptam Dulácska Zsolttól egy beszkennelt újságcikket a Mérnökújságból, melyben dr. Kiss Jenő is egy (befektető-fejlesztő) bankrendszerről beszél, ami a kivitelező cégek közötti körbetartozást orvosolná.

A használatbavételi eljárásban való részvételünk több szempontból sürgető: a tervező nyilatkozatot hogyan adhatjuk ki felelősen, ha nem vagyunk ott az átadáskor és nem tudjuk felelősen jelezni ha eltérést tapasztalunk? A tervező-megbízó viszony utolsó lehetősége, hogy rendezze sorait (pénzügyileg és terv-tervező alkalmasságilag). Eltér István jelezte, hogy ezt kéne petícióval támogatni…

A tervező védelme nem csak a Kamara részéről merült fel (azaz a Kamara milyen eszközökkel védheti tagjait), hanem a társadalom oldaláról is, azaz miként óvható meg a társadalom, Kamarán keresztül a felkészületlen tervezőktől. Ez nemcsak alkalmassági, hanem egyben etikai kérdés is. Itt van nagy jelentőssége a küldötti munkacsoportok részvételének a hatósági munkában. A hatósági felügyeleti rendszerben résztvevő kamarai küldöttek, díjazás ellenében, előminősítés jelleggel kiszűrhetnék az alkalmatlan terveket, segítenék a reménytelibb tervek alkalmassá tételét javaslatokkal.
Ugyanígy a várostervezés kapcsán is jó lenne lehetőséget teremteni a szabályozatlanságok felfedésére mielőtt életbe lépnének a szabályozási tervek.
A kiviteli tervek vonatkozásában a tervellenőr szerepe már létező fogalom, egyes esetekben ez kötelező is. És a végső állomás a használatbavételi eljárás…

Minőségbiztosításunk alapja lehetne egy pontrendszer, ami a tervek alkalmassága alapján rangsorolná a tervezőket, a fenti folyamat állomásain egyenként. Ebben a folyamatban az összes résztvevőnek lehetőséget kellene teremteni arra, hogy értékelje a tervező munkáját (kamara a hatósági felügyeleti rendszer előminősítése által, tervtanács, építéshatóság, szakhatóságok, tervellenőr, építésfelügyelet, megrendelő). A minőség így „mérhető” lenne, a versenyhelyzet megteremtésére.

Tisztelettel: Fáy Piros, koordinátor
Budapest, 2009. március 31.
 
admin 2009-03-25   (10)
Kedves Kollégák!

Gondolatok címszavakban indító beszélgetésünk kapcsán

Dénes kérdésére reagálva „Milyen védelmet várunk a kamarától?”:

Pályázatok, közbeszerzések kapcsán – a formai okokra hivatkozott kizárások automatikus felülvizsgálata (hajmeresztő dolgok miatt zárnak ki pályázókat számos esetben)
A kinemfizetés – hosszan taglalható lenne, felveti többek között a kamarán keresztüli szerződés és a használatbavételi eljárásban szereplésünk kérdését (ennek a témának legszebb példái, amikor az önkormányzatok nem, vagy csak késve fizetnek)
A sokszor elhangzott az erősen nyomott árszint, amin csak a társadalmi elfogadottság, megítélés és az ominózus minimál tervezési díj változtathat
A nem összehasonlítható tartalmú tervezési ajánlatok alapján történő indokolatlan elutasítás – erre véleményem szerint alkalmas lehet egy kamarai adatlap, amin a kötelező és egyéb tartalmak pontosíthatók (részletes ajánlat)
Generáltervezői felelősség kontra szakági tervezői felelősség
Fizetési határidők: jogszabályban maximalizálnám a teljesítés igazolását követő 30 napon belüli fizetési kötelezettséget
Az előző témával összefügg a mennyiségi teljesítés igazolásának kiadása (tervszállítással egy időben) és kérdésköre: ennek kötelezővé tétele üdvös lenne, hiszen innen számítható a fizetési határidő
Építés hatóságok szerepének tisztázása: kooperatív együttműködés lenne szükséges (számos esetben minden előzetes jelzés nélkül történik az engedélykérelmek elutasítása, új eljárásra kényszerítéssel) – a telefon használatát erősíteném a hivatalok munkamódszerében, sokat spórolnánk (szabályozás)
A szakhatósági egyeztetések során kiadott nyilatkozatok, emlékeztetők az engedélyezési eljárás során semmiféle kötelezően betartandó érvényességgel nem bírnak: az egyszer már leegyeztetett, jóváhagyott, további kikötésekkel nem szigorított véleményezések a hatóságokat is kötelezzék valamire….
Nem az épül vagy nem úgy, ahogy terveztük témakör: számon kérhető legyen az épületen a terv, végső kontrollként itt említendő meg a használatbavételi eljárás során a tervezők szerepe, szereptelensége: a tervező hozzájárulása legyen szükséges az engedély megadásához, ez akár még meghatározott kötelező díjjal is bírhatna (akár egy hatóságnál, az eljárás szereplőjeként)
A kötelező tervtári példány leadását is díjfizetéshez kötném, amit a megrendelő (akár fix) áron fizetne költségtérítésként a tervezőnek, így helyére kerülhetne az az ellentmondás ami abban rejlik, hogy a tervező köteles ingyen adatot szolgáltatni valakinek, de ahhoz az adathoz később már csak díj ellenében juthat hozzá
A kamarai mintaszerződés további fejlesztését javasolnám, ami egészen vagy részben kötelező tartalma lenne a tervezési szerződéseknek. Tehát: legyen a szerződéseknek minimális tartalmi követelménye
A minimál tervezési díj mintájára elképzelhetőnek tartok egy tervezési volumenhez mért minimális tervezési határidő szabályozást is, ami legdurvábban közbeszerzési ügyeknél csapódik le (évekig tart a pályázat kiírása, és csak a tervezésre nem jut idő)

