Budapesti Építész Kamara 1088 Budapest Ötpacsirta u. 2. Tel.: 1/318-2444 Fax: 1/338-2775
  e-mail: bek@t-online.hu




K e r e s é s
 
 
F ó r u m
 
 
G a l é r i a
 
 
A l k o t á s ok
 
 
S a j t ó l á d a
 
 
K é r d é s e k -
v á l a s z o k
 
 
H o n l a p -
t é r k é p
F ó r u m bejelentkezés: regisztráció:
témacsoportok legfrissebb témák legnépszerűbb témák  
 
  Budapesti Kamarai működésünk revíziója (1. mcs.)    (16)     
 
admin 2009-11-09   (18)

Rendszer és fogalom magyarázatai letölthetők:


rendszer
fogalom magyarázat

 
admin 2009-04-02   (17)

TÖBB MINT KAMARA : TÖBBÉK
1. Munkacsoport


A feladat:   Budapesti kamarai működésünk revíziója:
• A Budapesti Építész Kamara identitása 2008-ban, működésének jelenlegi (törvényileg meghatározott) korlátai és jövőbeni kívánatos határai
• működése „föderatív” jellegének újra értelmezése
• küldöttei, pótküldöttei szerepének kibővítése, a küldöttein keresztül élő kamara megteremtése
• küldöttértekezletek, küldötti munkacsoportok megszervezése (adott programok köré)

A munkacsoport működése:
• tagok:  a munkacsoporthoz jelentkezett küldöttek,    pótküldöttek (23 jelentkező, tényleges részvétel: 16   fő )
• kommunikáció:   heti rendszerességgel, személyes           kapcsolattartás és vita


A munkacsoport programja:

1. A kamara feladatainak konkrét megfogalmazása
• 1996/LVIII. évi Törvény területi kamarák feladataira vonatkozó paragrafusainak áttekintése
• BÉK Alapszabály feladatokra vonatkozó paragrafusainak áttekintése
• a jogszabályi háttér összevetése
• ellentmondások kiszűrése
• keretszabályozás tartalommal való megtöltése
• hiányosságok feltárása
• feladatmegosztás az építész szervezetek között
• a fentiek összegzésével a kamara feladatainak megfogalmazása


2. A kamara szervezeti felépítése a konkrét feladatok tükrében
• feladat – beszámolás - ellenőrzés

3. A megfelelő ember megtalálása a feladatokhoz   –  a választás
• tisztségviselők
• küldöttek
• munkacsoport vezetők


Beszámoló a munkacsoport eddig elvégzett munkájáról:
Az eddig elvégzett munka a munkacsoport programjának 1. pontjára, azaz a feladatok megfogalmazására szorítkozott. A feladatok rögzítése alapján kerül sor a 2. pontban megfogalmazott szervezeti átalakítási kérdésekre, ezt követően a megfelelő ember kiválasztásának módszerére, azaz a választási kérdésekre.
• A munkacsoport összehasonlító táblázatban részletesen elemezte a kamarai törvény és az Alapszabály összehasonlításával a BÉK jogszabályban meghatározott feladatait.
• Az elemzést a mellékelt táblázat mutatja be. A táblázat megtekinthető:
http://kalmi.info/~bek/bek/files/csatolt/BEK_feladatelemzes_20090325-vegleges.doc
• Az elemzés során megállapítást nyert fontosabb tennivalók:
Közfeladatok:
- a jogszabályi háttér bizonytalanságai,  ellentmondásossága miatt a jogalkotó felé előterjesztéseket, állásfoglalás-kéréseket kell megfogalmazni, egyeztetéseket kell tartani, állásfoglalásokat kell kiadni szakmai kérdésekben, ezzel is segítve a tagok munkáját.
- jogszabály értelmezéssel kell segíteni a kamara tagjait és az önkormányzatok, hatóságok munkáját, ezeket az Építészek Közlönyében nyilvánosságra kell hozni
- egyeztetést  kell kezdeményezni a Fővárossal, a kerületekkel, valamint egyéb szakhatósági szervekkel (KÖH) a fővárosi fejlesztésekről és egyéb építészeti koncepciókról
- gyakorolja a BVKSZ és az FSZKT-val kapcsolatos véleményezési jogát, vegyen rész ezek fejlesztésében
- az illetékes hatóságokkal a helyi önkormányzatokkal az együttműködés formáját és tartalmát rögzítő megállapodásokat kell kezdeményezni ( Alapszabály 7.§ 7. a) )
- ebben ki kell térni a kamara által nyújtott szolgáltatásokra, mint pl. a zsűrikben való részvétel, a kerületek közötti szakmai koordináció, a Városfejlesztési Bizottságokban való részvétel
- a hatóságok felől érkező észrevételeket, információkat a kamara megfelelő bizottságaihoz továbbítja
- az engedélyezési eljárások során a tagjai felől érkező panaszok kivizsgálásában vegyen részt a kamara
- kísérje figyelemmel a hatósági munka szabályszerűségét, jogszerűségét
- igénybevehető szolgáltatásként dolgozzon ki egy a szakmagyakorlási tevékenységre vonatkozó minőségirányítási eljárási rendet, ami viszonyítási alapként szolgálhat
- vállaljon igénybevehető szolgáltatásként tervellenőrzést
  - tervzsűri előtt
  - megrendelő felé


Ehhez szükséges tennivalók:
- megfontolandó egy Építésügyi Minisztérium létrehozásának sürgetése, a szakma érdekérvényesítése a politikában, a gazdaságban, a társadalomban
- a közfeladatok elvégzéséhez az állami költségvetésből hozzájárulást – fedezetet kell biztosíttatni
- építész tervezési díjszabás – szerzői jogdíj kérdései
 - minimál bér mintájára minimális díj megállapítása
 - tervek tartalma és a díjazás összefüggései
 - tervfajták kötelező tartalma
 - szerzői díj és személyes közreműködés
 - tervezési díjak behajtásában kamarai segítség


Érdekvédelmi feladatok
- a BÉK dolgozza ki a szakmai gyakorlaton résztvevők befogadásának rendszerét (start kártya, szakképzési hozzájárulás, igazolási rendszer, stb)
- dolgozza ki a rétegcsoportok érdekképviseletének rendszerét
 ( csoportok – érdekérvényesítés)


Önigazgatási feladatok
- a szervezetet össze kell hangolni a feladatokkal (2. feladat kapcsán kerül kibontásra)
- kamarai biztosi hatáskörök rögzítése (jogállása)
- fiatalok bevonása – tagjelölti státusz