Szóljatok hozzá, bele…

Somogyi Tamás
Bp., 2009-03-10
 
admin 2009-03-25   (9)
Tervezői válasz a TÖBBÉK 2-es m.cs. első megbeszélésén felvetődő kérdésekhez
(Fáy Piros, Budapest, 2009.03.08.)

1. MILYEN VÉDELMET KÍVÁNUNK A KAMARÁTÓL?

Jogbiztonságot:
A szabályozott keretek között való munka fontos, de éppen olyan fontos, hogy ez állandósuljon, biztos kiindulási pont legyen, akár egy szabályozási terv, amiről tudni lehet, hogy meddig van érvényben.
A jogszabály módosítások gyakorisága 5 év legyen (ez egybeesik a kötelező oktatásunk gyakoriságával), azaz új jogszabály kijövetele után 1év múlva kerüljenek bele a javítások, de utána 4évig legyen érvényben további módosítás nélkül. A tervezési munka megköveteli a jogszabályok folyamatos figyelését, de a jelenlegi dinamikus változások követhetetlenek: munkáinkat folyamatosan újra kell tervezzük az új, vagy éppen módosult jogszabályoknak való megfeleltetés érdekében, ez tervezői felelősségünk. Ugyanakkor így könnyen elvész a tervek lírai lényege, a művesség, az épület minőségére rányomja bélyegét a kényszer, az eredeti koncepció esetlegesen értelmetlenné válik.
Törvényi előírásokkal való élés lehetőségét használja ki a Kamara:
Új rendszer megalapozására.
Hatékony állásfoglalások érdekeink védelmében: folyamatosan kellene élnünk tudni vele, elkerülendő a félreértéseket. Minden fórumon (főépítésztől a tervtanácson át az önkormányzati előadóig, szakhatóságig). Tervezői nyilatkozat szigorú előírásainak akkor van értelme, ha mögötte állnak ezek az állásfoglalások, amiket nem az építéshatóságnak adnak, hanem a tervezőnek. Egyenlőre a hatóságok nem veszik komolyan a tervezőt, nincs bizalom, és nincs megbecsülésünk, mert ha a munkánkat a legnagyobb gondossággal is végezzük, semmiből nem áll szabálytalannak, nem megfelelőnek, településképbe nem illeszthetőnek nyilvánítaniuk egy engedélytervet miután többszöri egyeztetések eredményeképpen leteszi az ember az asztalukra.

ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉSÜNK ÚTJAI

Minimál tervezési díj. Versenyhivatal: miként maradunk versenyben?
Szerződés kötelező elemei: mit, milyen léptékű munkarészeket kell a tervezési munka minimálisan tartalmazzon (Kamara írja! elő jogszabályi felhatalmazással + jogszabályok).
4-es munkacsoportban elindult ennek „összeírása”. A probléma három rétegű:
1.díjszámítás (generál árajánlat milyen szakágakat tartalmaz, mennyire részletes a szolgáltatás tartalma)
2.milyen szakágakat szükséges bevonni (ez legtöbbször menet közben derül ki)
3.milyen terveket szolgáltatunk szakáganként (mi az, ami feltétlen szükséges, mi az, ami javasolt).
A munkánk jellegéből adódóan véleményem szerint NEM lehet MINTA TARTALOM alapján adni ajánlatot. Ahogy a mintatervek sőt, minta csomópontok se érnek sokat (korlátozzák a tervezői ötleteket), úgy a minőség rovására menne, ha ragaszkodnánk a szigorú megfogalmazásokhoz (milyen szakágak, milyen tervrészek, milyen kidolgozással szükségesek). Minden tervezési helyszín rejteget meglepetéseket, ezért rugalmasnak kell lenni, de nem a saját bőrünkre (pótmunka).