Szolgáltatási feladatok
• tájékoztatás (10.§ 1.)
hírlap
web-lap – színes, információ-dús, lényegretörő
e-fórum
e-ügyintézés
• informálás  (10.§ 2.)
   ezt pontosan ki kell fejteni
 - külső információk
 önkormányzati döntések, bírósági eljárások, versenytárgyalások, tervpályázatok stb
 - belső információk
 fontos a belső kommunikáció, a BÉK honlapján rendszeresen legyen közzétéve mik az aktuális feladatok, kik, mely munkacsoportok foglalkoznak vele, az elvégzett feladatokról tájékoztatás, beszámoló
• tervellenőrzés
• jogi és adótanácsadói szolgáltatás
• tervezési díj behajtása

Általános javaslatok egyéb témákban:

1. A kamarai munka és a tagok érdekvédelmének hatékonyabbá tételéhez szükséges a tagság összetételének, szakmai tevékenységének, problémáinak ismerete. Ehhez szükség lenne egy „folyamatosan vezetett” kamarai statisztikára.
A mellékelt, javasolt kérdőívet 3-5 évenként ismételten le kellene kérdezni.
A kérdőív adatai alapján döntendő el, például, hogy a Kamara foglalkozik-e és milyen mélységben a gazdálkodó szervezetekkel.

2. 7.§ 7/a pontja szerint együttműködési megállapodást kell kötni az önkormányzatokkal. E megállapodások alapozzák meg, illetve fedik le a Kamarai Biztosok Hálózatának munkáját.

3. Tegyen lépéseket a Kamara az engedélyezési hatósági munka hosszadalmas határidejének lerövidítésében, legalább azon területeken, amelyekre ráhatása lehet. Ilyen a Tervzsűri átfutási ideje, a zsűri határozatainak kiadása.

4. Vizuális kultúra, nevelés elősegítésére:
• fényképpályázat középiskolásoknak, vagy nem építész-főiskolásoknak,
• oktatáshoz is felhasználható videó készítése egy-egy építészeti mű, egy-egy építész munkásságának feldolgozásával, egy-egy városrész ismertetésével,
• időszakosan legfeljebb egy órás városnézés szakelőadással laikusok részére.


Budapest, 2009. március 25.


        O.Ecker Judit
        koordinátor
  

 
admin 2009-03-10   (16)
Emlékeztető
a BÉK 1. sz. munkacsoportja
2009. március 9-én tartotta harmadik üléséről


A kitűzött négy témakör:

1. MÉK – BÉK (Területi kamarák) – MÉSZ feladatai és munkamegosztása
2. BÉK működése, szervezeti felépítése feladatai tükrében (Kamarai törvény, Alapszabály, feladatok)
3. Tervezési díjszabás
4. Külső-belső kommunikáció

1. pontját vitattuk meg

Majd Emődi-Kiss Tamás, a BÉK sajtóreferense számolt be a kamara kommunikációs stratégiájáról és tevékenységéről.

A következő ülésen: 2009. március 16. – 15 óra
a 2. pontot tekintjük át, melynek alapjául a
„Gondolatok a Budapesti Építész Kamara 2009. évi első elnökségi ülésére - stratégiai kérdések – elemzés
Alapszabály – kérdések - kamarai törvény (melléklet)
c. anyagot fogadták el a jelenlévők.

Kérek mindenkit, hogy lehetősége szerint a munkacsoport következő ülésére jöjjön el, miután március végére vállaltuk munkacsoportunk témakörével kapcsolatosan egy vázlat összeállítását.

Budapest, 2009. március 10.

Összeállította: O. Ecker Judit koordinátor
 
admin 2009-03-10   (15)
Emlékeztető
a TÖBB MINT KAMARA: TÖBBÉK
1.sz.munkacsoport
2009. március 2.-i ülésén elhangzottakról


A munkacsoport ülésén a hozzászólások alapján az alábbi négy témakör köré
csoportosultak az elvégzendő feladatok:

1. MÉK – BÉK (Területi kamarák) – MÉSZ feladatai és munkamegosztása
2. BÉK működése, szervezeti felépítése feladatai tükrében (Kamarai törvény, Alapszabály, feladatok)
3. Tervezési díjszabás
4. Külső-belső kommunikáció


Az egyes témakörökkel kapcsolatosan a teljesség igénye nélkül és felsorolás-szerűen az alábbi gondolatok vetődtek fel:

1. MÉK – BÉK (Területi kamarák) – MÉSZ feladatai és munkamegosztása

• feladatok és munkamegosztás tisztázása
• közfeladatok (állami , kv-i hozzájárulás)
• önigazgatási feladatok
• jogi feladatok – a kamarai érdekek markánsabb képviselete
• hogyan érhető el a vétójog szakmai jogszabályokkal kapcsolatosan
• műszaki feladatok
• építészeti tevékenység érdekképviselete
• egységes jogértelmezés, jogalkalmazás
• szakmai állásfoglalások
• Építésügyi Minisztérium hiánya a szakma tekintély-nemlétének bizonyítéka
• tagdíj kérdései
- jelenlegi tagdíj nem igazságos
- nem tudni mit kapnak érte a tagok
- munkák arányában meghatározott díj – kamarai biztosi hálózaton keresztül kontrollálhatók a munkák nagyságrendje
- alapdíj+szolgáltatásokért díj

2. BÉK működése, szervezeti felépítése feladatai tükrében (Kamarai törvény, Alapszabály, feladatok)

• a feladatoknak megfelelő szervezeti felépítés
• közfeladatok – állami kv-i hozzájárulás (forrást konkrét adónemekből?)
• ne csak az elnöknek és alelnöknek legyen programja, hanem a többi tisztségviselőnek is
• feladatok teljesítésének számonkérése, beszámolás
• választással kapcsolatos kérdések
• küldöttválasztás
• kiké a kamara? – tagsági kérdések
• kamarai biztosok hatásköre, kibővítés lehetőségei
• engedélyezési eljárásokban a kamara legyen „ügyfél”
• tervzsűrik helyzete: segítse a tervezők munkáját, legyen publikus
• tervpéldányok: digitális benyújtás – e-ügyintézés
• a tervekben lévő anyagfelhasználási minőség legyen kötelező érvényű
• fiatalok bevonása, feladatok, rendezvények
• FUGA helyzete
• Kht helyzete – drága programok
• alapszabály megfeleltetése az új szervezetnek
• komolyabb jogi képviselet
• közszereplésben ismert építészeket bevonni a köz érdekében

3. Tervezési díjszabás

• minimál bér mintájára minimális díj megállapítása
• tervek tartalma és a díjazás összefüggései
• tervfajták kötelező tartalma
• szerzői díj és személyes közreműködés
• tervezési díjak behajtásában kamarai segítség


4. Külső-belső kommunikáció

• Következő alkalommal meghallgatjuk Emődi Kiss Tamás sajtóreferens tájékoztatóját a külső-belső kommunikációs elképzelésekről


Következő ülés 2009. március 9. 15 óra.