Azt lenne érdemes leszabályozni, hogy listát kelljen arról készíteni, hogy az ajánlat milyen- szakágakat, - terveket, -léptékű megoldásokat tartalmaz!
Ez lenne maga a versenyhelyzetet teremtő lista, beárazva az összehasonlíthatóság végett az egyes „tételeket”.
Mint amikor a kivitelező ajánlatot ad egy beruházás megvalósítására költségvetési kiírás alapján.
Közbeszerzésnél kifejezetten egy ilyen listára adott ár alapján lehetne eldönteni, hogy ki ad kedvezőbb tervezői ajánlatot (persze, csak ha a listát a kiírás tartalmazza).
És akkor a pótmunkáink is elszámolhatóak lehetnének (közbeszerzéseknél más forrásból)!
A tervezési program kötelezően kiegészülhetne egy ilyen szakági és tervlistával, mindegyikhez kell építész segítség a beruházónak, tehát ezért már lehessen díjazást kérni (pl. épületenergetikának is van előírt bár rettenetesen alacsony értéke).

Használatbavételi engedély során ügyfél legyen a tervező is. Folyamatos tervezői felügyelet szükséges hozzá, tervező döntései az eltérésről nyomon követhetők, az elkészült épület tervezői felelőssége fenntartható. Cserében ez az utolsó lehetőségünk a tervezési díjak rendezésére.

SPANYOL KAMARA módszere, azaz a kamarán keresztül való leszerződés előnyei, hátrányai. Képzőművészeti Alapnál évtizedekig működött; tapasztalatok: plakát már az utcán volt, mire kifizették a grafikust.

Spanyol kamara, spanyol viasza Magyar Kamrára vonatkoztatva:

KAMARAI SZOLGÁLTATÓK TAKARÉKSZÖVETKEZETE (TAKARÉKBANKJA)
(KASZA  BANK) gondolatvázlat

Hatékony érdekérvényesítésünket a tőkén keresztül tudjuk elérni, ennek törvényes, ellenőrizhető, lehetséges formája: egy kamarai takarékbank illetve takarékszövetkezet alapítása (törzstőke erőtől függően, de továbbiakban csak bankként említve).

Zárt részvénytársaság, részvényesek a kamarai tagok:
Részvétel, nem kötelező, de aki nem akar ezen keresztül az nem lehet teljeskörű szolgáltató (ahogy a szabvány sem kötelező, de aki nem tartja be annak bizonyítania kell, hogy azzal egyenértékű szolgáltatást nyújt).
Alapító tagok: Magyar Építészek Kamarája és a többi csatlakozni kívánó kamarák (minimálisan jó lenne a Mérnök Kamarával közösen). Utólag is lehetne csatlakozni, attól függően, hogy mennyire globális a szándék. Alább csak a tervezői kamara szerepkörét részletezem.
„Fiókbankok”: az egyes kamarák és területi szervezeteik.

Tőkeerő többrétegűsége:
fizikai tőke (beruházói befizetések, tervezők betétei, utóbbi nem kötelező, de javasolt az eredményesebb működés érdekében), szellemi tőke (folyamatos tervezői háttér, termelő és munkaerő).
Szokatlanság: ágazati munkára épülő pénzintézet (nem csak a pénz termeli a tőkét), a mai piacgazdasági-fogyasztóösztönző talmi értékrenden ez túlmutat.

Munkafolyamat:
megbízásra való leszerződés (kamarai tag hozza a megbízást), a bank leszerződik fix áron, (megrendelő kérésének megfelelő) fix szolgáltatásra, fix határidőre, az elkészült munkát a bank minőség ellenőrzi, és átadja a megrendelőnek, aki már megrendeléskor befizette a szolgáltatás díját. A befizetett összeg kamata míg a terv készül a bankot illetné.
A kamarai szolgáltatással (esetünkben ez a tervezés) egybekötött bank nem több, mint egy hitelfolyósítás: szellemi tőke kihelyezés, a legbiztosabb helyre, a tagok felé.
Bank is legyen érdekelt, hogy a munkák elkészüljenek idejében, elfogadható minőségben (ne akarjon üldögélni a tervezési díjon).
Bankfelügyeleti ellenőrző bizottság: mutyizások, korrupció ellehetetlenítésére.

Hosszú távú elképzelésként, önfinanszírozó, társadalmi feladatokat ellátó:
A kamarai tagdíj szükségtelenné válik, automatikusan a tagok által elvégzett munka tőkeigényének függvénye.
Biztosítás, önsegélyezés: tagok által előfinanszírozható szolgáltatások, pl. felelősség biztosítás, magán nyugdíjbiztosítás, szociális ellátó feladatok (diákhitel, ösztöndíjak, nyugdíjak).

Szociális feladatok:
Alacsony jövedelműek családi lakóházától az eladósodott önkormányzatok szabályozási tervéig. Alacsony jövedelműek engedélyköteles felújítási munkáihoz nyújtható tervezői segítség, banki finanszírozással (ez lehet hitel is adott esetben, vagy humanistább államilag finanszírozott pl. szocpolból). Oktatás közép és alsófokon támogatása, kivitelezésben dolgozó szakik (középfokú vizsgával rendelkezők) szakmai továbbképzése (ez az alapja a munkáink megértésre találására).

Milyen jogszabályi háttér szükséges megteremtéséhez?
-Állam legyen érdekelt abban, hogy egy ágazat saját lábára akar állni (pénzügyi önkormányzás).
-Milyen előnyöket és hátrányokat tartogat egy pénzpiaci működés?
-Hogyan kerülhetjük el az állami pénzintézetek kifosztott sorsát? Milyen ellenőrző rendszer szükséges hozzá, hogy stabil működésű legyen?

Tervezői szabadság megőrzése az ideális munka fényében: előre tisztázott feltételekkel való tervezés!

Beruházás előkészítő feladatok a banki (kamarai) szolgáltatás részeként:
-Településtervező adatszolgáltatása, Főépítész hivatalos véleménye (kérések a beruházással kapcsolatban), Építéshatóság előzetes tájékoztatása, kiket fog bevonni szakhatóságként állásfoglalás, KVSZ kivonatolás adott telekre vonatkoztatva,
-jogszabálygyűjtés, létező érvényben lévő jogszabályok összegyűjtése a telek és beruházás funkciója kapcsán (jogi szakokleveles mérnökök)
-jogszabályok érvényessége: a banki beruházás előkészítő munka szerződéskötésekor érvénybe lévők vonatkozzanak a teljes beruházás megvalósulásáig!!! Tervezhetőség!
-beruházás mérföldkő határidői.
-tervezési program összeállítása Tervezővel közösen.
-Tervezési szerződés megkötése, tervezési díj elhelyezése a kamarai bankban.

Állásfoglalások kérése szakhatóságoktól, tervtanácstól, építéshatóságtól vázlatterv alapján (érdemes lenne a vázlatterv fogalmát definiálni, mert sokan sokfélét értenek alatta).

Engedélyezési, bejelentési, kiviteli dokumentáció elkészítése adott határidőre, tervezői nyilatkozat érvényesítése: egyeztetett tervek, illetve kiviteli terv esetén az engedélytervhez képest eltéréssel (hol, miért), vagy eltérés nélkül.

Használatba vételi engedély: épület minősítése (energetikai, élettartami, értékvédelmi).
 
admin 2009-03-25   (8)
„ Milyen védelmet várunk a Kamarától?”


Bevezető gondolatok:

Örömmel vettük a BÉK kezdeményezését, hogy a kamarai tagok aktív munkáját katalizátorként felhasználva együtt határozzuk meg, mit, hogyan kéne csinálni!

Mert a Kamara így működik, és annyit ér, amennyit tagjai dolgoznak és tesznek. Félreértés ne essék: a Kamara nem szakszervezet. A „VÉDELEM” csak nagyon szűk szegmense feladatának. Mert nem csak azt kell védeni, akit hajmeresztő dolgok miatt kizárnak. Hanem éppen azokat, akiket nem zártak ki, illetve a szakmát és a tervpályázati rendszert.

Kérdés: mi a fontosabb? Vegyük sorra:

oKIZÁRÁSOK: Nagyon pontosan elemeztük a pécsi (EKF) pályázatok óta milyen („hajmeresztő”) kizárások voltak, készült csomagolás, csomagoláson lévő név és cím, lezárt boríték, amelyben nem voltak felsorolva a tervezők, lezáratlan boríték, teljes stáblista a műleírásban, hiányzott egy utcakép, hiányzott a műleírás, hiányzott a helyiséglista, a CD-ken rajta volt a tervezők cégének a neve (6 pályamű) stb. Ezek mind előfordultak. A legtöbb a CD-k miatt volt, ezért a Kamara a Budapest Szíve tervpályázat óta minden pályázatnál megköveteli, hogy a CD-t zárt borítékban kelljen betenni. A CD-khez ragaszkodunk az utólagos archiválás miatt. A többi kizárást indokoltnak tartottuk. (még több kizárás fordult elő az ún. „NYILATKOZATOK” hiánya miatt a szegedi tervpályázatnál. Erről még nem írunk, mert a kiíróval való tárgyalások folyamatban vannak.)