Budapest, 2009. március 3.

összeállította: O. Ecker Judit koordinátor
 
admin 2009-02-26   (14)
1. Budapesti Kamarai működésünk revíziója:

- A Budapesti Építész Kamara identitása 2008 -ban, működésének jelenlegi (törvényileg meghatározott) korlátai és jövőbeni (kívánatos) határai.

- Működése \"föderatív\" jellegének újra értelmezése.

- Küldöttei, Pótküldöttei szerepének kibővítése, a Küldöttein keresztül élő Kamara megteremtése.

- Küldöttértekezletek, Küldötti munkacsoportok megszervezése (adott programok köré).


A Budapesti Építész Kamarába eddig beérkezett jelentkezések alapján a munkacsoport koordinátora és tagjai:

1. O. Ecker Judit koordinátor

2. Bajnai Gabriella
3. Bánáti Béla
4. Baranyai Balázs
5. Bardóczi Sándor Róbert
6. Emődi-Kiss Tamás
7. Fejes Mária Anna
8. Fekete László
9. Gábor Péter
10. Jávor Endre
11. Kapcsos András
12. Király Eszter Viktória
13. dr. Kiss Antalné Beöthy Mária
14. Dr. Kovács Ervinné
15. Kolossa József DLA
16. Magyar Zsuzsánna
17. Mészáros Erzsébet
18. Szojka Mariann Tünde
19. Szőke Zsuzsanna
20. Szűcsné Lukátsy Éva
21. Tatai Mária
22. Tihanyi Judit
23. Tokár György
24. Torday Krisztina
 
admin 2009-01-20   (11)
A Budapesti Építész Kamara eddig beérkezett egyéni elképzelés:


Tatai Mária

Elnézéseteket kell kérnem, hogy ezidáig hallgattam. Mentségemül csak annyit hoznék fel, hogy a november 11. óta eltelt időszak nagyon sok munkával telt el számomra (is).


A vállalásomról azonban mégsem felejtkeztem el, s ma végre addig jutottam, hogy jelentkezem.

Kérésetekre (már korábban) az 1. munkacsoportot jelöltem meg, vagyis a Budapesti Kamarai működésünk revízióját.


Mégpedig azért, mivel július 1-től a MÉK főtitkára vagyok, s ezzel egycsapásra felelős lettem nemcsak a MÉK titkárságának munkájáért, de a kamara számos egyéb feladatáért is. Ezáltal nemcsak a munkám és a kötelességeim növekedtek meg hirtelen, de lehetőségem nyílt az országos kamara megismerésére „belülről” is, valamint gyakorlatilag azonnal kapcsolatba kellett lépnem a területi kamarák tisztségviselőivel.


A BÉK-nek megalakulása óta tagja vagyok. Az egyetem után Buvátisként kezdtem (elsősorban kórháztervezésben dolgoztam), majd öt év után magántervezőként is bejegyeztettem magam. Az életrajzomat részleteiben most nem ismertetném, de tervezői munkám zömét a nagyobb léptékű tervek munkamenetében szerzett tapasztalatok után elsősorban az önálló, de kisebb tervek (főleg lakóházak) tették ki. Ezért azután a problémákat a „kistervezők” oldaláról mintegy „békaperspektívából” is megismerhettem. Most pedig főtitkárként a MÉK működésének, s ezzel együtt természetesen a MÉK és a területi kamarák együttes működésének ismerete belülről is lehetővé vált számomra. Jelenleg a főtitkári teendők napi ellátásán túl feladatomnak tartom a képességeim szerinti revíziót is, valamint a lehető legjobb működés irányába megtehető lépések megtalálását, elősegítését. Az építésztervező helyzetében és a kamarai főtitkár helyzetében megszerzett és folyamatosan gyarapodó ismereteimet és kapcsolataimat is szeretném a BÉK munkacsoportjában hasznosítani. Ezért ha megkésve is, de kérem, fogadjátok el jelentkezésemet az 1. számú munkacsoportba.
 
admin 2009-01-12   (10)

 


A Budapesti Építész Kamara eddig beérkezett egyéni elképzelés:

O. Ecker Judit


Alapelvek

a./ Definició

A stratégia cselekvések egy hosszabb távú terve egy bizonyos cél elérésé érdekében, ami gyakran az úgymond „győzelem” vagy probléma megoldás. Megkülönböztetjük a taktikától és az azonnali akcióktól, mivel a stratégia a cselekvések és azok végrehajtásához szükséges erőforrások biztosítását időben kiterjedten gondolkodva tervezi meg.

Mi a stratégia lényege? Helyes kérdésekre alapos, jól végiggondolt válaszok. 

Első lépések:
1/ Az alapkérdések megfogalmazása.
2./ Stratégiai felkészülés
• helyzetfelmérés
• legfontosabb problémák és feladatok megállapítása



b./ Stratégiai terv

Olyan lépések folyamata, amelynek során összhangba hozhatók a kamara célkitűzései, erőforrásai és piaci lehetőségei.
Célprioritások meghatározása
A célok elérését biztosító feladatok, feltételek ismeretében  rangsorolni kell a célokat, véglegesítve ezzel a megvalósítási időket, egyben lehetőséget teremtve az érvényes tervek összeállítására.

A rangsorolás szempontjai:
• sürgősség,
• hatás,
• hatáskör,
• erőforrás igény.



c./ Stratériai terv bevezetési folyamata
1. Változások forgatókönyvének elkészítése az elnökség számára, hogy a programot képviselhesse, kommunikálhassa minden tag felé.
2. Stratégia lefordítása az operatív működés nyelvére, hogy mindenki megértse.
3. Szervezet összehangolása a stratégiával, ami iránymutatást ad a „kapitányi hídtól a gépházig".
4. Stratégia végrehajtása mindennapi munkává váljon az egyének személyes hozzájárulásain keresztül.
5. Stratégia-végrehajtás folyamatos tevékenység legyen a szervezet tanulási és adaptációs képességei által.