oKI NEM FIZETÉS: Ez tényleg súlyos probléma. A Kamarán keresztüli szerződés (spanyol modell) bevezetését támogatjuk, és jónak tartjuk. Kísérletképpen bevezetésének nem lenne akadálya, de tagjaink többsége ezzel nem értett egyet. Addig is részben hatékony forma a „FEKETE LISTA”, amelyet alkalmazunk, de csak tagjaink töredéke veszi igénybe, pedig a kivitelezőktől a bankszektorig számtalan helyen alkalmazzák! A használatbavételi eljárásnál való szereplésünk a legfontosabb. Sajnos a minisztériumi jogalkotók jelentik a legfőbb akadályt, és többszöri kezdeményezésünkre is minden alkalommal határozottan elutasítják kérelmünket. Na, erre kéne ezer aláírásos petíció, nem pedig a 277/2008-as „TERVTÁRI” rendelet ellen. Azt már a Kamara intézi hatékonyan.

oNYOMOTT ÁRSZINT: Egyetértünk, küzdünk, de eddig még csak az „IRREÁLISAN ALACSONY ÁR” fogalmát tudtuk elfogadtatni (Kbt. 2008. április 1-jétől érvényes törvény 86§-ában!), ami még fél sikernek sem mondható, pusztán több a semminél.

oTERVEZÉSI AJÁNLATOK: A javasolt kamarai adatlap elképzelhető, de ez nyilván minden feladatnál más és más. A tervdokumentációk tartalmi követelményeire van kormányrendelet. Ebben lehetne szabályozni a minimális kötelező elemeket.

oGENERÁLTERVEZŐI FELELŐSSÉG: Nem értem a problémát! Ez a kérdés teljesen tiszta számomra. Véleményem szerint nagyon pontosan szétválasztható a felelős építésztervező, a felelős statikus- vagy gépésztervező, valamint a generáltervező felelőssége. Mindenki a saját szakágáért felelős, a generáltervező pedig ezek összhangjáért. Kizárt, hogy egy statikai számítási hibáért a generáltervezőt is elmarasztalnák, különösen akkor, ha pl. tervellenőrök is közreműködtek. De ha ez nem így van, akkor ezt a kérdéskört teljes mértékben felülvizsgáljuk.

oFIZETÉSI HATÁRIDŐK: Államcsőd-közeli helyzetben egy kicsit illuzórikus olyan jogszabályokat hozni, ami biztosan nem tartható. Egy jó hír ezzel kapcsolatban, hogy a Kamara hasonló jellegű követelésére így néz ki, hogy bevezetik a 30 napos kötelezettséget az állami kifizetéseknél. Úgyhogy ha mégsem fizet, az állam kamatot fog fizetni (mint az APEH).

oTELJESÍTÉS-IGAZOLÁS: Ez jó, csak nem sokat ér.

oEGYÜTTMŰKÖDÉS: Az építésügyi hatóságok általában szakma- és kamaraellenesek. Tisztelet a kivételnek. Tapasztalatunk szerint tisztességes esetben csak és kizárólag a személyes jó kapcsolatok segítenek ezen az áldatlan helyzeten. Fontosnak tartanám, hogy minden építési (műszaki) osztály, főépítész kamarai tag legyen! (50%-os tagdíjjal, aki nem tervez.)

oHASZNÁLATBAVÉTELI ENGEDÉLY: Egyetértek, lásd 2. pont!

oTERVTÁR: Kamaránk kezdeményezte a Miniszternél az egész rendelet visszavonását, mert nem csak a „díj” kérdéses. Április 10-ig ha nem vonják vissza, aznap fordulunk az Alkotmánybírósághoz, mert több ponton alkotmányellenes is.

oMINTASZERZŐDÉS: A javaslatot megvizsgáljuk.

oMINIMÁLIS TERVEZÉSI HATÁRIDŐ: Ezt nem könnyű szabályozni, de ha van rá jó javaslat, azt megvizsgáljuk.

A T. P. előkészítése soha nem tart évekig. Legfeljebb hónapokig. A tervezésre pedig annyi időt hagynak (hagyunk), amennyit az európai országokban szokás! Eddig 90 nap volt az átlagos, most 60 nap. Szerintünk ez bőven elegendő, inkább a munkák mennyiségét kell radikálisan csökkenteni.
Erről a kérdésről az a matekpélda jut eszembe, hogyha egy nő egy gyereket kilenc hónap alatt hoz világra, akkor kilenc nő egy gyereket hány hónap alatt szül?

Utóirat:
Most természetesen csak kamarai tagként, építészként szóltam hozzá, bele… De a végleges javaslataitokat kivétel nélkül megvizsgálja az elnökség vagy az illetékes bizottság, szakértői csoport.

Megköszönve javaslataitokat, további eredményes, jó munkát kívánok.


Budapest, 2009. március 24.


Eltér István
 
admin 2009-03-25   (7)
TÖBBÉK 2. MUNKACSOPORT

/válasz Fáy Piros 2009.03.08. levelére/


1.Milyen védelmet kívánunk a Kamarától?


Rendszabályok:

-Egyetértünk az állásponttal, de nem tudunk róla, hogy bármely ország kamarája képes lenne beleszólni a törvényhozásba.

- Az 1908-as tervpályázati rendeletet olvasva kiderül, hogy a magyar nyelv sokkal többet változott 100 év alatt, mint a rendelet.


1.Minden zsüritagnak esküt kellett tennie.

2.Ha az első díjas tervező nem kapta meg a megbízást, akkor járt neki még egyszer (fájdalomdíjként?) az I. díj összege.
Én mindkettőt visszaállítanám. Egyébként a rendelet szinte szó szerint ugyanaz. Ebből is látszik, hogy a mai tervpályázati rendelet 137/2004 nagyon jó.

Állásfoglalások: szinte naponta adunk ki állásfoglalást azok számára, akik kérnek.

Minimál tervezői díj: Ez automatikusan idővel be fog következni. Harcolni nem tudunk érte, az állandó GVH-i fenyegetettség miatt. Nem kockáztathatjuk még egyszer a tagság pénzét.

Mintatervek, mintacsomópontok: Most nem készülnek, mert a minisztériumtól nem kaptunk rá pénzt. Viszont szükségesnek tartjuk pusztán tájékoztató jelleggel. Ez semmilyen építési (gondolati – tervezői) szabályzatot nem korlátoz. Ismerve általában a beadott tervek katasztrofális minőségét, mi szükségesnek tartjuk.

Használatbavételi engedély: Egyetértünk.

Takarékbank: Érdekes ötlet, Németországban, Spanyolországban működik.
Kíváncsi lennék azonban, hogy ki működtetné a bankot? Ki konszolidálná a mostani csődhelyzetben? Gyanítom, hogy senki.


Eltér István
 
admin 2009-03-10   (6)
Összefoglaló
a TÖBBÉK 2.sz munkacsoport 2009. március 3-án tartott első megbeszéléséről


Mónus János alelnök megnyitotta a második munkacsoport első személyes fórumnapját. Rövid gondolatébresztőjének lényege a Spanyol Kamara érdekérvényesítő rendszerének bemutatása volt, mint a munkacsoport egyik legfontosabb elérendő célkitűzésének definiálása.

A munkacsoport tagjai ezt elfogadták, hosszú távú célként elkezdik megvizsgálni lehetőségét a jelenlegi jogrendszerben (milyen jogi környezet szükséges megteremtéséhez), a különböző munka nagyságok és a „megrendelők” függvényében (közbeszerzés, állami/önkormányzati megrendelés, pályázatok, magánbefektetők, magáncélú beruházók).

A megbeszélés folyamatos visszatérő témája a használatba vételi engedély során ügyfélként való fellebbezési jogunk hiányának problémahalmaza, mint többek között a tervtől való eltérés tervezői felelősség kifejezésének és az esetlegesen kifizetetlen tervezési munkák utolsó érdekérvényesítő pontja.

Rövidtávú feladatunk, 2009. március. 12-ig alábbi témákban kifejteni gondolatainkat, tapasztalatainkat, érthető, átlátható formában:

1. MILYEN VÉDELMET KÍVÁNUNK A KAMARÁTÓL?

2. ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉSÜNK ÚTJAI
Minimál tervezési díj. Versenyhivatal: miként maradunk versenyben?
Szerződés kötelező elemei: mit, milyen léptékű munkarészeket kell a tervezési munka minimálisan tartalmazzon (Kamara írja! elő jogszabályi felhatalmazással + jogszabályok).

3. SPANYOL KAMARA módszere, azaz a kamarán keresztül való leszerződés előnyei, hátrányai. Képzőművészeti Alapnál évtizedekig működött; tapasztalatok.
Hogyan tudna ez ma Magyarországon működni?
A Tervező szabadsága miként nem sérülne?
Milyen előkészítő folyamatok szükségesek bevezetéséhez?
Milyen jogszabályi háttér szükséges megteremtéséhez?

Aki nem tud e-mailen keresztül kommunikálni, az postai úton küldi be a BÉKbe válaszát, mely egy link segítségével PDFben felkerül az e- fórumba.

Havi rendszerességgel összeülünk megvitatni az aktuális témákat. Következő élő fórumnap (é-fórum), március 23-27 között, elsősorban a hétfői nap lenne mindenkinek jó.