Gondolatok és felvetések a Budapesti Építész Kamara stratégiai feladataihoz


A stratégia megvalósítása olyan folyamat, amelyben következetesen érvényesíteni kell az alapelveket és számos feladat összehangolt elvégzésére van szükség.

I. Az építészet általános érdekeinek érvényesítése

• Határozott gazdaságpolitikai szerepvállalás és fellépés, markánsabb érdekérvényesítés az objektivitás és a szakmaiság jegyében, a kamara politikailag semleges pályán tartása.

• A gazdaságpolitika formálása, befolyásolása, szakmai anyagokkal, elemzésekkel, gazdasági felmérésekkel, kutatásokkal.
Cél: a társadalmi párbeszéd elősegítése, az együttműködési csatornák bővítése. Önálló kezdeményezéseken, kamarai akciókon keresztül az építészeti értékek megvédése és megteremtése érdekében sürgős dekrétumok előkészítése, valamennyi érintett partner bevonásával.

• A konstruktív társadalmi-gazdasági párbeszéd intézményrendszerének és működésének fejlesztése, együttműködési rendszerrel támogatott közös munka a párbeszéd szereplőivel.

• Az építészek sikeres európai uniós integrálódásának elősegítése, versenyképességének erősítése, lobbi tevékenység folytatása az Unió, a
bizottságok és egyéb uniós fórumok szintjén.
A versenyképesség erősítésének lehetséges eszközei: informálás, piacelemzés, szakképzés és oktatás, e-tanulás;;
A kamarának jól informáltnak, lobbi-képesnek kell lennie. A cél az, hogy az építészek számára természetes legyen, hogy a kamarákhoz fordulnak nem csak ügyintézési, hanem bármilyen építészetet, építészeket érintő  kérdésekben.

• A törvény- és rendeletalkotás folyamatában való intenzív részvétel a műhelymunkától kezdve az aktív befolyásolás eléréséig az országgyűlési tárgyalási szakaszban. Szükség esetén önálló kezdeményezés a MÉK felé.
A törvény előkészítés szakaszában biztosítani kell a kamarák részvételét, ideértve a hatásvizsgálatokat és a hatásmechanizmusok elemzését is. Ennek feltétele a jogalkotásról szóló törvény módosítása, valamint a parlamenti bizottságokkal való kapcsolatok intézményesítése.



II. A kamarai rendszer köztestületi jellegének erősítése

• Kiemelt szerepvállalás a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő képzési rendszer kialakításában és működtetésében, a szakképzés további erősítése, részvétel a felnőttképzésben, ráhatás a felsőoktatásra.
A szakmai gyakorlat szervezése, figyelemmel kísérése, ellenőrzése fontos kamarai feladat. Lobbi tevékenység a szakképzési hozzájárulás felhasználási lehetősége érdekében

• Aktív közreműködés az építészettel kapcsolatos  közfeladatok átvételében különösen a kamarai törvény 3 § c-pontjában meghatározott feladatok hatékonyabb ellátása mellett. ( építészeti tervezéssel foglalkozó gazdálkodó szervezetek…)

• A kamarai pozíciók erősítése a budapesti építészeti, gazdaság- és vállalkozásfejlesztési feladatok ellátásában, teljes jogú kamarai képviselet biztosítása a budapesti fejlesztési fórumokon.

•  A köztestületi jelleg megőrzése mellett széleskörű piacorientált kamarai szolgáltatási struktúra kidolgozása és működtetése.

•  A megfelelő színvonalú kamarai feladatellátás költségvetési finanszírozási rendszerének biztosítása.

Még világosabbá kell tenni a kormányzat előtt, hogy a kamarai törvényben és más jogszabályokban megfogalmazott feladatok ellátásának forrása nem lehet csupán a kamarai tagok által befizetett tagdíj, hanem azt  a feladat színvonalas ellátását biztosító mértékben a költségvetésből kell biztosítani.



III. A gazdaságfejlesztés és gazdaságszervezés feladatai

•  Részvétel az építészek és építészirodák  forráshoz jutását, likviditási helyzetének javítását szolgáló − a Széchenyi-kártya konstrukcióhoz hasonló − programok kidolgozásában és megvalósításában.

• Szerepvállalás a kintlévőségek behajtását segítő megoldások kidolgozásában

•  Az elektronikus  működést elősegítő kamarai szolgáltatások, információs és kommunikációs eszközök kiépítése és hasznosítása.
Előrelépést jelenthet egy országosan egységes kamarai kártya rendszer kialakítása és működtetése is.


A stratégiai kérdésekkel kapcsolatos táblázat (Alapszabály – kérdések - kamarai törvény megtekinthető itt :


http://kalmi.info/~bek/bek/files/csatolt/strategiai_kerdesek_2009.doc

 
admin 2008-12-16   (9)
A Budapesti Építész Kamara eddig beérkezett egyéni elképzelés:

Tokár György

Hogyan tovább?

A továbblépéshez a legfontosabb a jelenlegi állapot alapos, őszinte és elfogulatlan vizsgálata és értékelése.

a.) Kamarai tagság
Ma Magyarországon nem minden szakmában kötelező a kamarai tagság.

Meg kell vizsgálni a kamarai tagság mellett és az ellene szóló érveket.

A kamarai tagság ma kettős:

- egyrészt tagjai vagyunk egy regionális kamarának (a mi esetünkben a BÉK-nek),

- másrészt tagjai vagyunk a Magyar Építészkamarának.

Mivel magyarázható ez a kettősség?

Hiába vagyunk tagjai a MÉK-nek, érezhető bizonyos diszkrimináció a vidéki regionális kamarák részéről a nem helyi tervezőkkel szemben.

A fentiek felvetik a magyar kamarai rendszer felülvizsgálatát.

A BÉT-nek ki kell dolgoznia álláspontját.

b.) A kamarai törvény helyzete
- felülvizsgálandó a törvény adta jog és kötelesség.
Ehhez a törvény milyen anyagi támogatást nyújt?

„A szorgalomból” felvett tevékenységeket milyen igény támasztotta alá?

Miből és hogyan finanszírozható a „több, mint kamara”?


c.) Tervezői jogosultság

A főiskolákon és egyetemeken megszerzett diploma feljogosít a tervezésre.

Felülvizsgálandó a kamara tervezői jogosultságot megítélő és adó szerepe,

különös tekintettel az „a” pontban felvetett kérdésre.


d.) Kamarai tagdíj

A tagok jelentős része a tagdíjat egy plusz adónak tekinti. Ha nem

tudatosodik a tagokban a kamara fontossága, ez az érzés megmarad.

A tagdíj összege a jelenlegi formában nehezen értelmezhető.

Új alapokra kell helyezni a tagdíj megállapítását, amely két elemből állna:

- kisebb összegű, mindenki számára kötelező alapdíj

- a kamarai szolgáltatásokért fizetendő díj

Nyilvánvaló, hogy egy ilyen felállás esetén nehezen kalkulálható az éves

bevétel és a költségvetés.


e.) Tervezési díj

Ismerve a hatósági állásfoglalást (versenyellenes), a mindenkire kötelező

tervezési díjtáblázat bevezetése jelenleg illuzórikus.

Mégis újra kell foglalkozni ezzel a kérdéssel.

Mindenki számára tudott, hogy bizonyos összeg alatt korrekt munkát nem

lehet végezni. A hiányos és szakszerűtlen terv mindenki számára

hátrányos.

Első lépésként „a minimális tervezői alapdíj” lehetőségét kell megvizsgálni

és kidolgozni, amely talán a MINIMÁLBÉR filozófiájára épülhetne.

Természetesen nagyon jól körülhatárolt minimális, de korrekt műszaki és

tartalmi előírásokkal.


f.) A média

A Kamarának folyamatosan jelen kell lennie a médiában, napra készen

figyelnie kell az építészettel kapcsolatos történéseket; ezeket értékelni,

majd határozott állásfoglalást közzétenni szükséges.

Meg kell találnia a módját, hogy a vezető napilapokban állandó

megszólalási lehetőségünk legyen.

A naprakész információkat a tagságból szervezett „figyelőszolgálat”

adhatná.


g.) Több, mint Kamara

A legfontosabb kérdés a Kamara helyzetének és súlyának

megerősítése.

A Kamara csak olyan tevékenységet folytasson és támogasson, amely

segíti az építész szakmát.


Összegezve: ki kell tűzni a programokat, tervezni a jövőt, de az első mondatomhoz visszatérve „a továbblépéshez a legfontosabb a jelenlegi állapot alapos, őszinte és elfogulatlan vizsgálata és értékelése.”
 
admin 2008-12-15   (8)
A Budapesti Építész Kamara eddig beérkezett egyéni elképzelés:

Szőke Zsuzsanna
küldött

Mivel a 4. és 5. munkacsoportba úgy látom fölös számban jelentkeztünk,
továbbá a megküldött listából bővebb választék is mutatkozik (6. pont), úgy
gondolom, hogy

a Fővárosi Szabályozási Keretterv, annak léte, érvényesülése véleményem
szerint a szakma és főként a Város számára fontos.
Szeretnék, ha lehet, egy evvel foglalkozó munkacsoportban dolgozni.

Másik ilyen az 1. csoport, amihez a 6. (egyéb témák) csoport végén szereplő
1/a kapcsolható, a MÉK működésének revíziója, közjogi funkciójának
kiterjesztése, azzal arányos költségvetési támogatás kiharcolása.

Megjegyzés: a Főváros szabályozása nem képzelhető el az Ország szabályozása
nélkül. Nem gondolom, hogy akár az információk beszerzése is egyszerű lenne.
Azt se gondolom, hogy az én lehetőségeim elegendőek lennének ennek a
szakmánkat (is) meghatározó problémahalmaznak akár a feltárására is.

Második megjegyzés: a Kamara működése, felépítése (területi) nem oldható meg
törvényi támogatás nélkül. A \"nyilvánosság, média\" ehhez segítséget
nyújthat, de nem lehet elég. Ez a kérdés szorosan összefügg a \"szakma
presztízsének növelése\" (6. egyéb témák utolsó előtti sora) kérdéssel.

Nem gondolom, hogy a létszám meghatározó lenne a működés hatékonyságára
nézve, de
ha a második, harmadik, vagy az ötödik bekezdésében szereplő munkacsoportok
iránt nem lenne elegendő
érdeklődés, szívesen dolgoznék bármelyikben.

Ami a működés gyakorlatát illeti, kis (6-8 fő) létszám esetén
irodánk-lakásunk igénybevehető lenne, bár nem
olyan jó fekvésű, mint a Kamara jelenlegi, vagy jövőbeni helyszíne.
 
admin 2008-12-15   (7)
A Budapesti Építész Kamara eddig beérkezett egyéni elképzelés:

Király Eszter Viktória
okleveles építész, pótküldött

A Kamarai Reform témakörében az alábbi javaslatom lenne.
Az az észrevételem fiatal építészként, hogy a szakmán belül igen nagy a széthúzás. Tudom, az építészet sosem lesz tökéletesen politika mentes, és az ország politikai mentalitása, kulturált mentalitása igaz sajnos ránk is. Viszont javulást, érvényt szerezni szakmánknak egységes háttér nélkül nehezebb. Ezt már a történelem igen sokszor igazolta már, egységben az erő.
Szívesen dolgoznék egy olyan építész kamarai közösségformáló, közösségi tudatot erősítő programon, ahol az építészek rendszeresen találkoznának. Most konkrét szakmai programként olyan eseményre gondolok, ami témájában is ezt erősíti, és nem azt okozza, hogy esetlegesen a szakmagyakorlók egy része ezért nem vesz rajta részt, a következő alkalommal mások maradnak távol, azután az egész megszűnik. Szakmai programként az utazást, érdekes utazási élménybeszámolót, fotók vetítésével egybekötött kuriózum jellegű előadásokat javasolnék.
A rendszerességet is fontosnak tartom, és tapasztalatból tudom, hogy más szakmáknál igen sikeresen működik, hogy kijelölnek egy napot (pl. minden hónap második csütörtöke a bankárnap), amikor délutántól kezdődően késő estig a szakmagyakorlók összegyűlnek.
Délután általában az idősebb nemzedék beszélget egy forró tea, vagy capuccino mellett, este a középső generáció ápolja a kapcsolatait egy kellemes baráti-szakmai vacsora keretei között, este pedig a legfiatalabbak alakítják ki jövőbeni kapcsolataikat kötetlen formában.
Az események létrehozásában szerepet vállalnak a szponzorok. Tudom, hogy a szponzorálás kérdésével a Kamara rengeteget foglalkozott az Építészeti Központ kapcsán is, és rettenetesen nehéz feladat. Tehát meg kellene keresni azt az érdeket, amiért ezt vállalni tudják szponzorok. Ez lehet a sok szakmagyakorló egy helyen egy időben, akiknek az információt a szponzor át tudja adni.
Remélem javaslatom, annak részletei hasznosnak bizonyulnak, vagy a szorgalmam, kitartásom erősítheti a Kamarán belüli munkát.
 
admin 2008-12-15   (6)
A Budapesti Építész Kamara eddig beérkezett egyéni elképzelés:

Torday Krisztina

Biztosan csalódást okozok azzal, hogy az elképzeléseket nem
prezentálom, elnézését kérem.
Csak az év vége előtti határidőre tudok hivatkozni. (Az elmúlt két
gyalázatos gazdasági év után ennek a hajrának most örülnöm kell...)