Következő alkalommal (március 23-27) javasolt fő téma:
Milyen előkészítő folyamatok szükségesek a kamarán keresztül való leszerződés rendszerének bevezetéséhez?

Áprilisra javasolt téma:
Milyen jogszabályi háttér szükséges a kamarán keresztül való leszerződés bevezetésének megteremtéséhez? Kívánatos meghívni rá egy kamarai jogászt.

Összeállította: Fáy Piros koordinátor
 
admin 2009-02-26   (5)
2. \"A tervező védelme\" (a tervező-megbízó viszonyban)

- Díjazási vitákban

- Terv alkalmassági vitákban

- Tervezésetikai vitákban

- Kamarai szolgáltatás szervezése, működtetése (Küldötti munkacsoportok által, a közreműködést kérő díjazásvállalásával)
- Cél: a \"kötelező\" díjazás hiányának enyhítése, mindennapi gyakorlattá váló szolgáltatás fenntartása.
A Kamara megkerülhetetlen tényezője lehessen a tervező-megbízó viszonynak.


A Budapesti Építész Kamarába eddig beérkezett jelentkezések alapján a munkacsoport koordinátorai és tagjai:

1. Fáy Piros koordinátor
2. Hegedűs Péter koordinátor

3. Barta Ottó
4. Bártfai-Szabó Gábor
5. Dobó János DLA
6. Eltér István
7. Fábián László
8. Janáky György
9. Jávor Endre
10 .Jeney Lajos DLA
11. Kiskarándi Nánásy Ilona
12. Kőnig Tamás DLA
13. Magyar Ádám
14. Magyari Éva
15. Márton István
16. Nagy Andrea
17. Patonai Dénes DLA
18. Pazár Béla
19. S. Zlamál Ilona
20. Somogyi Tamás
21. Szebeni András
22. Vámossy István
23. Varga Lea
24. Vonnák János
 
admin 2008-12-16   (3)
A Budapesti Építész Kamarába eddig beérkezett egyéni elképzelés:

Fáy Piros

Örömmel látom, hogy a BÉK kitárta kapuit teljes tagsága részére, lehetőséget adva azon tagoknak is megnyilatkozni, akik éppenséggel nincsenek a küldöttek között, vagy egyéb kamarai tisztségi posztokon.
Időszerű egy gazdaságilag visszafogott időszakot arra kihasználni, hogy saját szakmánkon belül, tisztességes túlélési stratégiákon törjük a fejünket.
Akkor lenne hatékony a közös munka, ha gondolatainkkal a kamara munkáját segíthetnénk, ötleteket adva a sikeres előre haladás és érvényesülés rögös útján.
Magam a 3-as és 4-es csoportba jelentkeztem, de a többi témában is vannak érdeklődésem szerinti fejezetek, sőt az egyéb témában is lenne új téma… Ezért alább kifejtem a TÖBBÉK témákhoz szóló gondolataimat, ezzel remélve, hogy mégtöbBÉK lesz a végeredmény.
Véleményem szerint moderátor irányításával lenne célszerű tovább működnie a csoportoknak (kellenek csoportok?, vajon külön kell-e választani egy szakma összefüggő, egymásra épülő problémarendszerét?), aki a BÉK felé a legéletrevalóbb szisztémákat (stratégiákat) előterjeszti.
Gondolatok kiadott témák szerint:

2. „A tervező védelme” (a tervező-megbízó viszonyban)
- díjazási vitákban
- terv alkalmassági vitákban
- tervezésetikai vitákban
Kamarai szolgáltatás szervezése, működtetése (Küldötti munkacsoportok által, a közreműködést kérő díjazásvállalásával)
Cél: a „kötelező” díjazás hiányának enyhítése, mindennapi gyakorlattá váló szolgáltatás fenntartása.
A Kamara megkerülhetetlen tényezője lehessen a tervező-megbízó viszonynak.
Minőségi ugrást jelentene mindenképpen, ha nem a pénz döntene egy munka elnyerésében, hanem az adott tervező munkákhoz, megrendelőhöz és a helyszínhez való viszonya, korrektsége. Miért lehet egyik szakmának fix ára, a másiknak meg nem? Orvosok és ügyvédek kamarája ezek szerint hatékonyabb? Miért nem legalább olyan fontos az országnak, hogy kultúrált környezetben éljen, mint az, hogy a jogügyletei és az egészsége kiszámítható keretek között maradjon?
Ugyanakkor az építészetet egyre kevésbé lehet különválasztani az összes, Mérnök Kamarát is érintő tervezési díjaktól. (Rengeteg kis munkát veszítettem azon, hogy teljeskörű árat adtam meg, pl. egy családi ház engedélytervéhez, olyan helyen, ahol tudott volt előre, hogy 8 szakág kell az engedélyhez – geodétától a kertészig.) Azt gondolom, úgy lenne korrekt az árat meghatározni, hogy abban benne van minden szakág, amennyire csak lehet. Gyakorlatban pedig, úgy lehet munkát szerezni, hogy az építészetre adunk árat, meg a három klasszikusra is, csak hamarjában jelezzük a Megrendelőnek, hogy ha tud olcsóbb szakágit bárkivel hajlandók vagyunk együtt dolgozni. Ez persze csak a saját munka minőségét garantálja, de a teljes épület tervét aligha.
Ezt a témát csakis a Mérnök Kamara közreműködésével együtt lehetne jó útra terelni. Hátha a két kamara, együtt, hatékonyabban képes „szégyenteljes, csúfos” megélhetési érdekeinket érvényesíteni a minőség magasztos oltára körül.
 