A kamarai munkában szívesen részt veszek ezután, vélhetően nem
hangadóként, csak \"hadra foghatóként\".

Jónak tartanám, ha - az első pont alá sorolt témakör(ök) pontosítása
miatt is - párbeszédes formában zajlana a csoportmunka, és nem a
poroszos \"dolgozatírásos\" formában. Fontosnak tartanám, ha a Kamara
járatos tisztségviselője egyszer mindannyiunknak elmondaná, hová és
hogyan érkeztek meg, milyen \"falakba\" ütköztek bele az adott tárgykört
tekintve, stb... - ez egyszerű küldöttként nem látható át, csak az
eredmény érzékelhető. Viszont sok időt takaríthatnánk meg, ha már
gondolatban sem kellene ugyanazokat a zsákutcákat újra végigjárnunk.

Másfelől, nagy segítségemre lenne, talán más újoncnak is, ha a
munkacsoporthoz tartozó megismerendő előírásokat - amihez igazódnunk
kell - meg tudná határozni valaki. (Nem általánosságban, hanem csak az
odavaló részeket.) Egyedül is menne biztosan a kutatómunka, bár sokkal
több időráfordítással.
 
admin 2008-12-15   (5)
A Budapesti Építész Kamara eddig beérkezett egyéni elképzelés:

Jeney Lajos DLA

Ma a bajok fő forrásai,hogy
- nincs szakmai miniszterünk és minisztériumunk,
- az országos főépítész hatáskör és valóságos tevékenység nélküli,
- az állami főépítészeket alárendelték egy jogásznak,ami teljes képtelenség,
- a telepűlési főépítészi hálózat nem teljes és nem tartozik az állami főépítészi szervezet alá,
- fentiekből következik,hogy szakmai (építési,építészeti,telepűléstervezési stb. )
ügyekben bíróságok döntenek (olyan szakemberek akiknek a lényegről,amiről döntenek fogalmuk sincs,hiszen nem azt tanulták),A bíróságoknak csak gaz-
dasági ügyekben kellene dönteni.
- nincs kötelező díjszabásunk (számos diplomához kötött szakmának van.)

Mindebből következik,hogy a szakmánk társadalmi megbecsültsége :tragikus.

Egy javasolható működőképes szervezeti modell:
Miniszter-minisztérium-országos főépítész-megyei (ha lesz megye) főépítész,
telepűlési főépítész.

A kamara szervezetét és működését át kell tekinteni és módosítani kell:
- legfeljebb öt kamara lehet csak életképes hosszútávon (központi, budapesti,
dunántúli, Duna-Tisza közi,tiszántúli)
- a szakmai minősítéseket ki kell venni a területi kamarák kezéből és központi
minősítő bizottságot kell szervezni,nagyon szigorú szakmai,etikai elvek alapján,
fellebbezési lehetőséggel.
- a Mérnök Kamarával együtt felül kell vizsgálni a minősítéseket / jogosultságokat,
( ma van olyan „szakember” aki mindkét kamarának tagja :építész,tartószerkezeti.
épületvillamos és épületépész legfelső szintű jogosultsággal rendelkezik.Egyszó-
-val szuper zseni) Ez az eredménye,ha a területi kamara minősít (tisztelet a tisz-
tességes többségnek)

Egyelőre ennyit! Azt hiszem ez elég feladat.
 
admin 2008-12-11   (4)
A Budapesti Építész Kamara eddig beérkezett egyéni elképzelés:

Emődi-Kiss Tamás
É1 01-3724/08

1. Motiváció:
A kamarai törvény, az alapszabályok, az építész szakma önigazgatási alapjait határozzák meg. Ennek keretein belül működünk, mint „szakmagyakorlók”. Építészként ez csak szervezeti keret, de nem negligálható. A szakmai szabályozás céljával létesült, de viszonosság alapján a tagokat támogatónak-védőnek is kell lennie. Érvényesíteni kell a szervezet létszámerejéből és szakmai zártságából eredő érdekérvényesítő képességét, amit segít és alátámaszt a nemzetgazdasági súly (építőipari éves termelés), a kulturális nemzeti érték pénzben is kifejezett mértéke (értékérvényesítés 1). Az érdekérvényesítés természetesen nem csak az egyes „szakmagyakorolók” általános egzisztálásának biztosítását célozza, hanem az építészek szakmai elismerését, a szakma és szervezeteinek, az építészek „céhének” komolyan vevését (értékérvényesítés 2). Schilling Árpád a Krétakör rendezője a színházról: „Az a baj, hogy mindenki értette amiről írtam, egyetértett velem, de senki nem vette komolyan.” Szakmai kérdésekről súllyal dönthessünk, legyen élő vétójog, élő kezdeményezési jog, legyen a szakmai utánpótlás tervezettebb, legyen egy szakmai életre serkentő „jókedvű, mély” és valamennyire értő „társadalmi légkör” a szakma körül. Ez egy vízió. Ennek kemény feltételei (hardware) a joganyagok, a preambulumokból és paragrafusokból kiolvasható és kiérezhető jogalkotói, politikai értés, felfogás. A „hardware” bütykölésében a BÉK-nek, mint akit a MÉK tagságából a legnagyobb számban közvetlenül presszíroznak, szerepe van. Politikailag az építészeti terv kis tőkeigényű befektetés nagyon komoly pénzek „jóra fordításának” elősegítésére, rendszerkommunikációra, marketingre, valós szándékú országépítésre. Mindenki tudja, mi mégsem tesszük. Miért? Pontosabban: miért rosszul? Önérdekből. Zavaros keretek között építjük az országot. Legalább szakmai területen lehessen kissé nagyobb rendet tartani, hiszen mérnökök (is) vagyunk. A kamarának is feladata tenni e közügyért. A településpolitikában és az egyes építmények építésekor jogilag erősített, védett és „felmagasztalt” hozzáértő szervezet álljon az építész-mérnökök mögött, releváns döntésekkel, amit bírálhat, de komolyan megfontol a pénz- és politikai - vagyis megint csak a pénz - érdek. Mivel húsz év már eltelt, erre nyugodtan rászánhatunk még tizet. Nem mi leszünk az elsők…

2. Mi volna fontos: A legutóbbi tisztújító taggyűlésünkön történtek nem hagyhatók figyelmen kívül, amint az elnökség ezt érzi is, a „szakmagyakorlók” – mindegy, hogy kötelezően, vagy önkéntesen létrehozott, de már létező - szervezeteikhez, „céhükhöz” fordulnak segítségért. Az önkormányzatiság a szervezet tagjainak öntevékenységét is jelenti a folyamatosan jelentkező külső-belső problémáink közös kezelésére. A szervezkedés célja éppen a munka megosztása, az erők egyesítése, és a közösséghez való tartozás vágyának kielégítése, a hasonlók egymáskeresése - volna. Jogi eszközei a kamaráknak inkább vannak, a MÉSZ feladatai és céljai közt felsorolt vizsgálatok, elemzések készítése elengedhetetlen, ezek következtetéseit, céljait a jogi súllyal és nagy taglétszámmal bíró kamara (kamarák, regionális kamarák) együtt megfogalmazva, a MÉK-ken keresztül, tudnák vélhetően jelenleg a leghatékonyabban képviselni és eredményként azt a felettes kormányhivataloknál keresztülvinni. E három szervezet és szervezeti szint mely „történetileg” létezik, saját szerepét még jobban körülírhatóan pozicionálhatná (az elválasztó határok és az összekötő hidak konkrét meghatározásával, megerősítésével) saját maga, a társszervezetek, valamint a külvilág számára. Ezzel e három kör kommunikációja / interakciója korrekt és munkaorientált mederbe terelődhetne, egy irányba ható nagyobb erővel.
A céhek, mint a korabeli ország-irányítás által elfogadott kanonizált szakmai önszerveződések három lábon álltak: tudásbázis (információ) védelme, tagvédelmen keresztül a csoport érdekvédelme (mindkettő egyben szakmavédelem is (a mester és tudása)), korrekt belső szakmai kánon és jogi keretek a külső kapcsolatok szabályozására a feudális elvárások korrekt teljesíthetőségéért cserében a szakmai önszerveződés elismeréséért. Ennek modern formája volna a kamara?
Az erős érdekazonosság, az EU-s regionalitás-gondolat a táji-épített környezeti egységek, ezeknek megfelelő tagozódást, csoportosulást feltételeznének, vagyis mind a regionális szervezet létrehozása felé mutatnak. Az építész szakma létszáma ekkora területen, ekkora lakosságnál és gazdaságnál a jelenlegi területi rendszert nem indokolhatja, a létszám kicsi, hogy ezt értelmesen működtesse, fizesse. Más indokok vannak.
A kamarák működésében a küldöttek tevékeny szerepe talán túl kicsi személyenként, miközben együtt a küldöttgyűlés a tisztújító taggyűlés kivételével „a kamara legfőbb szerve”. A küldöttein keresztül élő kamara válasz lehet egy ilyen taglétszámú szervezet éltetésére.

3. Elképzelések a csoport működéséről
Delegált, vagy választott vezető irányításával, szakember (külsős! jogi szakértők) bevonása mellett végzett munka, nagyrészt elektronikus úton, de az ötletek kidolgozása személyes csoportmunkában
Külföldi példák megismerése (egy-egy tag által, vagy a megfelelő MÉK munkabizottság segítségével), ezek elemzése (eredmény-működés az időben), részmegoldások adaptálhatósági vizsgálata
Önszerveződések történeti formái
Hazai helyzet elemzése – jogi „térkép”: jogi korlátok, politikai korlátok számbavétele, kívánatos jogi térkép, joganyag főbb pontjainak elveinek meghatározása, akár konkrét törvény/rendelet javaslat kidolgoztatása
A fentiekben említett hardvare-softvare kérdéskör tisztázása, ennek segítségével a szervezetek (MÉSZ, MÉK, BÉK és a területi kamarák általában) szerepének pontosítása, redundáns feladatkörök szűrése, a feladatok kristályosítása mellett átjárási rugalmasság megteremtése, egymásra építkezés életszerűbb és tartalmasabb metodikájának felvázolása
Potenciális kivitelezési módok, utak, személyek felkutatása (későbbi lobbi tevékenység előkészítése), ezáltal a jelenlegi lehetőségek személyi vonatkozásainak feltérképezése is
Az identitásképző elemek vizsgálata, melyek közül csak az egyik a jogi pozicionáltság
A BÉK arculati kérdésének körüljárása, a „jogi személyiség” analízisbe hívása (többek között a jogi személy és a természetes személyek kommunikációja)
Átfutási idő 6 hónap, terjedelem 40-50 oldal körül
 
admin 2008-12-11   (3)
A Budapesti Építész Kamarába eddig beérkezett egyéni elképzelés:

Gábor Péter küldött

Rendkívül fontos feladatnak tartom a kamarai küldöttállítás módszerének felülvizsgálatát. A jelenlegi jelöltállítási rendszerben a küldött nem számonkérhető, nem világos hogy kit képvisel.

Javaslat:
1) 35 fő támogatásával egy jelölt automatikusan küldötté választható (4971 fő kamara tag / 140 fő küldött = 35,5 fő/küldött).
2) A kamarai tagozatok a tagozati számaránynak megfelelő küldött állítás jogával rendelkezzenek.


A kamarai tisztújítás szavazási rendszere túlságosan időigényes

Javaslat:
Megvizsgálni az elektronikus szavazás lehetőségeit.


A kamara a jogszabályok egyeztetése során sokszor csak mint társadalmi véleményező jut szerephez.

Javaslat:
A kamara mint a jogszabályok szakmai véleményezője jelenjen meg a jogalkotásban.
 
admin 2008-12-11   (2)

A Budapesti Építész Kamarába eddig beérkezett egyéni elképzelés:



Bardóczi Sándor


okl. táj- és kertépítész mérnök, vezető tervező
K1-01-5126/05; TR-2 01-5126/05


- MIÉRT VÁLLALKOZOK?