admin 2008-12-11   (2)
A Budapesti Építész Kamarába eddig beérkezett egyéni elképzelés:


Hegedűs Péter
mateszepitesz@chello.hu

„A tervező védelme” témakörben vállalok közreműködést, 12 év etikai bizottsági tagságom tapasztalatait hasznosítva.
A díjazási és terv-alkalmassági viták gyakran jelennek meg etikai köntösben, és erre utólag, az esetek túlnyomó többségében, a szerződés nélkül, vagy szóbeli megállapodás alapján-, ill. a nem kellő gondossággal készített, pongyola szerződések teremtenek lehetőséget. Az ilyen etikai ügyektől a Kamarához fordulók sokszor peres ügyük „alátámasztását” remélik, s nem az etikai „igazságtétel” vezérli őket.
A tervező az ilyen vitákban csak akkor védhető eredményesen, ha maga is gondot fordított arra, hogy részletes, alapos, mindenre kiterjedő írásos szerződést kössön, és azt be is tartotta. Ha nem enged az adóelkerülési/csökkentési lehetőséggel csábító, szóbeli megállapodást szorgalmazó megbízói szirénhangoknak. (Ilyenkor a tervezőt nemigen kell védeni; ritkán szorul rá, mert „nem fajul el az ügy”)

A díj vonatkozásában a kamarai ajánlott díjszámítás (folyamatban lévő bírósági döntéstől függően!) alapján kiszámított díjból jó elindulni, nevesítve az engedmény okát és mértékét.
A díjat javasolt mindig két részre bontva megadni;
- szerzői díj, és
- tervezői díj bontásban.
Ez a tervezés végösszegét és ÁFÁ-já nem befolyásolja, így a megbízók elfogadják.
E megoldás nem csak könyvelési előnyöket jelent(het), -a mindenkori jogszabályokkal összhangban-, de tervünk későbbi-, mások általi felhasználása esetén, már van egy-, a felek által elfogadott és nem vitatható szerzői díj!

A tervező védelmét tehát szerintem –a gondos munka mellett- az alapos és átgondolt tartalmú szerződés tudja biztosítani. Ha ez nincs meg, a kamara nem sokat tehet !
Nem hiszek az előre kidolgozott, szerződéses űrlapokban! Tapasztalatom szerint ez elkényelmesít, és elfedi a minden ügyben meglévő egyedi pontokat, melyek esetleg éppen lényegiek lehetnek. Jobbnak tartom a munkánként átgondolt, egyedileg összeállított szerződéseket (melyek összeállítása mögött persze egyre halmozódó saját tapasztalat áll).

Hogy a fentiek szerinti szerződéses munkavégzés fontosságáról hogyan győzhetők meg azon tagjaink, akiknél már n x „bejött” a „szóbeli szerződéssel” végzett munka – arra nincs receptem. Sajnos, más kárán nem tanulunk!
 
admin 2008-12-04   (1)
Díjazási vitákban

Terv alkalmassági vitákban

Tervezésetikai vitákban

Kamarai szolgáltatás szervezése, működtetése (Küldötti munkacsoportok által, a közreműködést kérő díjazásvállalásával)
Cél: a \"kötelező\" díjazás hiányának enyhítése, mindennapi gyakorlattá váló szolgáltatás fenntartása.
A Kamara megkerülhetetlen tényezője lehessen a tervező-megbízó viszonynak.
 
admin 2008-11-27   (A téma indító hozzászólása)
540
 
  A tervező védelme (a tervező-megbízó viszonyban) (2. mcs.)    (12)     
 
Magyar Építész Kamara honlapja FUGA Budapesti Építészeti Központ epiteszforum.hu Építész Továbbképző BÉK Nívódíja 2016 BÉK Nívódíja 2015