Mert alapvetőnek tartom a működés jelenlegi revízióját a továbblépéshez, a kamara szerkezetének, küldötteinek és a tisztségviselőinek a feladatnevesítését és jobb strukturálását tekintem elérendő célnak.


- MIT ÉRZEK LEGFONTOSABBNAK A TÉMAKÖRÖN BELÜL?


A legfontosabb a kamarai felépítés, az arányos képviselet, a föderatív jelleg és ezzel összhangban a küldötti és pótkülötti szerep értelmezése a számomra


- MILYEN ELKÉPZELÉSEIM VANNAK A TOVÁBBI CSOPORT MŰKÖDÉSRŐL?


1. A kamara korlátai és jövőbeli kívánatos határai


Tervpályázatok terén: nyíltabb, de közberuházások számára kötelező két lépcsős tervpályázat. Álláspontom szerint minden, a Budapest Építész Kamara illetékességi területén történő, közpénzből, vagy részben közpénzből történő környezetalakítás esetén a Kamarának el kell érnie kötelezően előírt két lépcsős tervpályázat (nyílt, nyilvános ötletpályázat, és szakmailag alátámasztott, az ötletpályázat elemzésén alapuló programadó tervpályázat) kiírását a fejlesztés fölött diszponáló állami, önkormányzati, vagy ezek tulajdonában lévő gazdasági társaság döntéshozóinál.


Érdekképviselet terén: differenciáltabb érdekképviselet. A kamarai tagok eltérő érdekeinek differenciáltabb érdekképviselete számomra azt jelenti, hogy a kamarai bizottságok munkájában, illetőleg a tervtanácsokban, zsűrikben arányos szerepet kapnak az Építész Kamara különböző szakterületei (Építészek, Várostervezők, Területi tervezők, Tájépítészek, Belsőépítészek). Erre legalkalmasabb a kisebbségi kvótarendszer bevezetése, mivel a jelenlegi tisztségválasztási gyakorlat nem garantálja az egyes szakterületek arányos képviseletét a kamarában.


Alapszabály terén: a tisztújítás ügyrendi bizonytalanságainak felszámolása. A legutóbbi tisztújító közgyűlésen történt ügyrendi bizonytalanságok azt mutatják, hogy szükséges az alapszabály felülvizsgálata, a demokratikus választás lehetőségének biztosítása.
• Javaslom, hogy a jelölő bizottságoknak az elnökség, alelnök és elnök esetében minimum a lehetséges megválasztható szám kétszeresét kelljen jelölniük.
• Javaslom, hogy a helyben jelölések esetén ezen főbb tisztségekre javasoltak még a jelölésük előtt szót kaphassanak.
• Javaslom, hogy a szavazás előtt az elnök-, alelnök-, elnökségi tagjelöltek kifejthessék programjaikat, és feltett kérdésre válaszolni legyenek kötelesek.
• Javaslom a „nyílt, egyszerű többség” pontosabb szabályozását.
• Javaslom a szavazásra beregisztrálók személyazonosságának azonosítását, a szavazólapok egyedi jellel történő ellátását.
• Javaslom a szavazólapokon a kihúzási gyakorlat helyett a megjelölési gyakorlat bevezetését.
• Javaslom a gépi szavazás, (sms szavazás?) hosszabb távon az online szavazás bevezethetőségének vizsgálatát, kidolgozását.
• Javaslom az elnöki, az alelnöki, és az elnökségi posztok szavazásának időbeli elkülönítését, tekintettel arra, hogy eredménytelen szavazás esetén a közzétett részeredmények orientáló jellegűek.
• Javasoljuk a küldöttekről szóló szavazás esetében a differenciált érdekképviselet jegyében tagság arányos szakterületi küldött kvóták megállapítását.
2. A BÉK működés „föderatív” jellegének újra értelmezése


Az Elnökség szerkezete terén: feladat és felelősség megosztás. Alapvetően jó gondolatnak tartom Szoják Balázs tisztújító közgyűlésen megfogalmazott azon felvetését, hogy az elnökség feladatkörében legyenek nevesítve az operatív beavatkozási területek, legyen megosztva a felelősség a fő programpontokban. Ezért célszerűnek tartanám, ha az elnökségen belül lenne felelőse (kvázi minisztere) az érdekképviselet, a kommunikáció és a jövőkép gondozásának, akik éves beszámolót készítenek az operatív program megvalósult lépéseiről, felmerült akadályokról, problémákról a küldöttek számára. Ez mintegy monitoringja lenne annak a munkának, amit az operatív program körvonalaz.


3. A BÉK Küldöttei, Pótküldöttei szerepének kibővítése, a Küldöttein keresztül élő Kamara megteremtése


Küldöttek és pótküldöttek szerkezete terén: arányos és valódi képviselet. A jelenlegi küldöttválasztást nagyon esetlegesnek gondolom. Az esetek többségében a tisztújítók nem személyekről, hanem lista-mintázatokról döntenek, kihúzzák az első 40, vagy az utolsó 40 nevet, illetve ehhez hasonló, statisztikailag bizonyítható szignifikáns mintákat követnek a választáskor: nincs személyes kapcsolat a választó és a küldött között. Szerencsésebbnek érezném a delegált küldött státusz bevezetését, ami vagy a kamarán belüli szakmák arányosságán alapuló kvótarendszeren, vagy az egyes nagyobb (pl.: 10 főnél nagyobb) tervező műhelyek, csoportok által delegált képviselőkön alapul. Így a szakmák és/vagy műhelyek ezeken a küldötti csatornákon keresztül kommunikálhatnák a kamara vezetése irányába problémáikat.

 
admin 2008-12-04   (1)
A Budapesti Építész Kamara identitása 2008 -ban, működésének jelenlegi (törvényileg meghatározott) korlátai és jövőbeni (kívánatos) határai

Működése \"föderatív\" jellegének újra értelmezése

Küldöttei, Pótküldöttei szerepének kibővítése, a Küldöttein keresztül élő Kamara megteremtése

Küldöttértekezletek, Küldötti munkacsoportok megszervezése (adott programok köré)
 
admin 2008-11-27   (A téma indító hozzászólása)
550
 
  Budapesti Kamarai működésünk revíziója (1. mcs.)    (16)     
 
Magyar Építész Kamara honlapja FUGA Budapesti Építészeti Központ epiteszforum.hu Építész Továbbképző BÉK Nívódíja 2016 BÉK Nívódíja 2015